Iparűzési adó megosztás több telephelyen végzett iparűzési tevékenység esetén

A helyi iparűzési adó (IPA) megosztása összetett kötelezettség azon vállalatok számára, amelyek a székhelyükön kívül egy vagy több telephellyel is rendelkeznek. A több önkormányzat területén működő társaságoknak precíz kalkuláció alapján kell meghatározniuk az egyes településekre jutó HIPA adóalap összegét.

HIPA: általános megosztási alapelvek és szabályok

A HIPA adóalap-megosztás részletes szabályait a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény melléklete határozza meg. Mielőtt rátérnénk az egyes megosztási módszerek bemutatására, fontos tisztázni azon alapelveket, amelyeket módszertantól függetlenül, minden esetben figyelembe kell venni. Ezek az alábbiak:

  • Írásos dokumentáció: a megosztás alkalmazott módszerét, az iparűzési adóelőleg és az adó számításának pontos menetét a vállalkozásnak írásban kell rögzítenie egy esetleges későbbi adóhatósági ellenőrzés céljából.
  • Nulla forintos korlát: nem alkalmazható olyan megosztási módszer, amely a székhely vagy bármelyik telephely szerinti település esetén 0 forint települési IPA adóalapot eredményezne.
  • HIPA Adóalap egyezősége: az egyes településekre allokált adóalapok együttes összegének pontosan meg kell egyeznie a vállalkozás teljes, korrigált adóalapjával.
  • Számítási pontosság: a HIPA adóalap-megosztásra vonatkozó számításokat a kerekítés általános szabályainak alapulvételével, hat tizedesjegy pontossággal kell elvégezni.

Az alkalmazható iparűzésiadó-megosztási módszerek rendszere

Az alkalmazott megosztási módszertan a törvény által meghatározott összeghatár alatt választható, az összeghatár fölött viszont már nincs választási lehetőség, a vállalkozásnak a jogszabályban meghatározott módszert kötelezően kell alkalmaznia.

Ha az előző évi HIPA adóalap 100 millió forint alatt volt

Az a vállalkozó, akinek a tárgyévet megelőző teljes adóévben a vállalkozási szintű iparűzési adóalapja nem haladta meg a 100 millió forintot, az alábbi három megosztási módszer közül választhat:

  • Személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás;
  • Eszközérték arányos megosztás;
  • Komplex megosztás, azaz az előző két módszertan kombinációja;

Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy választási lehetőség esetén is figyelemmel kell lenni a tevékenység sajátosságaira, és azt a módszert kell választani, amelyik a vállalkozás tényleges tevékenységére leginkább jellemző. Továbbá, nem választható olyan módszer, amely bármely érintett településre 0 forint adóalapot eredményezne.

Ha az előző évi HIPA adóalap meghaladta a 100 millió forintot

Azon vállalkozások esetében, amelyeknél a tárgyévet megelőző teljes adóévben a vállalkozási szintű adóalap meghaladta a 100 millió forintot, a jogszabály nem enged választási lehetőséget. Ezen adózók kizárólag a személyi jellegű ráfordítással arányos és az eszközérték arányos módszer kombinációját, vagyis a komplex megosztási módszert alkalmazhatják.

Az alábbiakban az egyes módszerek sajátosságait mutatjuk be részletesebben.

Személyi jellegű ráfordítással arányos HIPA megosztás

A módszer lényege szerint a teljes iparűzési adóalapot a székhelyhez és a telephelyekhez tartozó foglalkoztatottak után a tárgyévben elszámolt személyi jellegű ráfordítások arányában kell megosztani az érintett települések között.

Személyi jellegű ráfordításnak az a tétel minősül, amelyet a számvitelről szóló törvény annak minősít, és amely a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény (Tao tv.), illetőleg a személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja tv.) rendelkezései szerint költségként elszámolható.

Speciális szabály az ügyvezetőkre vonatkozóan, hogy amennyiben az ügyvezető után az adóévben személyi jellegű ráfordítás egyáltalán nem merül fel, ezen ügyvezetőhöz kapcsolódóan vélelmezett összegként 500 000 forintot kell figyelembe venni személyi jellegű ráfordításként. Továbbá, az ügyvezető(k) után figyelembe veendő személyi jellegű ráfordítás legalább 10 százalékát kötelezően a székhely szerinti településhez kell elszámolni.

A településen kívül, változó munkahelyen foglalkoztatott munkavállalók esetében a felmerült ráfordítást annál a településnél kell figyelembe venni, ahol az érintett személyek tényleges szakmai és operatív irányítása történik.

A megosztás kalkulációjának menete:

  • A vállalkozás szintjén felmerült összes személyi jellegű ráfordítás összegét 100 százaléknak tekintve meg kell állapítani az egyes településekre jutó személyi jellegű ráfordítások százalékos arányát.
  • A teljes adóalap olyan százaléka tartozik az egyes településekhez, amilyen arány a személyi jellegű ráfordításokból az előző pont alapján az adott településre esik.

Eszközérték arányos megosztás 

Az eszközérték arányos megosztás alkalmazása során az IPA adóalapot a településekhez rendelhető, az adóév folyamán a vállalkozási tevékenységhez ténylegesen használt tárgyi eszközök eszközértékének arányában kell allokálni.

Tárgyi eszköznek minősül minden olyan saját tulajdonú, bérelt vagy lízingelt eszköz, amely a számviteli törvény előírásai alapján tárgyi eszköznek minősülhet.

Az eszközérték megállapításának szabályai

  • Eszközértékként az adóévben elszámolható értékcsökkenési leírás, továbbá a költségként elszámolt bérleti díj és lízingdíj összege vehető figyelembe.
  • Termőföld esetében annak értékét aranykoronánként 500 forinttal kell figyelembe venni, a költségek között nem szereplő telek esetében pedig a beszerzési érték 2 százaléka tekintendő eszközértéknek.
  • A 100 000 forint alatti bekerülési értékű tárgyi eszközöket (kis értékű eszközök) a használat valós idejétől függetlenül kizárólag az aktiválás adóévében szabad figyelembe venni.
  • Ha az eszközérték az előbbiek szerint nem állapítható meg, akkor az ingatlanok esetén a beszerzési érték 2%-a, egyéb eszközök esetén a beszerzési érték 10%-a tekintendő eszközértéknek.

A módszer nem alkalmazható, ha a székhely szerinti településen egyáltalán nem mutatható ki eszközérték. Változó munkahelyen használt eszközöknél az eszközértéket a működtetés tényleges irányításának helyszínéhez kell rendelni, gépjárművek esetében pedig jellemzően a tárolási hely az irányadó.

A megosztás kalkulációjának menete:

  • Az összesített eszközértéket 100 százaléknak tekintve meg kell határozni az egyes településekre eső eszközértékek százalékos részarányát.
  • Az adóalapból az előző pont szerint megállapított eszközérték-arányoknak megfelelő hányadot kell az egyes településekhez rendelni.

Komplex (kombinált) HIPA adóalap megosztás

A komplex módszer alkalmazása kötelező minden olyan társaság számára, amelynek előző évi adóalapja meghaladta a 100 millió forintot, de a 100 millió Ft alatti adóalappal rendelkező vállalkozásnak is van lehetősége ezt a módszert választani.

A számítás menete során az adóalap két külön részre bomlik:

  • Az adóalapnak azt a részét kell a személyi jellegű ráfordítások arányában megosztani, amilyen arányt az összes személyi jellegű ráfordítás képvisel a személyi jellegű ráfordítás és a teljes eszközérték együttes összegén belül.
  • A fennmaradó adóalap-részt az eszközérték arányos megosztási szabályok szerint kell felosztani az érintett önkormányzatok között.