Minden gyermekes szülőnek, aki családi pótlékra jogosult, visszajár a 2021-ben megszerzett jövedelemből levont adó, ekhó, illetve katások esetében a 2021-es tételes adó negyede. Egy olvasónk érdekes kérdéssel fordult hozzánk, mi a helyzet azokkal, akiknek úgyanúgy levonják az adó összegét a járandóságukból, de nem tartoznak egyik fent felsorolt kategóriába sem. Szakértőnk segítségével kerestük meg a választ.

A kormány által bejelentett 2021-es évben befizetett szja visszatérítése sok kérdést vet fel, főleg az elvált, külön háztartásban élő kiskorút nevelő szülők részéről, de ezen kívül még számos bonyolult esetet produkál az élet.

Először is tudni kell, hogy a visszatérítés azoknak jár, akik a 2021-es év legalább egy napján családi kedvezményre jogosultak voltak. E körben tehát a jogosultság ténye számít, a visszatérítés annak is jár, aki egyébként nem veszi igénybe a családi kedvezményt.

De vannak, akik nem tartoznak ebbe a kategóriába, ám a járandóságukból levonnak 15 százalékot, vajon ők visszakapják ezt a pénzt? Egy olvasónk, Éva az alábbi kérdést tette fel nekünk:

A családoknak szánt SZJA visszatérítés vonatkozik a korkedvezménnyel nyugdíjazott férjemre is? Rendőr volt, 11 éve igénybe vette a nyugdíjazását. Évek óta vonják a nyugdíjából az szja-t, most úgynevezett nyugdíjjáradékos. Van egy 7 éves fiunk, én veszem igénybe a családi adókedvezményt, ill. a családi pótlékot. A NAV látja őt, hiszen adózik. Visszakaphatja ő is az ez évi levont adóelőleget?

 – kérdezi olvasónk.

Szolgálati nyugdíj – szolgálati járandóság

Korábban a hivatásos állomány számára a szolgálati nyugdíjat bizonyos feltételekkel már 25 év szolgálati jogviszony után is igényelni lehetett, ma már nincs erre lehetőség és a korhatár is megegyezik az általános öregségi nyugdíjkorhatárral. 2012. január 1-jétől megszűnt az előrehozott és a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj, a korkedvezményes nyugdíj, a bányásznyugdíj, a művésznyugdíj, a polgármesterek, országgyűlési- és európai parlamenti képviselők korhatár előtti öregségi nyugdíja, a korengedményes nyugdíj, továbbá megszűnt a fegyveres szervek és a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjainak szolgálati nyugdíja is. Az 1955-ben vagy utána született, és 2011. december 31-én már szolgálati nyugdíjban részesült személyek nyugdíja átalakult szolgálati járandósággá, és a járandóság összege a mindenkori személyi jövedelemadó mértékével – jelenleg 15% – csökkent.

2019 elején a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a lakosság több mint negyedének folyósított nyugdíjat, a 2,6 millió ellátottból 58 ezren voltak, akik egyéb ellátásban, járandóságban részesültek főellátásként.

Megkérdeztük a téma szakértőjét, Farkas András nyugdíjszakértőt, hogy a fenti esetben jár-e visszatérítés, de válasza szerint:

a szolgálati járandóság nem alapozza meg a gyermeket nevelő szülőket megillető rendkívüli szja visszatérítést.

Miért nem jár szja visszatérítés számukra?

Az adóvisszatérítés annak jár, aki

• 2021. év bármely napján családi kedvezményre jogosult és

• 2021-ben összevont adóalapba tartozó jövedelmet, például munkabért, megbízási díjat, ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmet, őstermelői jövedelmet szerez, vállalkozói kivétet számol el. A visszatérítés a külön adózó jövedelmek (például a lakás eladása, osztalék, tőzsdei nyereség) utáni adóból nem jár – hívja fel a figyelmet a szakértő.

Az első feltétel szerint tehát a gyermeket nevelő szülők adó-visszatérítése annak jár, aki idén akár csak egy napra is családi kedvezményre (volt) jogosult. Családi kedvezmény annak jár, aki:

• gyermek után szülőként családi pótlékra jogosult,

• várandós nő és vele közös háztartásban élő házastárs

• a családi pótlékra saját jogán jogosult,

• rokkantsági járadékban részesül.

Ez a feltétel teljesülhet, ha a családi adókedvezményt a szolgálati járandóságból történő, a mindenkori szja mértékével egyező levonás terhére érvényesítették. A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (Knytv.) vonatkozó rendelkezései:

5.§ (2) A szolgálati járandóság továbbfolyósított összegét úgy kell meghatározni, hogy a jogosultnak 2011 decemberére járó szolgálati nyugdíj havi összegét – a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel – csökkenteni kell a személyi jövedelemadó mértékével. (…)

(4) Ha a személyi jövedelemadó mértéke megváltozik, a (2) bekezdés szerint csökkentett szolgálati járandóság folyósított összegét módosítani kell.

(5)  Ha a (2) bekezdés szerint csökkentett szolgálati járandóságban részesülő személy a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott családi kedvezmény igénybevételére, illetve – a jogosultat megillető családi kedvezmény – megosztással történő érvényesítésére jogosult, vagy összevont adóalapba tartozó jövedelem szerzése esetén jogosult lenne, de a családi kedvezmény az összevont adóalapba tartozó jövedelem adóalapja terhére – más jogosulttal közösen, vagy házastárssal, élettárssal megosztva sem – nem vagy csak részben érvényesíthető, a családi kedvezményre vagy annak adóalap kedvezményként nem érvényesíthető részére az adó mértékével megállapított összegnek a – más jogosulttal, a házastárssal, illetve az élettárssal együttesen érvényesített – Tbj. szerinti családi járulékkedvezménnyel csökkentett része a szolgálati járandóság (2) bekezdés szerinti csökkentésével szemben érvényesíthető.

Az összevont adóalappal kapcsolatos feltétel viszont nem áll fenn, mert a szolgálati járandóság nem tartozik az összevont adóalapba tartozó jövedelmek közé.

(Az szja adóalap kedvezményeket a NAV 73. számú tájékoztató füzete ismerteti részleteiben.) Az Szja törvény 3.§ 23. pontja b) alpontja szerint az Szja törvény alkalmazása körében a szolgálati járandóság is nyugdíjnak minősül, vagyis nem tartozik az összevont adóalapba (nem minősül sem “önálló”, sem “nem önálló”, sem “egyéb” jövedelemnek).

A szolgálati járandóságból való levonás csak mértékében egyezik a mindenkori szja-mértékkel, de jogi minősítése nem adó, hanem ellátásból történő levonás.

Forrás: Pénzcentrum 2021. október 19. 16:50