Tisztelt Ügyfelünk!

Tájékoztatjuk, hogy irodánk 2018. december 21.-től zárva tart, nyitás 2019. január 2.-án.

Békés Boldog Karácsonyi Ünnepeket

és

Sikerekben Gazdag Boldog Új Évet Kívánunk!

Horváth és Társai Kft.

Partnercég szerepel a NAV áfamulasztókat tartalmazó listáján, levonásba helyezhető-e ennek ellenére a partnertől származó számla áfája? – kérdezte olvasónk. Dr. Verbai Tamás, a HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója válaszolt.

Tételes áfalevonási tilalom nincs (a kérdésben említett „áfamulasztók” adatbázis nem létezik), de számos egyéb, az adóalanyok mulasztásával kapcsolatos lista (például az áfabevallás benyújtását elmulasztó adózók) érhető el a NAV honlapján, feltehetően ezek egyikéről lehet szó – kezdte válaszát szakértőnk. Leszögezte: általánosságban elmondható, hogy a számlabefogadó adólevonási joga nem korlátozható csupán azon az alapon, hogy a számlakibocsátó valamilyen szabálytalanságot követett el.

Megtagadható a számlabefogadó adólevonási joga ugyanakkor, ha objektív körülmények alapján megállapítható, hogy az adóalany, akinek részére a levonási jogot megalapozó terméket értékesítették, illetve szolgáltatásokat nyújtották, tudta vagy tudnia kellett volna, hogy ezen ügylettel az eladó, illetve az értékesítési láncban valamely korábban vagy a későbbiekben közreműködő gazdasági szereplő által elkövetett adókijátszásban vesz részt. Ebben az esetben ugyanis az adóalanyt ezen adókijátszás résztvevőjének kell tekinteni, függetlenül attól, hogy a termék általa történő továbbértékesítéséből, illetve a szolgáltatás felhasználásából nyeresége származik-e vagy sem.

Ha adókijátszás gyanújára utaló körülmények merülnek fel, a számlabefogadó adóalanynál a szokásos, általa meghatározott metodika szerinti üzleti ellenőrzési eljáráson túl további intézkedések megtétele lehet indokolt annak érdekében, hogy az adókijátszásban való részvétel lehetőségét kizárja, például azon körülményeket, tényeket, adatokat kontrollálja, amelyeket akár közvetlenül az üzleti partnertől bekérve, akár más – a gazdaság valamennyi szereplője számára hozzáférhető – lehetőségek alkalmazásával megtehet.

Az adólevonási jogot gyakorolni kívánó adóalanytól az adókijátszásban való részvétel elkerülése érdekében elvárható ésszerű intézkedések meghatározása mindig az adott ügy körülményeitől függ. Amennyiben azonban az adóalany, az adókijátszás kockázatának ismeretében nem tesz az adott ügyben ésszerűen elvárható intézkedéseket, a megbízhatóságáról való meggyőződés érdekében nem tájékozódik azon másik gazdasági szereplő felől, amelytől termékeket vagy szolgáltatásokat kíván beszerezni, igénybe venni, az adóhatóság e körülményekre hivatkozva az adólevonási jogot megtagadhatja, ha az értékesítési láncban elkövetett adókijátszás bizonyítást nyer.

Forrás: Adózóna

Felhívom a figyelmet, hogy az EK Tanácsi irányelvek, és a Bíróság itéleteiban megfogalmazott iránymutatások alapján  a Hatóságnak van elsősorban szigorú bizonyítási kötelezettsége, ami, több pontton ellentmond az előző cikkben foglaltakkal.

Horváth György

könyvvizsgáló

              Tisztelt Ügyfelünk!

Tájékoztatjuk, hogy irodánk 2018. december 21.-től zárva tart, nyitás 2019. január 2.-án.

Békés Boldog Karácsonyi Ünnepeket és Sikerekben Gazdag Boldog Új Évet Kívánunk!

                                                Horváth és Társai Kft.

20181116_Rotary_A_Zene_Gyogyit_regisztracios_lap

Az új előírások döntő többségben 2019. január 1-jével lépnek hatálya, azokat kötelezően a 2019-ben induló üzleti évben kell először alkalmazni, de legtöbbjük a 2018-as üzleti évre is alkalmazható.

1.Támogatások elszámolása időbeli elhatárolásként

Az összemérés elvének érvényesülése érdekében, amennyiben a támogatás összege bizonyíthatóan be fog folyni a vállalkozáshoz, akkor a várható támogatás összegének bevételkénti elszámolása lehetővé válik az aktív időbeli elhatárolásokkal szemben, akkor is, amikor az még pénzügyileg nem folyt be. Ezekkel a költségekkel és ráfordításokkal egy időszakban (évben) lehetővé válik a támogatások bevételkénti elszámolása is.

Ez a változás kedvező az uniós forrásokra sikerrel pályázó cégek számára, hiszen ezek, a jellemzően utófinanszírozással megvalósuló projektek a céget adott esetben veszteségbe fordíthatták, amellyel a cég hátrányos helyzetbe kerülhetett. Ezekben az esetekben gyakran előfordul, hogy a költségek, a ráfordítások már az adott üzleti évben felmerülnek, míg a kapcsolódó bevételek – az utófinanszírozás miatt – csak az üzleti évet követően jelennek meg. Emiatt a gazdálkodó egyik üzleti évben veszteséges, míg a másikban nyereséges lesz. Hogy az összemérés elve érvényesüljön, az ilyen esetekben indokolt a valószínűsíthetően várható támogatás összegének elhatárolása.

A törvénymódosítás lehetővé teszi a jogszabályi előíráson, szerződésen, megállapodáson alapuló támogatások várható, még el nem számolt összegének aktív időbeli elhatárolásként az egyéb bevételekkel szembeni elszámolását, amennyiben a vállalkozó bizonyítani tudja, hogy teljesíteni fogja a támogatáshoz kapcsolódó feltételeket, és valószínű, hogy a támogatást meg fogja kapni. Az aktív időbeli elhatárolást a kapott támogatás elszámolásakor, illetve a támogatás meghiúsulásakor kell megszüntetni. Az előírásból következik az is, hogyha a várható támogatásként elszámolt összeg nem egyezik meg a ténylegesen megkapott összeggel, akkor nem kell önrevíziót végrehajtani azon üzleti évre, ahol a várható támogatás bevételként elszámolásra került, így a tényleges támogatás elszámolásának üzleti évi eredményét fogja módosítani a különbözet.

2.A Goodwill kimutatásának lehetősége bővül

A hatályos előírások szerint részesedés vásárlásakor annak értéke a fizetett vételárral azonos összegben mutatandó ki, akkor is, ha annak összege üzleti vagy cégértéket (goodwill) is tartalmaz. Beolvadás vagy összeolvadás esetén az egymásban lévő részesedéseket a saját tőkével szemben ki kell vezetni, ami a számviteli elszámolás során egyes esetekben jelentős tőkevesztést eredményezhet, ha egyébként a beolvadás során a megszűnő (beolvadó) társaság vagyonát nem lehet arányosan felértékelni. Az új törvény ilyen esetekben is lehetővé teszi az üzleti vagy cégérték kimutatását akkor, ha az már a részesedés vásárlásakor érvényesítésre került a vételárban, csak az nem kerülhetett külön kimutatásra. Az ilyen esetben keletkező üzleti vagy cégérték kimutatásának feltétele, hogy a beolvadás során az üzleti vagy cégértékkel érintett vagyont is átértékeljék annak érdekében, hogy az üzleti vagy cégérték csak az eszközök és kötelezettségek részesedéssel arányos piaci értékén felüli összegét tartalmazza.

Így a törvénymódosítás új előírása szerint beolvadás esetén az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében az átvevő (beolvasztó) társaság beolvadó (megszűnő) társaságban lévő részesedése könyv szerinti értékének a beolvadó (megszűnő) társaság vagyonmérleg-tervezete szerinti saját tőke összegét meghaladó része üzleti, vagy cégértékként is kimutatható (a beolvadó gazdasági társaságban lévő részesedés ugyanilyen értékben történő kivezetésével szemben),feltéve, hogy:

a beolvadó (megszűnő) társaságban lévő részesedés bekerülési értékét a megszerzéskor az üzleti értékelés, a jövedelemtermelő képesség módszerével határozták meg,

• a beolvadó (megszűnő) társaság élt a vagyonátértékelés lehetőségével és
• az üzleti vagy cégérték a jövőben a bevételekben várhatóan megtérül.

Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében így kimutatásra kerülő üzleti vagy cégérték összege azonban nem haladhatja meg a beolvadó (megszűnő) társaságban lévő részesedés megszerzésekor a bekerülési értékben érvényesített üzleti vagy cégértéket. Az üzleti vagy cégérték kimutatására vonatkozó új előírások a törvénymódosítás kihirdetésekor, 2018. július 25-én léptek hatályba és a hatálybalépést követően induló beolvadásokra, összeolvadásokra lehet ezeket alkalmazni.

3.Beszámoló pénzneme

A törvény leszögezi, hogy a vállalkozó beszámoló-készítési és könyvvezetési pénznemének a létesítő okiratban rögzített pénznemmel kell megegyeznie. A hatályos előírások szerint a vállalkozó a beszámoló, illetve a könyvvezetés pénznemére vonatkozó döntését a döntést követő ötödik üzleti évben változtathatja meg. Ez az 5 éves időtartam most 3 évre csökken 2019 januárjától .

4.Követelések értékesítésének elszámolása

A törvény világossá teszi, hogy a befektetett pénzügyi eszközök között kimuta¬tott követelések értékesítésének (engedményezésének) eredményét:

• befektetett pénzügyi eszközökből származó bevételként,
• árfolyamnyereségként vagy
• befektetett pénzügyi eszközökből származó ráfordításként, árfolyamveszteségként kell kimutatni.

A forgóeszközök között kimutatott eredeti követelések értékesítésével (engedményezésével) kapcsolatos gazdasági eseményeket:

• az egyéb bevételek,
• illetve az egyéb ráfordítások között,

míg a forgóeszközök között kimutatott vásárolt követelések értékesítésével (engedményezésével) kapcsolatos gazdasági események eredményét:

• a pénzügyi műveletek egyéb bevételei,
• illetve a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell elszámolni.

Ez a szabály alkalmazandó a befektetett pénzügyi eszközök között és a forgóeszközök között kimutatott követelések elengedésének és behajthatatlanságának számviteli elszámolására is.

5.Ügyvédi irodák és a KATA

Ismert, hogy az ügyvédi irodák 2018. évtől kezdődően a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanyává válhatnak, nyilvántartásaikat is annak szabályai szerint vezethetik, ezért a KATA alanyává vált ügyvédi irodák nem tartoznak a számviteli törvény hatálya alá. A törvény meghatározza ezen ügyvédi irodák számviteli törvény szerinti előírások alóli kikerülésének, illetve visszatérésének szabályait (ezek a szabályok megegyeznek a gazdasági társaságokra vonatkozó eddigi szabályokkal).

6.Jelentős és nem jelentős hibák számítása

A törvény egyértelműsíti, hogy a jelentős és nem jelentős összegű hibák számítása során az eredményt és a saját tőkét növelő/csökkentő tételek – előjeltől független – abszolút értékeinek együttes összegét kell számításba venni.

7.Üzletiév-váltás

Új lehetőség, hogy a konszolidálásba bevont vállalkozások a konszolidálásba történő bevonáskor is megváltoztathatják üzleti évüket akkor is, ha még nem rendelkeznek három lezárt üzleti évi beszámolóval. Ezt a módosítást az anyavállalat információs igényei indokolják.

8.Apportált vagyoni értékű jog

Gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt, apportált vagyoni értékű jogok nyilvántartás szerinti értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének a különbözetét – az apportálás eredményétől függően – az egyéb bevételek, vagy az egyéb ráfordítások között kell kimutatni.

9.Negatív kamat elszámolása

A hatályos jogszabályi rendelkezések alapján a hitelintézetek a nem magánszemély ügyfeleiknek negatív kamatot is felszámíthatnak. Tartalmát tekintve a negatív kamat a hitelintézetnek a betét kezeléséért, a pénz őrzéséért fizetett szolgáltatási díj, amelyet indokolt – a más bankköltségekkel azonos módon – az egyéb szolgáltatások költségeként elszámolni.

10.Osztalékról szóló döntés

A Ptk. az osztalék jóváhagyásáról (kifizetéséről) szóló döntést többféleképpen fogalmazza meg, ezért a törvény kimondja, hogy az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslat tartalmilag az osztalék jóváhagyásáról szóló javaslattal egyezik meg.

Az előzőekben felsorolt rendelkezések 2019. január 1-jén lépnek hatályba, kivéve az átalakulás során speciális esetben kimutatható goodwill esetét, melyet törvény hatályba lépését követően indult átalakulásokra már lehet alkalmazni.

11.Lényegesség elvének pontosítása

A módosítás pontosítja a számviteli irányelv szerint a lényegességre vonatkozó rendelkezést, így a lényegesség elve kiegészül azzal az előírással, hogy egy-egy tétel lényegessé minősítését más hasonló tételekkel összefüggésben kell megítélni.

12.Konszolidált beszámoló eredménykimutatása

A törvénymódosítás az összevont (konszolidált) éves beszámoló eredménykimutatása tekintetében a jelenlegi összköltséges eljárású eredménykimutatás mellett a forgalmi költség eljárással összeállításra kerülő eredménykimutatás választását is biztosítja.

13.Kockázati tőkejegy törlése

A kockázati tőkejegyről a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló törvény rendelkezett, amely már nem létező befektetési forma, ezért a törvénymódosítás a kockázati tőkejegyet törli a tulajdoni részesedést jelentő befektetések közül.

14.Kormányok részére fizetett összegekről szóló jelentés

A törvénymódosítás azt a célt szolgálja, hogy az arra kötelezettek a tevékenység szétbontásával ne kerülhessék el a kormányok részére fizetett összegekről szóló jelentés elkészítését. Ezért a törvénymódosítás új előírásként kimondja, hogy a jelentésben bemutatott összegekkel kapcsolatban közölt információknak a tevékenység lényegét és nem formáját kell tükrözniük. A fizetett összegek és tevékenységek mesterségesen nem választhatók szét, illetve nem összesíthetők.

15.Felszámolás feladatai kormányrendeletben

A törvénymódosítás a számviteli törvény felhatalmazó rendelkezései között is rögzíti, hogy a felszámolás számviteli feladatait külön Kormányrendeletben kell szabályozni.

16.Mérlegképes könyvelők továbbképzése

A könyvviteli szolgáltatást végzők kötelező továbbképzésének szervezését és lebonyolítását akkreditációval rendelkező továbbképző szervezet végezheti. A törvénymódosítás megteremti az akkreditált továbbképző szervezetek nyilvántartás-vezetésének jogalapját, és meghatározza a nyilvántartásban szereplő adatok körét, összhangban az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvénnyel.

A nyilvántartásba vételt végző szervezet az akkreditált továbbképző szervezetek nyilvántartásában szereplő adatokat a továbbképzésen résztvevők ellenőrzése, valamint egyéb hatósági és bírósági eljárásban történő felhasználás céljából az akkreditált továbbképző szervezet nyilvántartásból való törlését követően 5 évig megőrzi.

Az akkreditált továbbképző szervezet köteles a megvalósult továbbképzésről nyilvántartást vezetni, és a továbbképzéssel összefüggő dokumentumokat 6 évig megőrizni. A törvénymódosítás megteremti a nyilvántartás vezetésének jogalapját és meghatározza a nyilvántartásban szereplő adatok körét. Az akkreditált szervezet a résztvevők továbbképzési kötelezettsége teljesítésének igazolásához szükséges adatokat, a törvény által előírt adattartalommal megküldi a nyilvántartásba vételt végző szervezetnek a kormányrendeletben meghatározott módon.

A képzéseket érintő módosítások a törvény kihirdetését követő nappal, 2018. július 25-én léptek hatályba.

17.A cash-flow kimutatásról

A cash-flow kimutatás elkészítési kötelezettség a számviteli törvény előírásai szerint kötelezően csak az éves beszámolót, illetve a konszolidált beszámolót készítő vállalkozásokra vonatkozik. Azonban előfordulhatnak olyan élethelyzetek, amikor a cash-flow kimutatást ezen körön kívüli gazdálkodóknak is el kell készíteniük.

A szabályozás a végrehajtás egyértelművé tétele érdekében, illetve a pénzmozgások jogcímeinek minél pontosabb bemutatása érdekében módosítja, kiegészíti a számviteli törvény szerinti cash-flow kimutatásra vonatkozó előírásokat, új cash-flow tagolást vezet be.

A cash-flow fő sorai az elnevezéseknek megfelelő pénzeszköz-változásokat tartalmazzák. Az elkészítésénél olyan korrekciós tételeket kell alkalmazni, amelyek segítségével a halmozódások kiszűrésre kerülnek.

Forrás: Wolters Kluwert

Egy társaság évekkel ezelőtt összeolvadt egy másik céggel, ahonnan “hozott magával” jóváhagyott osztalékot, továbbá annál a cégnél is volt jóváhagyott osztalék, amelybe a beolvadás megtörtént. Mindkét cég tulajdonosi köre megegyezett, a beolvadás során egy új tag is belépett, aki tőkeemelés folytán szerzett üzletrészt. A belépése előtt jóváhagyott osztalékból kell-e neki is juttatni? – kérdezte olvasónk. Kocsis Zoltán, a Dr. Szeiler & Partners Könyvelő és Adótanácsadó Iroda ügyvezetője válaszolt.

Arra vonatkozóan, hogy ki jogosult az osztalékra, elsődlegesen a társasági szerződésben foglaltakat kell figyelembe venni. Ha a társasági szerződésben eltérő rendelkezés nincs, akkor a Polgári törvénykönyv (Ptk.) 3:185 paragrafusa az irányadó, amely szerint osztalékra az a tag jogosult, aki az osztalékfizetésről szóló döntés meghozatalának időpontjában a társasággal szemben tagsági jogokat gyakorol.

A Ptk. eltérést engedő jellegéből következően a társasági szerződésben azonban úgy is megállapodhatnak a felek, hogy az osztalékra való jogosultságot nem a határozat meghozatalának dátumához kötik, hanem például a tárgyév utolsó napjához.

Ha a Ptk. szerinti főszabály érvényesül, akkor a beszámoló elfogadásakor hozott döntés szerinti osztalék a döntés meghozatalától a tagjegyzékben szereplő tagok követelésévé válik, mindaddig, amíg azt ki nem fizeti nekik a táraság, vagy le nem mondanak róla.

A kérdés eldöntéséhez így elsőként a társasági szerződést kell megnézni, másodsorban pedig azt kell tisztázni, hogy kötöttek-e valamilyen megállapodást a tagok a beolvadáskor, vagy azt megelőzően az osztalékkövetelésükre vonatkozóan – összegezte szakértőnk a vonatkozó szabályokat.

Forrás: Adózóna.hu

Mostanában kapják meg, vagy már meg is kapták a tulajdonosok a termőföldjeik használata utáni 2018. évi bérleti díjat. Az idei évtől a termőföld bérbeadásával kapcsolatos részletes szabályokat már nem az új adózás rendjéről szóló törvény (Art.), hanem a személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény 73. paragrafusa tartalmazza.

A bérleti díj utáni adókötelezettség

Az szja-törvény 17. paragrafusának (4) bekezdésében foglaltak alapján a magánszemély termőföld-bérbeadásból származó bevételének – ha az nem adómentes – egésze külön adózó jövedelemnek minősül, amelynek bevallására és a jövedelmet terhelő adó megfizetésére vonatkozó szabályokat a 2018. évtől az szja-törvény 73. paragrafusa határozza meg. Ha a magánszemély termőföldet ad bérbe és a bérbeadás nem minősül adómentesnek (például a bérleti szerződés időtartama nem éri el az 5 évet), akkor 15 százalék személyi jövedelemadó megfizetésére köteles a termőföld bérbeadásából származó bevétele után.

Adókötelezettség esetén a bevétel egészét kell jövedelemnek tekinteni, vagyis e bevétellel szemben költséget elszámolni nem lehet. A jövedelem utáni adót az önkormányzati adóhatósághoz kell bevallani és befizetni.

A termőföld-bérbeadásból származó adóköteles bevétel után egészségügyi hozzájárulást (ehót) nem kell fizetni.

Kedves Ügyfeleink!

Mellékelek egy végzést az adatvédelmi ellenőrzések beindulásáról. Akinek még nincs GDPR szabályzata és a hozzá kapcsolódó dokumentációja, ideje komolyan vennie, forduljon hozzánk bizalommal a bírság elkerülése érdekében!

Biztos, hogy a kedves olvasó is élte már meg azt az érzést, amit akkor érzünk, amikor benne vagyunk egy adott helyzetben, jól megszoktuk, ismerjük annak minden részletét, apró fogaskerekét és csak később jövünk rá, hogy azt lehetne másképp is csinálni, sokkal egyszerűbben, felhasználó-barátabban. Az elmúlt hónapokban volt szerencsém egy kicsit mélyebben tanulmányozni az Egyesült Királyság és Írország közvetett adózási rendszerét, az ennek kapcsán szerzett tapasztalataimat gondoltam megosztani az erre nyitott olvasóknak. Ettől még senki nem lesz szakértő (én sem lettem az), de a látókörét bárkinek tágíthatja.

Az első megdöbbentő különbség, hogy amíg Magyarországon a bevallásnak potenciálisan 108 sora van, pótlapokkal, egyéb kitöltendő mellékletekkel, addig az Egyesült Királyság áfa bevallása potenciálisan 9 sor, és minden sor egyetlen adatot kér, nincs az, hogy adott soron belül nettó és áfa, hanem vagy nettó vagy áfa összeget kér. Az első sor az értékesítések utáni áfa összeget kéri, lehet ez belföldi áfa, vagy olyan ügylet, amelyben a cégünk válik az adófizetésre kötelezetté.
Második sor a Közösségen belüli ügyletek után fizetendő áfa megadására szolgál, ezzel meg is van a fizetendő áfa összegünk, a bevallás újabb egy sorában kéri a levonható adónkat, kapcsolódjon az akár belföldi, Uniós vagy harmadik országos ügylethez. Ezzel már meg is van az 5. sorban, hogy befizetők, vagy visszaigénylők leszünk. A maradék négy sor kerekített, nettó összegeket kér az értékesítéseink, beszerzéseink nettó összegére vonatkozóan, valamint a Közösségen belüli termékbeszerzéseink és értékesítéseink nettó összegére vonatkozóan.

A bevallás beadására adózónak a bevallás gyakoriságától függően adott időszakot követően egy teljes hónap áll rendelkezésre. Van viszont egy nagyon különleges szabály, amihez hasonlóval máshoz nem találkoztam eddig, e szerint, ha adózó vállalja, hogy a fizetendő adóját ne ő utalja el, hanem az adóhatóság leemelhesse a cég bankszámlájáról, akkor a bevallás beadására a rendszer további hét napot enged, azaz például egy júniusi bevallás végső esetben augusztus hetedikén is, büntetés nélkül beadható.

A kialakított rendszer rugalmasságának egyik legjobb példája, hogy ha adózó egy olyan helyzetbe kerül, amelyben már előre látja, hogy nem fog tudni helyes áfa-bevallást beadni az előírt határidőre, akkor kérheti a brit adóhatóságtól, hogy becsült adatok alapján adhasson bevallást, becsült adatok alapján utalhasson és amikor a rendkívüli helyzet megoldódik, beadja a bevallását, azzal egy időben elutalja a különbözetet, akkor az adóhatóság nem fogja késedelmes bevallás miatt büntetni. Persze nem lehet folyamatosan rendkívüli helyzetre hivatkozni, de ha egyszer, egyszer megtörténik, akkor ezt lehet tiszta és rendezett módon intézni.

A rugalmasság a hibák javításának módjában is tetten érhető, két módszer áll az ügyfelek rendelkezésére a hibák javítására, ha a hiba 10.000 font (!) alatt van, és figyelmetlenség volt az oka, akkor elég a következő bevallásban kiigazítani az adatokat, ha 10.000 font felett van és egyéb – jelen cikk keretében nem részletezendő – körülmények is fennállnak, akkor kell „igazi” önellenőrzést beadni, ami lehet, akár egy írásos postai levél, vagy hivatalos formanyomtatvány, ebben kell pontosan feltárni a hiba okát, annak hatásait.

Az Egyesült Királyságban is alapvetően elektronikusan történik a bevallások beadása, de például az összesítő jelentést lehet papír alapon is beadni, annak aki nem kérte az elektronikus beadást, viszont ebben az esetben a bevallást folyó hót követő 14.-éig kell beadni.

Általános szabály, hogy ha egy határidő hétvégére esik, akkor a következő munkanapon beadott bevallás késői beadásnak minősül, és büntetésre számíthat, aki nem gondoskodott az időbeli beadásról.

Egy mondat az összesítő jelentésről, a brit adóalanyoknak, legyen akár letelepedettek, vagy egyszerűen csak regisztráltak, csak az értékesítéseik (termék, vagy szolgáltatás) után adnak jelentést, a beszerzéseik után nem. Ha pedig valaki ezt a bevallást rontaná el, akkor elég csak email-t (!) írni az adóhatóságnak, amelyben kéri a korábbi bevallást törlését, majd ezt követően a helyes bevallást újra feltölteni az adóhatóság rendszerébe.

Mint olyan ember számára, aki pályája elején tíz évet dolgozott az adóhatóság áfa ellenőrzési területén, különösen érdekes volt egy valódi brit áfa ellenőrzés végigkísérése, amely ráadásul megállapítással zárult. Képzeljen el a kedves olvasó egy olyan ellenőrzést, amelyben soha nem találkozik a folyamatosan változó ellenőrrel, csak emailben kapja a folyamatos visszajelzéseket a rendelkezésre bocsátott dokumentumokkal kapcsolatban, és emailben küldheti az analitikát, számlát, szerződést, teljesítési igazolást, fuvarokmányt. Emailben kérheti, hogy további hetekkel (!) tolhassa ki a határidőt, amikorra a kért iratokat rendelkezésre tudja bocsájtani, és ezt a brit adóhatóság kétszer is engedi.

Végül az adóhatóság attitűdjét a cégek irányába nagyon jól leírja, hogy az ellenőrzés végül azzal zárult, hogy két számla levonhatóságát elutasította, mivel adott beszerezések nem az Egyesült Királyságban történtek, hanem Németországban és Belgiumban. Ennek következtében a cégnél kb. 100 millió forintos jogosulatlan visszaigénylést tárt fel az adóhatóság, és a két (!) oldalas jegyzőkönyvben felkérte a céget: adja elő milyen körülményeket javasol, hogy az adóhatóság a javára értékeljen, a végső döntéskor a büntetés mértékét illetően, illetve kéri hogy adózó maga nézze végig a könyveit négy évre visszamenőleg, hogy máskor nem fordulhatott-e elő hasonló hiba.

Remélem a kedves olvasónak érdekes volt olvasni, hogyan működik az adóztatás egy olyan országban, amely jelen pillanatban még az Unió tagjaként, annak költségvetésének nettó befizetője.

A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó.

A kérdés konkrétan így szólt: “250 főnél kevesebb munkavállalói létszámmal rendelkező cég vagyunk, ha jól tudom, nem kötelezettek adatvédelmi nyilvántartásra, de nekünk is ajánlott, mivel a dolgozó kérésére igazolást kell adni, hogy hová továbbítottuk az adatait. A bérszámfejtés cégen belül történik, de a 08-as havi bevallásokat és a T1041-es ki-bejelentéseket könyvelő cég végzi. Kell-e nyilvántartásban szerepeltetni a T1041-es jelentéseket, mivel ezekre törvény kötelez bennünket, vagy a bíróság felé továbbított adatokat, ami megint csak kötelező részünkről?”

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2016/679 Rendelet (a továbbiakban: GDPR) 30. cikkének (5) pontja alapján, ha egy cég 250 fő alatti létszámmal rendelkezik, akkor ez önmagában még nem mentesíti a nyilvántartási kötelezettség alól. A mentesüléshez többek között az is szükséges, hogy az adatkezelések alkalmi jellegűek legyenek.

A hatályos jogszabályi értelmezés és gyakorlat alapján a fenti feltételnek nagyon kevés cég tud megfelelni, mivel amennyiben akár 1 munkavállaló adatát is kezeli, az már nem minősül alkalmi jellegűnek, így a szabályzat készítése kötelező.

A GDPR 30. cikk (1) d) pontja alapján a szabályzat kötelező eleme az olyan címzettek kategóriái, akikkel a személyes adatokat közlik vagy közölni fogják. A GDPR 4. cikk 9. pontja alapján címzettnek minősül a közhatalmi szerv is, amellyel a személyes adatot közlik.

A fentiek alapján a szabályzatban mindenképpen javasolt feltüntetni, hogy a bérszámfejtéshez szükséges személyes adatok hatóság/bíróság részére kerülnek továbbításra.

Mivel a könyvelő cég adja be a bevallásokat, ő a személyes adatokhoz hozzáfér, vagyis őt is javasolt címzettként szerepeltetni. Továbbá, a könyvelő cég a kérdésben szereplő információ alapján ún. adatfeldolgozónak fog minősülni, így vele adatfeldolgozói szerződés megkötése indokolt.

Továbbá, a szabályzaton túl a GDPR 13. cikkében nevesített adatkezelési tájékoztatókkal is kötelezően rendelkezniük kell, amelyet az érintettekkel (így többek között a munkavállalókkal) még a személyes adataik megadása előtt kötelezően meg kell ismertetniük.

Fontos, hogy a szabályzatokat/tájékoztatókat adatkezelési tevékenységenként kell elkészíteni, így például munkavállalók tekintetében nem csak a bérszámfejtés kapcsán merülhet fel személyes adatok kezelése, hanem például riasztórendszerrel, GPS-szel, kamerával, parkolóhellyel, céges eszközökkel, oktatásokkal stb. kapcsolatosan is, illetve egyéb érintettek esetében is fennállhatnak adatkezelések (például partnerek elérhetőségi adatai, hírlevél, álláspályázatok stb.)

A GDPR-nak való teljes megfelelés azonban kizárólag egy részletes, előzetes vizsgálat alapján valósítható meg.

Forrás Adózóna

Társaságunk vállalja fenti átvilágítás díjtalan elvégzését, és ez alapján ajánlatot ad a szükséges zsabályzatra!