Kft. esetén a Ptk. 3:186. § alapján a taggyűlés a két egymást követő beszámoló elfogadása közötti időszakban dönthet osztalékelőlegről. A fő feltételek:
- Közbenső mérleget kell készíteni, amely igazolja, hogy van megfelelő fedezet.
- A kifizetés nem haladhatja meg a közbenső mérleg szerinti adózott eredmény + szabad eredménytartalék rendelkezésre álló összegét.
- A kifizetés után a megfelelően korrigált saját tőke nem csökkenhet a jegyzett/törzstőke alá. A számviteli törvény ezen belül a lekötött tartalékot és a pozitív értékelési tartalékot is figyelembe veszi.
- Kft.-nél az ügyvezető tesz javaslatot, és a taggyűlés határoz. Ha van felügyelőbizottság, annak jóváhagyása is szükséges.
- A közbenső mérleget a számviteli törvény szabályai szerint, főkönyvi és analitikus adatokból, leltárral és eredménykimutatással alátámasztva kell összeállítani.
Fontos az osztalékelőleg még nem végleges osztalék. Ha az év végi beszámoló alapján végül nincs elegendő osztalékfizetési lehetőség, a tag köteles visszafizetni a jogszerűen ki nem fizethető részt.
Közbenső mérleg és szabályai
A közbenső mérleg lényegében egy év közbeni, meghatározott fordulónapra elkészített „mini éves zárás”. Osztalékelőlegnél azért fontos, mert ebből kell megállapítani, hogy a társaság aktuális vagyoni és eredményhelyzete alapján van-e fedezet a kifizetésre.
A fő szabályokat a 2000. évi C. törvény a számvitelről (Szt.) 21. §-a tartalmazza.
Hogyan kell elkészíteni?
A társaság meghatároz egy fordulónapot. A közbenső mérlegben a legutolsó lezárt üzleti év mérlegfordulónapját követő naptól eddig a napig bekövetkezett gazdasági eseményeket kell figyelembe venni.
Nem elegendő egyszerűen kinyomtatni egy főkönyvi kivonatot. A közbenső mérleget:
- az analitikus és főkönyvi nyilvántartások alapján,
- az év végi mérlegkészítésnél alkalmazott értékelési szabályok figyelembevételével,
- eredménykimutatással alátámasztva,
- leltár alapján,
- utólag ellenőrizhető módon
kell összeállítani.
Milyen korrekciókat kell elvégezni?
Ez az egyik legfontosabb része. A leltárnak és az értékelésnek tartalmaznia kell azokat a korrekciókat is, amelyeket normál esetben év végén végeznének el. A törvény kifejezetten említi többek között a terven felüli értékcsökkenést, értékvesztést, céltartalékot és időbeli elhatárolásokat, valamint az ezeket alátámasztó számításokat.
Le kell zárni hozzá a könyvelést?
Nem. Ez fontos eltérés az éves záráshoz képest.
A közbenső mérleg fordulónapján az analitikus és főkönyvi nyilvántartásokat nem szabad lezárni, azokat folyamatosan tovább kell vezetni. A kizárólag a közbenső mérleg összeállításához szükséges értékelési korrekciókat pedig nem kell a folyamatos könyvelésben rögzíteni; azokat a közbenső mérlegben kell figyelembe venni.
Kell hozzá könyvvizsgáló?
Ha a társaságnál a számviteli törvény 155. §-a alapján kötelező a könyvvizsgálat, akkor a jogszabály által előírt közbenső mérleget is könyvvizsgáltatni kell.
Tehát osztalékelőleg tervezésekor ezt érdemes már az elején ellenőrizni, mert könyvvizsgálatra kötelezett cégnél ez idő- és költségigényt jelenthet.
Meddig használható fel?
A saját tőke alátámasztására a közbenső mérleg főszabály szerint a fordulónapját követő 6 hónapig vehető figyelembe.
Gyakorlatban tehát a folyamat nagyjából:
könyvelés rendezése → fordulónap kijelölése → leltár/értékelések → közbenső eredménykimutatás → közbenső mérleg → szükség esetén könyvvizsgálat → kifizethető összeg meghatározása → taggyűlési/tulajdonosi döntés → osztalékelőleg kifizetése.