A NAV ismét indít támogató eljárásokat a külföldi befektetésekből származó jövedelmek kapcsán. Az érintett magánszemélyeknek rövid idő alatt akár két teljes év külföldi befektetési tranzakcióit, adókalkulációját és személyijövedelemadó-bevallását kell áttekintenie.
A NAV megkeresése érintheti a külföldi banknál vezetett számlán jóváírt kamatot és osztalékot, az értékpapírok eladásából, visszaváltásából vagy lejáratából származó bevételt, továbbá más befektetési termékek hozamát. A helyes magyar adókötelezettség megállapításához először minden ügyletet a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint kell minősíteni. Nem mindegy, hogy a bevétel kamatjövedelemnek, osztaléknak, árfolyamnyereségből származó jövedelemnek, ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemnek, vagy egyéb bevételnek minősül.
A minősítés határozza meg többek között az elszámolható költségeket, a veszteségek figyelembevételének az adókiegyenlítésnek a lehetőségét, a forintra történő átszámítás szabályát, valamint azt is, hogy a 15 százalékos személyi jövedelemadó mellett felmerül-e szociális hozzájárulási adó.
Külföldi tőkejövedelem vizsgálat 2026
Az elmúlt hetekben a NAV ismét sok támogató eljárást indított a külföldi tőkejövedelmekkel kapcsolatban. Jellemzően támogató eljárások és nem jogkövetési vizsgálat, de várható hogy a jogkövetési vizsgálatok száma is növekedni fog az ősz folyamán. A gyakorlatban a NAV a 2020 és 2024 közötti időszakból általában két évet vizsgál.
Rá lát a NAV a külföldi bankszámlákra és befektetésekre is. A DAC2 uniós irányelv és az OECD Common Reporting Standard, vagyis a CRS alapján a részt vevő államok pénzügyi intézményei automatikusan adatot szolgáltatnak a külföldi adóügyi illetőségű ügyfelek pénzügyi számláiról. A NAV így többek között kamatra, osztalékra és egyes értékesítési vagy visszaváltási bevételekre vonatkozó információkat kaphat.
A külföldi pénzintézettől érkező kontrolladat és a magyar SZJA-bevallás tartalma szinte soha nem hasonlítható össze közvetlenül. Értékpapír eladásakor vagy lejáratakor a NAV-hoz érkező adat a bevételt mutatja, miközben a megszerzésre fordított érték, a kapcsolódó díjak, a korábbi veszteségek, figyelembe vehető külföldön levont forrásadó vagy az ügylet magyar adójogi minősítéséhez szükséges részletek nem szerepelnek benne.
Ezért önmagában egy adateltérés még nem feltétlenül jelent adóhiányt. Az eltérést külföldi banki dokumentumokkal és magyar szabályok szerint elkészített adókalkulációval kell alátámasztani. Ez utóbbira azért van szüksége, mert a külföldi bank vagy befektetési szolgáltató éves összesítője nem a magyar személyijövedelemadó-szabályok alapján kerül kiállításra.
A támogató eljárás célja, hogy a NAV az észlelt eltérésre felhívja az adózó figyelmét, és lehetőséget adjon az önkéntes rendezésre.
A NAV ilyenkor a DAC2/CRS-adatok és a benyújtott SZJA-bevallás közötti eltérés tisztázását, a külföldi banki iratok és az adókalkuláció bemutatását, illetve szükség esetén önellenőrzés benyújtását várja.
A támogató eljárás nem ellenőrzés, és önmagában szankció kiszabásával nem jár.
Az eljárás rövid: a NAV-nak 30 nap áll rendelkezésére, ezért a magánszemélynek ennél is rövidebb idő alatt kell külföldről összegyűjtenie és értelmeznie a szükséges iratokat, ha azt szeretné, hogy az eljárás eredményesen záruljon. Ha az eltérést nem sikerül megnyugtatóan feloldani, vagy az adózó nem működik együtt, a NAV további ellenőrzést indíthat.
A jogkövetési vizsgálat már ellenőrzési forma. Ennek során a NAV azt ellenőrizheti, hogy az adózó eleget tett-e egyes adókötelezettségeinek, valamint adatokat és dokumentumokat kérhet be. A vizsgálat nem keletkeztet ellenőrzéssel lezárt időszakot, ezért az érintett bevallás a vizsgálat alatt és azt követően is önellenőrizhető lehet, amennyiben ennek törvényi feltételei fennállnak.
A támogató eljárással szemben a jogkövetési vizsgálat során már felmerülhet mulasztási bírság, ha az adózó a felhívásban foglaltakat nem vagy nem megfelelően teljesíti. A feltárt kockázat alapján a NAV később adóellenőrzést is indíthat, melynek során adóhiányt, adóbírságot és késedelmi pótlékot állapíthat meg.
A támogató eljárás önmagában szankció nélkül zárul. Ha azonban az eltérés nem rendeződik vagy az adózó nem működik együtt, a NAV ellenőrzést indíthat, amely már szankcióval is járhat.
Ezért szükséges a külföldi pénzügyi szolgáltatóktól a régebbi, tranzakciószintű kimutatások beszerzése.
A dokumentumigény az ügylet és az eljárás típusától függ, de rendszerint érdemes előkészíteni:
- a külföldi bank- és értékpapírszámla éves kivonatait;
- külföldi bank által kiállított éves jövedelemigazolást;
- az egyedi tranzakciós lapokat a vásárlásokról, eladásokról, lejáratokról, visszaváltásokról stb;
- a kamat- és osztalékkifizetésekre vonatkozó igazolásokat;
- az ügyletek magyar adójogi minősítését és az adókötelezettség tételes levezetését az érintett évekre vonatkozó SZJA-bevallásokat és annak önellenőrzéseit (ha voltak ilyenek).
Javasolt átvizsgálni a bevallásokat a NAV megkeresése előtt, akinek 2020 és 2024 között külföldi banknál vagy befektetési szolgáltatónál volt számlája, és azon kamatot, osztalékot, értékpapír-értékesítésből vagy más befektetésből származó bevételt realizált, annak célszerű előzetesen ellenőriznie a bevallásait és a dokumentáció teljességét.