Némileg módosult a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara őstermelői tevékenységet és az ezt érintő adózást átalakító javaslata, kialakulhat a családi mezőgazdasági vállalkozási forma is.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) reményei szerint az Országgyűlés 2020 elején napirendjére veszi az őstermelőkre, illetve a családi mezőgazdasági vállalkozókra vonatkozó jogszabályt. Amennyiben a tavaszi törvényalkotási sorozatba nem férne bele ezzel foglalkozni, későbbre csúszhat a rendszer bevezetése – írja a napi.hu.

Az őstermelők kedvezményes adózása ugyanakkor már bevezetése óta legalább annyira irritálja a nem mezőgazdaságból élők egy részét, mint a laposföld-hívőket az Egyesült Államok civil repüléstani, űrkutatási és űrrepülési szervezete, a NASA Föld bolygóról készített felvételei. Közülük sokaknak már azt is nehéz elfogadnia, hogy a gazdálkodók jelentős támogatásokkal együtt dolgoznak.

Az mindenesetre már legalább egy éve is kiderült, hogy az agrárkamara őstermelői rendszert és az ehhez kapcsolódó adózást megreformáló javaslatainak része lenne egy új társasági forma, a családi mezőgazdasági vállalkozás (csmv) bevezetése.

Az azóta megtörtént társadalmi és szakmai egyeztetések során ugyanakkor kiderült: túl ambiciózus volt ez eredeti elképzelés, miszerint az őstermelői tevékenység és a csmv “kettős” lefedheti a teljes ágazatot, ezért szükség lehet egy átmeneti működési formára is. A másik tanulság az volt: sokan nincsenek felkészülve arra, hogy egyik napról a másikra jogi személyiségű társaságként működjenek tovább.

A tapasztalatok birtokában a NAK némileg módosította az eredeti javaslatot. Az újabb elképzelések szerint a természetes személyek tisztán őstermelői tevékenységként vagy őstermelői gazdaságként végezhetnék a mezőgazdasági munkát.

Utóbbi egyfajta “hibrid” elegye lenne a jelenlegi családi gazdaságnak és a közös őstermelői igazolvánnyal működő közösségnek. Aki pedig jogi személyként kívánja folytatni, az a speciális kft.-nek tekinthető csmv-ben dolgozhat.

Fentiek adózási részét a NAK és az agrártárca egyeztette a Pénzügyminisztériummal (PM). A javaslat elfogadása esetén az őstermelőket 10 millió forintos éves árbevétel alatt nem terhelné a személyi jövedelemadó és a szociális hozzájárulási adó, e határ átlépése esetén is csak az átlépett összeg után kellene szja-t és szochót fizetni.

Az őstermelői gazdaság ennek háromszorosáig lehetne adómentes. A NAK elképzelése szerint a csmv évi 50 millió forintos szintig kaphatna adókedvezményt adóalapot csökkentő tételeken keresztül.

Más kérdés, hogy a PM álláspontja szerint a csmv utáni adózást azt követően lehet csak szabályozni, miután a csmv-ről végleges döntés születik.

Forrás: agrotrend.hu / napi.hu

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2020-tól az online adóelőleg-nyilatkozatot vezetett be. Az új lehetőséggel tovább csökkennek az adminisztrációs terhek, rövidül a nyilatkozatok megtételére fordítandó idő – hívja fel a figyelmet honlapján az adóhatóság.

A magánszemélynek adóelőleg-nyilatkozatot kell tenni ahhoz, hogy a munkáltató, kifizető a kedvezmények, költségek figyelembevételével állapítsa meg és vonja le az adóelőleget.

2020. január 2-ától az ügyfélkapu-regisztrációval, telefonos azonosítással vagy e-személyi igazolvánnyal rendelkező magánszemélyeknek a NAV új alternatívát kínál, az adóelőleg-nyilatkozatot elektronikus formában is megtehetik.

A webes nyomtatványok a NAV honlap bal oldalán található Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásra kattintva, vagy a https://onya.nav.gov.hu elérési útvonalon érhetőek el. Belépés után az „Új nyomtatvány/bejelentés” csempe megnyitásával jelenik meg – többek között – az „Adóelőleg-nyilatkozatok” csempe, ami után kiválaszthatóak a nyilatkozatok.

A NAV plusz segítséget nyújt a kitöltéshez, az adóelőleg-nyilatkozatokat a nyilvántartásaiban szereplő adatokkal feltölti, amiket az adóazonosító jel kivételével szerkeszteni is lehet. Az első házasok kedvezményére, a családi kedvezményre, valamint a személyi kedvezményre vonatkozó nyilatkozatoknál – a munkáltatók, kifizetők által küldött járulékbevallások alapján – a kedvezmény adatait is kiajánlja.

Az elektronikusan beküldött bizonylatokat a NAV automatikusan továbbítja a magánszemély által a nyilatkozaton feltüntetett foglalkoztatónak. Az adózók a folyamatról a webes felületen az „Értesítések” között tájékozódhatnak.

Az adóelőleg-nyilatkozatok hagyományos formái megmaradnak, továbbra is lehetőség van a NAV holnap Adóelőleg-nyilatkozat Alkalmazással (ANYA) elkészített, kinyomtatott vagy a kézzel kitöltött nyilatkozatokat a kifizetőknek személyesen átadni.

Forrás: adozona.hu

Az új törvény 2020. július 1-jén lép hatályba. Változnak a minimum-járulékalap szabályok is. Jelenleg az egészségbiztosítási- és munkaerőpiaci járulékot legalább a minimálbér másfélszerese után kell megfizetni, 2020. július 1-től viszont a minimálbér összege után. A nyugdíjjárulék, a természetbeni és a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a munkaerőpiaci járulék 2020. július 1-jétől összeolvad a társadalombiztosítási járulékba, amelynek mértéke megegyezik ennek a négy járuléknak az összegével, tehát 18,5 százalék.

Egyes biztosítotti kategóriákban új kötelezettség lesz az egységes tb-járulék megfizetése úgy, hogy ezzel ellátási jogosultság is jár. Azaz az őstermelők, illetve a megbízási jogviszonyban dolgozók a tb-járulék fizetésével szereznek munkaerőpiaci jogosultságot július 1-je után.

Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyi államtitkára november végi expozéjában arról is beszélt, a vállalkozóknak az új járulékot a minimálbér után kell megfizetni, míg jelenleg az egészségbiztosítási és a munkaerőpiaci járulékot legalább a minimálbér másfélszerese után fizetik az egyéni és társas vállalkozók.

Az új szabályozással járulékmentességet kap minden munkát vállaló nyugdíjas, jövedelmüket ezentúl csak a 15 százalékos személyi jövedelemadó terheli. Jelenleg csak a munkajogviszonyban állók kapnak járulékmentességet.

A törvény 7 710 forintban határozta meg júliustól az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegét.

Újdonság, hogy ha az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezett nem teljesíti fizetési kötelezettségét és az ebből keletkező hátralék összege meghaladja a háromhavit, a TAJ-szám (társadalombiztosítási azonosító jel) érvénytelen lesz, az egészségügyi szolgáltatás térítésmentesen nem vehető igénybe, amíg a tartozást nem egyenlítik ki.

A Pénzügyminisztérium korábbi közlése szerint ez a szabály nem érinti a sürgősségi ellátást, a változás azokra vonatkozik, akik saját maguk fizetik az egészségügyi szolgáltatási járulékot.

A gyermekek után járó családi kedvezmény a jövőben a teljes, 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék terhére érvényesíthető lesz.

***

Egyszerűsíti az adórendszert, csökkenti a közterheket és segít az adóelkerülők kiszűrésében a szerdán délelőtt elfogadott új társadalombiztosítási törvény, amely 2020. július 1-jén lép életbe – mondta Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium (PM) adóügyekért felelős államtitkára szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.

Az államtitkár “három az egyben” törvénynek nevezte a frissen elfogadott jogszabályt, mert, mint mondta, a kormány mindhárom adópolitikai célját teljesíti.

Az adóegyszerűsítésről szólva jelezte, hogy a pénzügyi tárca húsz adónemtől szeretne megválni a ciklus végéig, tehát 2022-ig harmadával csökkentenék az adók számát. Jövő július 1-jétől már kilenc adófajtával kevesebbet kell fizetnie az adózóknak, mint 2018-ban.

Kiemelte, hogy az új törvény adócsökkentései a vállalkozókat, a családokat és a nyugdíjasokat is kedvezően érintik.

Izer Norbert hangsúlyozta azt is, hogy a járuléktörvény segít az egészségügy potyautasainak kiszűrésében; a rendszer automatikusan kiszűri azokat, akik jogosulatlanul veszik igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat, és ezzel a költségvetést, valamint a közterheket tisztességesen megfizetőket is károsítják.

Az új törvény három köztehertípust szüntet meg, jövő július 1-jétől négy járulék helyett egyet kell majd fizetni, a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot – mutatott rá az államtitkár.

A vállalkozók évi 7,5 milliárd forintot spórolnak azzal, hogy változnak a minimum-járulékalap szabályok. Jelenleg az egészségbiztosítási- és munkaerőpiaci járulékot legalább a minimálbér másfélszerese után kell megfizetni, 2020. július 1-től viszont a minimálbér összege után.

Újabb egymilliárd forint marad a gyermekes családoknál, miután a családi kedvezmény a teljes, 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék terhére érvényesíthető lesz.

Izer Norbert kitért arra, hogy jobban járnak a nyugdíj mellett munkát vállalók is. Minden dolgozó nyugdíjasnak csak a 15 százalékos személyi jövedelemadót kell majd megfizetni a bére után, más közterhet nem. A módosítás évente mintegy 20 milliárd forintot hagy az érintetteknél, és segít abban, hogy a nyugdíjasok nagyobb számban térjenek vissza a munkaerőpiacra – fejtette ki.

Az egészségügyi szolgáltatási járulékról az államtitkár elmondta, megfizetésével a magánszemélyek teljes körű egészségügyi ellátásra válnak jogosulttá. Mértéke idén havi 7500 forint, 2020. január 1-jétől havi 7710 forint.

Az új szabály szerint ha a járuléktartozás meghaladja a havi járulék háromszorosát, akkor a TAJ-kártyával nem lehet majd térítésmentesen igénybe venni az egészségügyi ellátást. A tartozás kiegyenlítésével az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság visszaáll.

A törvény kellő felkészülési időt biztosít, mindenki tiszta lappal indul 2020. július 1-jén. Csak az a tartozás számít bele a háromhavi elmaradásba, amelyik július 1-je után keletkezik – emelte ki az államtitkár.

Izer Norbert hangsúlyozta, aki eddig jogosult volt egészségügyi ellátásra, az ezután is jogosult marad, senki nem szorul ki az ellátásból.

A biztosítottakon túl nem merül fel semmilyen járulékfizetés, illetve térítési kötelezettség például a nyugdíjasoknál, a gyed-ben, gyes-ben, gyet-ben részesülőknél, a szociálisan rászorultaknál, hajléktalanoknál – mutatot

Forrás: Önadózó

A „Versenyképesebb Magyarországért program egyes adóintézkedéseinek megvalósítását szolgáló törvények módosításáról” című, 52 oldalas törvényjavaslatról, és a hozzá benyújtott, 15 oldalas összegző módosító javaslatról szavaztak a képviselők az Országgyűlés keddi ülésén. A döntés nyomán kis mértékben számos adótörvény módosult.

A személyi jövedelemadót érintő változások „a megváltozott jogszabályi környezethez igazítják az Szja-törvény egyes rendelkezéseit, segítve a jogalkalmazást” – olvasható az általános indokolásban. Így például kikerül az osztalékból származó jövedelem köréből a TBSZ-szel kezelt vagyon hozama, és az a TBSZ szabályai alapján kell majd megítélni. Az szja-törvény a módosítások nyomán továbbra is biztosítja majd az adómentes tűzifajuttatást, szénjáradékot és villamosenergia-árkedvezményt azoknak, akiket ez eddig is megilletett.

A társasági adót érintő módosítások uniós jogharmonizációt és a jogszabály belső koherenciáját szolgálják – olvasható az általános indokolásban. Ezen túl az eva jövő év január elsejével való megszüntetése miatt több adótörvény is változik – a kivezetés érinti a kisadózó vállalkozások tételes adóját, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást, a helyi iparűzési adót, a társasági adó, valamint az általános forgalmi adó és a számviteli szabályokat is; a javaslat az evához kapcsolódó előírásokat mindenhol hatályon kívül helyezi.

Jövőre a számla szintű adatszolgáltatás kiterjed minden belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére belföldön teljesített ügyletről kibocsátott számlára, vagyis megszűnik az a szabály, hogy csak meghatározott értékhatár feletti áthárított adót tartalmazó számláról kell adatot szolgáltatni. Ezért minden, adatszolgáltatási kötelezettség alá eső számlán szerepeltetni kell a belföldön nyilvántartásba vett partner adóalany belföldi adószámának első nyolc számjegyét. A törvényjavaslat ezért kiterjeszti a számlaadási kötelezettséget egyes adómentes ügyletekre, például az egyéb oktatás tevékenységre is. A törvényjavaslat szerint a levonási jog szempontjából teljes értékűnek kell elfogadni azokat a 100.000 Ft áfatartalmat meg nem haladó számlákat is, amelyek nem tartalmazzák a partner adószámát, ha azokat még 2020. július 1-jéig bocsátották ki, de amelyekben foglalt ügylet teljesítési időpontja 2020. június 30-át követi. Kézzel kibocsátott vagy számlázó programmal kiállított számla esetében a régi adatszolgáltatásra vonatkozó szabályokat azon számlák esetében kell még alkalmazni, amelyeket 2020. július 1-je előtt bocsátottak, vagy állítottak ki.

Az eva-alanyok – amennyiben folytatják gazdasági tevékenységüket – januártól áfaalannyá válnak. Ennek megfelelően a tevékenységet kezdő adóalanyokhoz hasonlóan nyilatkozniuk kell az Áfa tv-ben meghatározott adózási módokra vonatkozó választásukról, kizárólag adómentes tevékenység végzéséről, illetve az adómegállapítás különös módja alkalmazásáról. Választás hiányában az Áfa törvény általános rendelkezései, illetve főszabály szerint alkalmazandó rendelkezései irányadóak.

A javaslat elfogadása nyomán – a bizalmi vagyonkezelés illetékszabályaihoz igazodva – kiegészül az illetéktörvény a vagyonkezelő alapítványok működésével összefüggő vagyonszerzések illetékjogi megítélésével, így a vagyonkezelő alapítvány alapítója, a vagyonkezelő alapítvány, valamint kedvezményezettjének vagyonszerzésére a bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó illetékszabályokat kell alkalmazni.

Az informatikai fejlesztések időigényére figyelemmel szükséges az Art.2020. január 1-jével hatályba lépő, az EKAER szám lezárását követő módosítására vonatkozó szabályozás tekintetében egy olyan átmeneti rendelkezés elfogadása, amely alapján e szabályok a 2020. március 1-jét követően tett bejelentésekre alkalmazhatók első alkalommal.

A megszavazott törvényjavaslat számos apróbb helyen változtat az adóigazgatást érintő jogszabályokon, a NAV-törvényen, a számviteli törvényen és a könyvvizsgálat, valamint a vámigazgatás szabályozásán.

Forrás: Wolters Kluwer

Az útnyilvántartások leggyakoribb hiányossága, hogy az adózók nem szerepeltetik a nyitó és a záró kilométeróra-állásokat, illetve az utazások időpontját, célját, a közforgalmi úton megtett kilométerek számát, vagy a felkeresett üzleti partnerek megnevezését. Sok esetben a hiányos adattartalmú útnyilvántartásokat utólag, tanúkkal, kimutatásokkal, jelenléti ívekkel, szerződésekkel kívánják bizonyítani az adózók, ez azonban a nem helyénvaló, amit egy vonatkozó Kúria-ítélet is alátámaszt.

Az önálló tevékenységet folytató magánszemélyek a személygépkocsi üzemeltetésével kapcsolatos költséget főszabály szerint útnyilvántartás vezetése mellett számolhatják el. A személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja-törvény) 5. számú mellékletének II.7. pontja alapján magánszemély a jövedelemszerző tevékenységéhez használt gépjármű költségelszámolásához útnyilvántartás vezetésére kötelezett. Kivétel ez alól az egyéni vállalkozó és az a mezőgazdasági őstermelő, aki útnyilvántartás vezetése nélkül havi 500 kilométer út után számolhat el költséget.

Minden gépjármű esetében külön útnyilvántartást kell vezetni, melyben fel kell tüntetni a gépjármű típusát, forgalmi rendszámát, továbbá a fogyasztási normát.

Az útnyilvántartásban szerepelnie kell az év első és utolsó napján a kilométeróra-állásnak, s ha az a költségelszámoláshoz szükséges, akkor havonta kell bejegyezni.

Az útnyilvántartásnak tartalmaznia kell

– az utazás időpontját,
– az utazás célját (honnan-hova történt),
– a felkeresett üzleti partner(ek) megnevezését,
– a közforgalmú útvonalon megtett kilométerek számát.

Az éves jövedelem megállapítása során gyakori eset, hogy a jövedelem csökkentése érdekében valótlan utak kerülnek az útnyilvántartásba, és az sem ritka, hogy az útnyilvántartás adattartalma hiányos. A költségelszámolás feltételeinek fennállását az adózónak kell igazolnia a törvény által előírt nyilvántartás vezetésével, a szabályszerű nyilvántartás a későbbiekben nem pótolható.

Forrás: Adózóna

Elérkezett a harmadik negyedévi adóelőleg-fizetési kötelezettség a magánszemélyek számára, melynek határideje 2019. október 14. (A befizetési határidő azért csúszik, mert október 12. szombatra esik.) A határidő az egyéni vállalkozókra, a mezőgazdasági őstermelőkre, valamint az e tevékenységek keretén kívül önálló tevékenységet folytatókra vonatkozik, valamint azokra, akiknél nem történt meg például a nem önálló tevékenységből származó vagy egyéb jövedelem utáni adóelőleg-levonás.

Az egyéni vállalkozói és az őstermelői tevékenység keretén kívül folytatott önálló tevékenységek (például óraadás, bérbeadás, tervezés) esetén az adóelőleg-fizetési kötelezettség jellemzően azokat a magánszemélyeket érinti, akiknek nem kifizetőtől származik az adóelőleg alapjául szolgáló jövedelme, vagy a kifizető bármely oknál fogva azt nem tudja vagy nem köteles levonni.

Adóelőleg-fizetési kötelezettség van akkor is, ha a magánszemély nem önálló tevékenységére tekintettel nem magyarországi kifizetőtől kapja a jövedelmét.

Adóelőleg-fizetési kötelezettsége van továbbá annak a magánszemélynek is, akinek egyéb jövedelme származott, de a kifizető az adóelőleget nem tudta levonni. Ilyen eset lehet, amikor a volt munkavállaló a cég üdülőjében pihent.

A le nem volt adóelőlegről a kifizetőnek minden esetben igazolást kell kiállítania a magánszemély részére, hogy a negyedéves adóelőlegfizetési kötelezettségének eleget tudjon tenni.

Adóelőleget az összevonandó jövedelem után kell fizetni.

Forrás: Adózóna

Olvasói kérdés nyomán jutott tudomásunkra, hogy előzetes figyelemfelhívás nélkül szigorodott az ekáer bejelentés rendje: a fuvarozás megkezdésének dátumánál már az órát és a percet is meg kell jelölni.

“A mai napon (2019. 09. 27.) reggel azt tapasztaltuk, hogy az ekáer bejelentő platformon változás történt. A belföldről közösségbe relációnál a fuvarozás megkezdésének dátumánál már az óra percet és kéri a rendszer. Továbbá belföld-belföld relációnál a lezárásnál sem elég a dátum, ott és kéri a rendszer az órát és a percet. Változott a jogszabály a napokban? Büntethet-e a NAV, ha nem egyezik az okmányokon szereplő óra, perc a bejelentésen szereplővel?” – sorolta kérdéseit olvasónk.

Valóban megváltozott az ekáer felület néhány szempontból pénteken, feltételezhetően az előző éjszakai karbantartási célú üzemszünet ideje alatt. Az egyik ilyen változás, hogy a fuvarozás megkezdésének és – nemcsak egy irányban, hanem mindkét relációban – az áru kirakodási címre történő  érkezésének dátumánál már az órát és a percet is meg kell adni. (Ezen túl például a főlapi lekérdezésben most már betűvel jelölve látszik, hogy milyen relációjú a bejelentés.)

A kérdezett változást semmilyen egyértelmű jogszabályváltozás nem előzte meg, ilyennel összefüggést nem lehet találni. A vonatkozó jogszabály egyébként mindig is “időpont”megadási kötelezettséget írt elő, azaz e szerint ezeket az adatokat eddig is meg kellett volna adni, csak technikailag nem lehetett.

Az adózás rendjéről szóló törvényben – ettől függetlenül – két ekáerrel összefüggő szabály is módosult, kiegészült a nyár végén. Egyrészt augusztus 23-ai hatállyal kiegészült a törvény azzal a kitétellel, hogy „nincs helye mulasztási bírság megállapításának, ha az adózó igazolja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható”. Másrészt jövő év január elsejével megteremtették annak a lehetőségét, hogy a már lezárt ekáerek egy alkalommal (nagyon korlátozott feltételek között) módosíthatók legyenek. Ez utóbbi változás részletszabályai még nem ismertek. Jelenlegi információim szerint én egyik módosítással sem látok érdemi összefüggést, ami indokolhatná a változást.

Magában az ekáer rendeletben csak néhány összefüggésben szerepel az időpont kérdése. Egyrészt, mint egy ekáer bejelentés kötelező adata. Mivel tudjuk, hogy az adatszolgáltatás során vétett bármilyen hiba és pontatlanság komolyan szankcionálható, így elvileg, akár bírságra is számíthat az, aki az órát, percet hibásan adja meg.

Kérdéses ugyanakkor, hogy ennek az adatnak a pontosságát hogyan tudná ellenőrizni az adóhatóság. Sok esetben pedig felmerülhet annak a kérdése is, hogy vajon melyik időpillanatot értjük az áru címre érkezése alatt, és arról honnan értesül az adózó. Hiszen – különösen egy nagy gazdálkodónál – elképzelhető, hogy a gépjármű megérkezik az adott címre, de az őrnél csak később jelentkezik, aki csak valamilyen ütemezett rendben, akár órákkal később, engedi be a telephelyre, ahol majd a termékek átvételére is csak egy még későbbi időpontban kerülhet sor.

Így elképzelhető, hogy a címre érkezés, és például a CMR-en feltüntetett áruátvételi dátum – amit utólagos ekáer ellenőrzéseknél a leggyakrabban néz a NAV – még csak nem is azonos napra esik. Szakértőnk véleménye szerint ez egy utólagos ellenőrzésnél akár problémát is okozhat, hiszem az egyetlen írásos bizonyíték az áru érkezésére (CMR) eltér a bejelentett adattól, amit ellenben semmivel sem tud a gazdálkodó alátámasztani. A másik összefüggés, ahol az időpontnak jelentősége lehet, az a lezárásra nyitva álló idő. Itt ugyanakkor a törvény három munkanapról beszél, így e tekintetben nem lehet jelentősége, hogy pontosan hány óra, hány perckor érkezett az áru.

A változásról szakértőnk telefonon felvilágosítást kért a NAV Tájékoztatási Osztályától, akik megerősítették, hogy nem változott a jogszabály. Hozzátették: ők is csak az ügyfelek pénteki kérdéseiből értesültek a változásokról, korábban arról nem volt tudomásuk. Megjegyezték azt is, hogy ha valóban érdemi indokokra visszavezethető változás történt, igyekeznek majd tájékoztatni az ügyfeleket is, amint megtudták, hogy ki, és miért döntött a módosításról.

Forrás:  adozona.hu

A rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesülő személy kereseti korlátjára vonatkozó jogszabályi előírások általában ismeretek: a megváltozott munkaképességű személyek ellátásról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mm. tv.) 10. § (2) b) pontja, illetve 13. § (2) d) pontja értelmében megszűnik a rehabilitációs, illetve rokkantsági ellátásra való jogosultság, ha az érintett keresőtevékenységet folytat és jövedelme három egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát.
A feltétel nem tűnik túl szigorúnak, ugyanakkor „hibázni” nem szabad, hiszen a jövedelemkorlát túllépésekor nem az ellátás folyósítása kerül szüneteltetésre bizonyos ideig (mint például a szolgálati járandóság esetében hasonló helyzetben), hanem maga a jogosultság szűnik meg.

A jogszabály alkalmazásában keresőtevékenység a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) 58. § (5) e) pontja szerinti keresőtevékenység azzal, hogy

• az egyéni vállalkozó és társas vállalkozó tevékenysége azon időszakban minősül keresőtevékenységnek, amelyben a biztosítása e jogviszony alapján az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) szerint fennáll, ide nem értve a biztosítás szünetelésének esetét, illetve

• az uniós rendeletek hatálya alá tartozó személy esetén az EGT-államban, a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személy esetén az egyezményben részes államban fennálló keresőtevékenység is keresőtevékenységnek minősül.

Forrás: Adózóna

2019. július 23-án kihirdették az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi LXXIII. törvényt (Mód tv.), amely az egyéni vállalkozó által alapított kft.-t érintően módosítja a számvitelről szóló, illetve a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény egyes előírásait.

Egyéni vállalkozóból korlátolt felelősségű társaság (kft.)

Az alapítás feltételei

A 2019. évi LXVI. törvény 2019. VII. 10-étől lehetővé teszi, hogy az egyéni vállalkozó a tevékenysége folytatására kft.-t alapítson, azzal, hogy

♦       a kft. alapításában az egyéni vállalkozón kívül más személy nem vehet részt (de később természetesen lehet további tagja),
♦       a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó a szünetelés időtartama alatt nem alapíthat kft.-t,
♦       a kft. bejegyzését követő 5 évig az alapító egyéni vállalkozó nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja, valamint nem létesíthet újabb egyéni vállalkozói jogviszonyt,
♦       a kft. előtársaságként nem működhet, ami azt jelenti hogy tevékenységét csak a cégbejegyzés napjával kezdheti meg, és e nappal szűnik meg az egyéni vállalkozó.

Forrás: ADÓZÓNA