A jelenlegi bejelentések alapján nem arról van szó, hogy a NAV minden magánszemélynél újraindítja a klasszikus vagyonosodási vizsgálatokat. A terv két, egymástól elkülönülő elemet tartalmaz:
- Kiemelt politikai vagyonvizsgálatok, amelyek egy új szabályozás alapján történnének.
- Általános adóellenőrzési szigorítás, amelyben a NAV fejlett kockázatelemzést és mesterséges intelligenciát alkalmazna.
Kikre terjedne ki?
A kormányzati bejelentés szerint elsődlegesen:
- jelenlegi és korábbi országgyűlési képviselőkre,
- politikai felső vezetőkre,
- valamint a velük egy háztartásban élő hozzátartozókra.
Az elhangzottak szerint a vizsgálatok akár 20 évre visszamenőleg is kiterjedhetnek, és nagyságrendileg mintegy 1000 embert érinthetnek.
Milyen módszerrel dolgozna a NAV?
A bejelentések és a NAV ellenőrzési terve alapján a hangsúly az adatvezérelt kockázatelemzésen lenne, nem a véletlenszerű kiválasztáson.
A NAV több adatforrást kapcsol össze, például:
- online számlaadatokat,
- pénzügyi információkat,
- nemzetközi adóhatósági adatcseréből származó adatokat,
- egyéb digitális nyilvántartásokat.
Ezeket mesterséges intelligenciával támogatott elemzőrendszerek dolgozzák fel, amelyek képesek kiszűrni a bevallott jövedelem és a tényleges életvitel vagy vagyongyarapodás közötti feltűnő eltéréseket.
Mit jelentene egy “vagyonosodási vizsgálat”?
A korábbi rendszer lényege az volt, hogy a NAV összevetette:
- a hivatalosan bevallott jövedelmeket,
- a megszerzett vagyonnal (ingatlanok, értékpapírok, nagy értékű vagyontárgyak stb.),
- illetve az életvitellel.
Ha a vagyongyarapodásnak nem volt igazolható, adózott forrása, akkor az adóhatóság adókülönbözetet, bírságot és késedelmi pótlékot állapíthatott meg.
Visszatér a régi rendszer mindenki számára?
Egyelőre nem. Jelenleg még nincs elfogadott jogszabály, amely teljes egészében visszaállítaná a 2016 előtti, széles körű vagyonosodási vizsgálati rendszert. Adójogi szakértők (például az EY) szerint azonban a kormányzati bejelentések alapján reális lehetőség, hogy a NAV ismét önállóan is kezdeményezhessen ilyen vizsgálatokat, nem kizárólag büntetőeljáráshoz kapcsolódva. Ez azonban még jogalkotást igényel.
Összefoglalva: a most ismertetett tervek szerint a 20 évre visszamenő vagyonvizsgálatok elsősorban politikusokat és közvetlen családi környezetüket céloznák, míg az átlagos adózók esetében továbbra is a NAV adatvezérelt, kockázatelemzésen alapuló ellenőrzési rendszere maradna az elsődleges eszköz. Egy általános, minden magánszemélyre kiterjedő vagyonosodási vizsgálati rendszer visszaállításáról jelenleg még nincs elfogadott törvény.