Március 1-jétől a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény lépett hatályba.

Vendégmunkás foglalkoztatása beruházás megvalósítása érdekében

Beruházás megvalósítása érdekében kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedélyt az a vendégmunkás kaphat,

– aki a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya alapján, ellenérték fejében, más részére, illetve irányítása alatt tényleges munkát kíván végezni beruházás megvalósítása érdekében,
– a foglalkoztatója erre megállapodást vagy szerződést kötött a kormány nevében eljáró külgazdasági ügyekért felelős miniszterrel, vagy annak támogatási ajánlatát elfogadta, és
– a foglalkoztatója jogszabályban meghatározott előzetes csoportos munkavállalási jóváhagyással (beruházás megvalósítása érdekében, meghatározott időtartamra és meghatározott számú vendégmunkás alkalmazására vonatkozó hatósági ígérvény) rendelkezik.

Az engedély a beruházás megvalósításáig, de legfeljebb három évre jogosít tartózkodásra Magyarország területén. A foglalkoztatót előnyben kell részesíteni, ha a vendégmunkás magyarországi szálláshelyét a foglalkoztató a beruházáshoz kapcsolódó helyszínen, a helyi lakosoktól elkülönített területen biztosítja.

Foglalkoztatási célú tartózkodási engedély

Foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyt az a vendégmunkás kaphat, aki a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya alapján, ellenérték fejében, más részére, illetve irányítása alatt tényleges munkát végez. A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter közleményben meghatározhat olyan foglalkozásokat, amelyek esetében foglalkoztatási célú tartózkodási engedély nem állítható ki.

Foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyt az a vendégmunkás is kaphat, akinek magyarországi munkavállalására belföldi foglalkoztatóval kötött megállapodás teljesítése érdekében harmadik országban letelepedett munkáltatóval fennálló munkaviszonya alapján kerül sor. Az engedély legfeljebb két év határozott időtartamú tartózkodásra jogosít Magyarország területén, s legfeljebb egy évvel hosszabbítható meg azzal a megkötéssel, hogy annak időtartama nem haladhatja meg a törvény szerinti első kiadástól számított három évet.

Ha a vendégmunkás más munkáltatóval kíván foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni, vagy a munkakörben, illetve a munkavégzési helyben változás áll be, a foglalkoztatási célú tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelmet kell előterjeszteni.

A foglalkoztató köteles gondoskodni arról, hogy foglalkoztatás céljából kiállított tartózkodási engedéllyel rendelkező vendégmunkás a munkaviszonya megszűnése vagy megszüntetése esetén Magyarország területét legkésőbb a munkaviszony megszűnését követő hatodik napon elhagyja. Ha e kötelezettségének nem tesz eleget, az idegenrendészeti hatóság ötmillió forint összegű bírsággal sújtja. Mentesül a bírság megfizetése alól, ha bizonyítja, hogy a kötelezettsége teljesítése során úgy járt el, ahogyan az az adott helyzetben általában elvárható.

A vendégmunkás-tartózkodási engedély

Vendégmunkás-tartózkodási engedélyt az a vendégmunkás kaphat,

– akinek tartózkodási célja, hogy foglalkoztatásra irányuló jogviszonya alapján, ellenérték fejében, más részére, illetve irányítása alatt Magyarország területén tényleges munkát végezzen,

– akinek a foglalkoztatója nyilvántartásba vett kedvezményes foglalkoztató vagy nyilvántartásba vett minősített kölcsönbeadó,

– aki a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért felelős miniszter – a Védelmi Tanács jóváhagyásával kiadott – rendeletében meghatározott harmadik ország állampolgára, és

– akit olyan tevékenységre foglalkoztatnak, amelyet a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter közleményében nem zár ki.

A foglalkoztatót a korábban ismertetett felelősség terheli az ország területének elhagyására vonatkozóan.

Magas képzettségű munkavállaló tartózkodása – a Magyar Kártya

A Magyar Kártya olyan tartózkodási engedély, amely a felsőfokú szakmai képesítéssel rendelkező birtokosát a Magyarország területén történő tartózkodásra, és egyúttal a felsőfokú szakmai képesítést igénylő munkavállalásra jogosítja.

Magyar Kártyát az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, akinek a tartózkodási célja az, hogy a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya alapján ellenérték fejében más részére, illetve más irányítása alatt tényleges munkát végezzen, vagy aki gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéb –  jövedelemszerzési céllal létrejött – jogi személy tulajdonosaként, vezető tisztségviselőjeként az e tevékenységi körbe tartozó tevékenységén túl tényleges munkát végez. A Magyar Kártya érvényességi ideje legfeljebb három év, amely alkalmanként további három évvel meghosszabbítható, ha a harmadik országbeli állampolgár teljesíti a jogszabályban meghatározott társadalmi együttélési feltételeket.

Magas képzettségű munkavállaló európai uniós szabályok szerinti tartózkodása – az EU Kék Kártya

Az EU Kék Kártya olyan tartózkodási engedély, amely magas szintű képzettséggel rendelkező birtokosát valamely tagállam területén történő tartózkodásra és egyúttal magas szintű képzettséget igénylő, a törvényben meghatározott feltételek szerinti munkavállalásra jogosítja.

Meghatározott állampolgárságú harmadik országbeli állampolgár tartózkodása – a Nemzeti Kártya

A szerb és az ukrán állampolgárok Nemzeti Kártyát kaphatnak, ha tartózkodási céljuk, hogy a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyuk alapján, ellenérték fejében, más részére, illetve irányítása alatt tényleges munkát végezzenek, ideértve a munkaerő-kölcsönzés útján történő foglalkoztatást is. A Nemzeti Kártya 180 napon belül 90 napot meghaladó, de legfeljebb kettő év határozott időtartamú tartózkodásra jogosít Magyarország területén azzal, hogy alkalmanként legfeljebb három évvel meghosszabbítható. Ha a szerb és az ukrán állampolgár más foglalkoztatóval kíván foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni, a Nemzeti Kártya meghosszabbítása iránti kérelmet kell előterjesztenie.

Digitális nomád tartózkodása – a Fehér Kártya

A Fehér Kártya olyan tartózkodási engedély, amelynek birtokosa Magyarországon kívüli országban igazolt foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban áll, és a munkáját Magyarországról fejlett digitális technológiai megoldással végzi, vagy Magyarországon kívüli országban igazolt nyereséggel rendelkező vállalkozásban tulajdoni részesedéssel rendelkezik, és a munkáját vagy a vállalkozása irányítását Magyarországról fejlett digitális technológiai megoldással végzi.

Huzamos tartózkodási jogosultság

Huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkezik az a harmadik országbeli állampolgár, aki a törvény hatálybalépése előtt bevándorlási engedélyt, letelepedési engedélyt, ideiglenes letelepedési engedélyt, nemzeti letelepedési engedélyt, EK letelepedési engedélyt, továbbá a törvény szerint ideiglenes tartózkodási kártyát, nemzeti tartózkodási kártyát vagy EU tartózkodási kártyát kapott.

Ideiglenes tartózkodási kártya kiállítása

Az ideiglenes tartózkodási kártya az Európai Unió más tagállama által kiállított, huzamos tartózkodói jogállást igazoló, EU tartózkodási engedélyhez kapcsolódó, származékos tartózkodási jogosultságot keletkeztet.

Az Európai Unió tagállama által a 2003/109/EK tanácsi irányelv alapján kiállított huzamos tartózkodói jogállást igazoló EU tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár ideiglenes tartózkodási kártyát kap, ha – a szezonális munkavállalás esetét ide nem értve – munkavégzés vagy vállalkozási tevékenység, illetve tanulmányok folytatása vagy szakképzés céljából, továbbá egyéb igazolt célból kíván Magyarország területén tartózkodni, és teljesíti a jogszabályban meghatározott további feltételeket.

Átmeneti rendelkezések

A törvény hatálybalépése előtt benyújtott, tartózkodási, valamint letelepedési engedélyekre vonatkozó kérelmek esetén az eljárás 2024. január 1-je és február 29-e között szünetel.

2024. január 1. és február 29. között nem nyújtható be

– tartózkodási engedély iránti kérelem – a nemzeti érdekből kiállított tartózkodási engedélyre vonatkozó kérelem kivételével –,

–  letelepedési engedély, valamint e törvény szerinti tartózkodási kártya iránti kérelem –  a nemzeti érdekből kiállított nemzeti tartózkodási kártyára vonatkozó kérelem kivételével.

A 2024. január 1. és február 29. között lejáró tartózkodási engedélyek és letelepedési engedélyek 2024. április 30-áig érvényesek.

A törvény hatálybalépése előtt kiadott vízum, tartózkodási engedély, ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás az érvényességi idején belül az abban foglaltak szerinti tartózkodásra jogosít.

A törvény hatálybalépése előtt kiadott bevándorlási engedély, illetve letelepedési engedély, ideiglenes, nemzeti és EK letelepedési engedély, illetve az úti okmány az érvényességi idején belül az abban foglaltak szerinti tartózkodásra jogosít.

A törvény hatálybalépése előtt benyújtott, véglegesen el nem bírált nemzeti letelepedési engedélyre vagy EK letelepedési engedélyre vonatkozó eljárásban, vagy megismételt eljárásban a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvényt, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

A 2023. évi XC. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ideiglenes, nemzeti és EK letelepedési engedély kiadására és hosszabbítására irányuló kérelem engedélyezése esetén ideiglenes, nemzeti és EU tartózkodási kártya okmányt kell kiadni.

Forrás: Adózóna