A kormány új törvényben szabályozná 2019-től a szociális hozzájárulási adót, mely összeolvadna az egészségügyi hozzájárulással, így értelemszerűen a szocho kedvezményrendszere is érdemben átalakul a kormány szándéka szerint.

Az adófizetési kötelezettség alá eső jövedelmek köre változatlan, vagyis az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó adóalap számításnál figyelembe vett jövedelem, a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj, az

ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj és a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont tagdíj után kell adót fizetni.

A korábban egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség alá eső jövedelmek a továbbiakban szociális hozzájárulási adó kötelezettség alá esnek.

Ezek a következők:

• az összevont adóalapba tartozó jövedelmek, melyeket járulékfizetési kötelezettség nem terhel, a béren kívüli juttatások,

• a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások,

• a kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapként meghatározott összege,

• ahol adófizetési kötelezettség áll fenn a vállalkozásból kivont jövedelem, az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, az osztalék, a vállalkozói osztalékalap, az árfolyamnyereségből származó jövedelem,

• az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő által e tevékenysége alapján szerzett jövedelmének 75 százaléka,

• a tételes költségelszámolást választó, nemleges nyilatkozatot benyújtó őstermelő bevételének 4 százaléka után.

Az adó mértéke az adóalap 19,5 százaléka.

Főszabály szerint adófizetésre kötelezett az, aki adófizetési kötelezettség alá eső jövedelmet juttat. Kifizető hiányában vagy egyes meghatározott jövedelmek esetében adófizetésre kötelezettnek a természetes személy minősül a javaslat

szerint.

A törvényjavaslat alapelve szerint az adó „megfizetése államháztartási forrásból fedezett ellátásra (ideértve különösen a társadalombiztosítási ellátást és az álláskeresési ellátást), vagy államháztartási forrásból folyósított támogatás

igénybevételére való jogot nem keletkeztet, valamint az adó alapja és összege az ilyen ellátás, támogatás összegét nem befolyásolja”.

A szociális hozzájárulási adóból kedvezmény vehető igénybe:

– a szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatottak;

– a munkaerőpiacra lépők;

– a három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők

– a megváltozott munkaképességű vállalkozók és munkavállalók;

– valamint a közfoglalkoztatottak után.

A kedvezmény általában két évig jár, legfeljebb a minimálbér után érvényesíthető és az adómérték 50 százalékát jelenti. Ennél nagyobb kedvezményt kapnak a három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők foglalkoztatói, akiknek 3 évig nem kell adót fizetniük, illetve a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatóit is mentesítik a közteher alól. Az új kedvezményrendszer azt jelenti, hogy megszűnnek a munkahelyvédelmi akcióterv által biztosított adókedvezmények.

A szochót továbbra a tárgyhónapot követő hónap 12-éig kell befizetni, viszont a javaslat elfogadása esetén a NAV tájékoztatja a foglalkoztatókat arról, hogy mely dolgozója után milyen adókedvezményt vehet igénybe.