Vállalkozókkal történt beszélgetések során gyakran tapasztaljuk, hogy a többségük úgy gondolja, akár a focihoz, úgy a könyveléshez is mindenki ért, aztán az első ellenőrzés, hivatali felszólítás, esetleges büntetés rádöbbenti őket arra, hogy ez mennyire nem így van. Az állandóan változó jogszabályokban kiigazodó, szakmailag jól felkészült, többféle vállalkozási ágat ismerő kollégák szakértelme komoly segítséget jelent ügyfeleink számára.

Könyvelőinknek egy adott időpontban, rövid idő alatt kell mérlegelni, jól dönteni, és elvégezni a munkát. Ez a folyamat, a bizonylatok beérkezésétől, kontírozásától, rögzítésétől, ellenőrzésétől a bevallás benyújtásáig, általában szűk kétheti intervallumot jelent. Tovább árnyalja a képet, hogy az irodában a kollégáknak ezt a munkafolyamatot egyszerre több ügyfél anyagával kell, elvégezniük. Ezért bizonyult szakmailag hatékonynak azt a rendszer, amit az irodánkban kialakítottunk.
A könyvelők szakmai munkáját a könyvvizsgáló asszisztensek segítik, és a kritikus szakmai kérdésekben a végső döntést a könyvvizsgáló hozza meg.

Néhány gondolat a könyvelés hátteréről.

Jelenleg két típust különböztetünk meg, az egyik a pénzforgalmi szemléletű könyvelés, amelyet az egyéni vállalkozóknál, és nonprofit szervezeteknél kell vezetni. Lényege, hogy amikor a kiadások és bevételek pénzügyi kiegyenlítése megtörténik, ( készpénz vagy utalás ), csak akkor kerülnek be a könyvelésbe. Ennek nagy előnye, hogy a ki nem egyenlített bevétel után nem kell leadózni (igaz a ki nem fizetett számla sem lehet költség). E mellett hátránya, a túlzott egyszerűsége miatt, hogy jelentős háttérszámítást (ún: analitikát) kell vezetni a megfelelő információk elérése érdekében. A hitelezők szempontjából nagy hátrány, hogy az egyéni vállalkozó nem készít beszámolót, mint a társaságok, sőt nem is kell közzétenni, így a nyilvános információ hiányzik erről a körről. Talán a teljes vagyoni felelősség ezt kissé ellensúlyozza. (Ki nem hallott még vagyontalan vállalkozókról?)

A másik típusú könyvelés a kettős könyvvitel, amely társaságok esetében kötelező. Ennek része, a meghatározott elvű és tartalmú beszámoló összeállítása, és cégbíróságon való közzététele. Még egy megjegyzés, amit talán kevesen ismernek. Gyakorlatilag bárki végezhet könyvelést, a tényleges felelősség minden esetben az adóalanyé. A hibás könyvelésből eredő, esetleges károkat, az ügyfél polgári peres eljárásban érvényesítheti, a NAV erre való hivatkozást nem vesz figyelembe, büntetési tételeit nem enyhíti.

A Számviteli törvény azonban előírja, hogy a 10 millió Ft bevételt meghaladó társaság könyvvezetését, beszámolójának elkészítését csak regisztrált, mérlegképes könyvelő, vagy könyvvizsgáló végezheti, továbbá ennek a személynek a regisztrációs számát a Kiegészítő mellékletben közzé is kell tenni.

Ajánlatkéréshez kattintson ide!