Az újtípusú vagyonosodási vizsgálat elindításában a legnagyobb szerepe a NAV Felszámolási és Végelszámolási Osztályának van, ahol a bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végeznek a felszámolás alatt lévő cégeknél. Főleg olyan társaságok vannak a célkeresztben, akik semmilyen iratanyagot nem szolgáltattak a felszámolónak.

Ebben a vizsgálatban megkeresést küldenek a cég bankszámláit vezető bankoknak, amelyek alapján megállapítják, hogy a társaság bankszámlájáról ki, mikor és mennyi pénzt vett fel.

Az adóhatóság logikája alapján, ha a társaság ügyvezetője – esetleg – stróman, a társaság bankszámlájának kezelését akkor sem bíznák rá, így álláspontja szerint az a személy fér hozzá a bankszámlához, aki a cég tényleges tulajdonosa. Az ellenbizonyításhoz a NAV-nak nem elég, ha a bankszámlákhoz hozzáférő személy bemutat egy átadás-átvételi elismervényt, hogy azt a készpénzt az ügyvezetőnek továbbította. De bevételi pénztárbizonylat vagy más okirat sem elég. Ha a cégnek nincs könyvelése vagy a könyvelés nem lett átadva a felszámolónak, akkor a NAV vélelmezi, hogy a bankszámláról felvett pénzek nem kerülhettek be a társaság házipénztárába, így azok a magánszemély bevételét képezik. Az sem bizonyíték a NAV számára, ha az ügyvezető lenyilatkozza, hogy a bankból felvett pénzek neki át lettek adva, ő pedig befizette a házipénztárba.

Forrás: Adózóna