Az egyéni vállalkozónak jogában áll vállalkozása szüneteltetésére. Kérdésként merülhet fel, hogy a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó esetében hogyan és mikor kell a személyijövedelemadó-előleget megállapítani, megfizetni és bevallani a szünetelés időszakában megszerzett bevétel esetében, illetve a szünetelés megkezdését megelőzően kiszámlázott, de nem a szünetelés, hanem annak befejezését követően beérkező bevételt hogyan kell kezelni.

Változás 2024. január elsejétől, hogy a szünetelés kezdő napjától az addig végzett egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel befolyt ellenérték (bevétel), illetve igazoltan felmerült kiadás a szünetelés megkezdését megelőző napon megszerzett vállalkozói bevételnek, illetve vállalkozói költségnek minősül.

Hatályon kívül került az szja-törvény 57. § (5) bekezdésének utolsó mondata, ami azt jelenti a gyakorlatban, hogy a továbbiakban önellenőrizni kell a tárgyévi bevallást, ha a bevétel a bevallás benyújtását követően folyik be, az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok nem lesznek alkalmazhatók.

Átmeneti szabály értelmében ezen új rendelkezést a 2023. december 31-ét követően megkezdett szünetelés esetében kell alkalmazni.

Kérdésként merülhet fel, hogy a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó esetében hogyan és mikor kell a személyijövedelemadó-előleget megállapítani, megfizetni és bevallani a szünetelés időszakában megszerzett bevétel esetében. Az szja-törvény 47. § (1) bekezdése a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói bevétele esetében az adóelőleg alapja az adóévben a negyedév végéig megszerzett összes vállalkozói bevétel alapján meghatározott vállalkozói adóalap.

A vállalkozói személyi jövedelemadó szabályai szerint adózó egyéni vállalkozó által negyedévente fizetendő adóelőleg
a) a negyedévben elszámolt vállalkozói kivét után az (1) bekezdés szerint megállapított, vagyis az adóalap-csökkentő kedvezményekkel csökkentett összeg; és
b) a vállalkozói adóelőleg-alap után számított vállalkozói személyi jövedelemadónak az a része, amely meghaladja
ba) a vállalkozói bevétel alapján az egyéni vállalkozó által az adóévre már megállapított adóelőleg(ek), valamint
bb) az egyéni vállalkozót – az adóévben már megfizetett, igazolt kamat alapján – a negyedév végéig megillető kisvállalkozások adókedvezménye összegét azzal, hogy a vállalkozói személyijövedelemadó-előleg az adóelőleg-alap 9 százaléka [szja-törvény 49. § (4) bekezdése].

Speciális szabály vonatkozik az átalányadózó egyéni vállalkozó adóelőleg-megállapítási kötelezettségére, hiszen az szja-törvény 47. § (4a) bekezdése alapján az átalányadózó egyéni vállalkozó vállalkozói bevétele alapján nem állapít meg adóelőleget addig, amíg az adóelőleg alapja az adóévben az adóév elejétől összesítve az éves minimálbér felét nem haladja meg. Ha az adóelőleg-alap az éves minimálbér felét meghaladja, adóelőleget csak az éves minimálbér felét meghaladó adóelőleg-alap után kell fizetni.

Az egyéni vállalkozónak az adóelőleget negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig kell megfizetnie, és az adóhatósági közreműködés nélkül elkészített személyijövedelemadó-bevallásában negyedéves bontásban, a negyedév utolsó hónapjának kötelezettségeként kell bevallania azt az adóelőleget, amelynek megfizetésére a negyedévben saját maga köteles [szja-törvény 46. § (9)–(10) bekezdései].

A vállalkozói személyi jövedelemadó szabályait alkalmazó egyéni vállalkozónak tehát az adóévben a negyedév végéig megszerzett összes vállalkozói bevételből kiindulva kell megállapítania negyedévente az adóelőleg alapját.

Az szja-törvény 9. § (2) bekezdés a) pontja értelmében pénz esetében a bevétel megszerzésének időpontja az a nap, amelyen azt a magánszemély vagy javára más személy birtokba vette (átvette), vagy amelyen azt a magánszemély javára fizetési számlán jóváírták.

A tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozónak az szja-törvény 57. § (5) bekezdésében foglalt speciális szabályokat kell alkalmaznia a bevételszerzés időpontjának meghatározása, illetve a költségek elszámolása során. Eszerint a szünetelés kezdő napjától az addig végzett egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel
a) befolyt ellenérték (bevétel) a szünetelés megkezdését megelőző napon megszerzett vállalkozói bevételnek,
b) igazoltan felmerült kiadás a szünetelés megkezdését megelőző napon elszámolható vállalkozói költségnek minősül.

Így tehát az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetésének megkezdését megelőzően végzett tevékenységgel összefüggő, a szünetelés kezdő napjától befolyt ellenértéknél a bevételszerzés időpontja tekintetében annak van jelentősége, hogy az egyéni vállalkozó mely időpontban kezdte el szüneteltetni a tevékenységét.

Ha például a szünetelés kezdő időpontja 2024. február 1-je, akkor a szünetelés előtt végzett vállalkozói tevékenységgel összefüggésben – egyébként a szünetelés időszakában – pl. 2024. február 26-án befolyt bevételt 2024. január 31-én megszerzett vállalkozói bevételnek kell tekinteni. Ezt a vállalkozói bevételt az első negyedévi adóelőleg alapjának megállapításakor kell figyelembe venni, az erre számított adóelőleget 2024. április 12-éig kellett megfizetni, és az éves személyijövedelemadó-bevallásban az első negyedéveben megfizetett adóelőlegként kell feltüntetni.

Ha például a tevékenységét 2024. február 1-jétől szüneteltető egyéni vállalkozónak a szünetelés kezdő időpontját megelőzően végzett tevékenységével összefüggésben – egyébként a szünetelés időszakában – 2024. május 6-án folyt be valamely bevétele, akkor azt szintén 2024. január 31-én megszerzett bevételként kell figyelembe venni.

Ha a bevételszerzés időpontjának megállapításakor már eltelt az adott negyedévi előleg megfizetésének fent említett törvényi határideje, akkor az Art. 206. § (1) bekezdése alapján késedelmi pótlékot kellene fizetnie, azonban – figyelemmel arra, hogy az egyéni vállalkozó az szja-törvény 57. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezésnek megfelelően állapítja meg visszamenőlegesen a bevételszerzés időpontját és az adott negyedévi adóelőleg-fizetési kötelezettséget – az Art. 206. § (3) bekezdése alapján az egyéni vállalkozó mentesülhet a késedelmipótlék-fizetési kötelezettség alól, ha a fenti ok miatti késedelmét igazolja.

Ugyanilyen megítélés alá esik, ha a vállalkozói tevékenységét 2024. február 1-jétől az adóéven túl is szüneteltető egyéni vállalkozónak a szünetelés megkezdését megelőzően végzett tevékenységére tekintettel 2025. január 20-án folyik be a bevétele, hiszen ezt is a 2024. január 31-én megszerzett bevételként kell számításba venni, és az egyéni vállalkozó ebben az esetben sem tudja az adóelőleg-fizetési kötelezettségét 2024. április 12-éig teljesíteni az szja-törvény 57. § (5) bekezdés a) pontjában foglalt speciális rendelkezés miatt.

Ha a tevékenységét 2024. február 1-jétől szüneteltető egyéni vállalkozó az adóéven túl is folytatja a tevékenysége szüneteltetését, és a szünetelés megkezdését megelőzően végzett tevékenységének ellenértéke azt követően folyik be, hogy az egyéni vállalkozó benyújtotta a 2024. évi személyijövedelemadó-bevallást, akkor az szja-törvény 57. § (5) bekezdés a) pontja értelmében ez az összeg 2024. január 31-én megszerzett vállalkozói bevétele lesz, emiatt pedig el kell végeznie az adóbevallás önellenőrzését. Ilyen esetben az egyéni vállalkozó az Art. 213. §-ában foglaltak szerint kérelmezheti az önellenőrzési pótlék mérséklését, illetve elengedését.

Kérdésként merülhet fel az is, hogy a szünetelés megkezdését megelőzően kiszámlázott, de nem a szünetelés, hanem annak befejezését követően beérkező bevételt hogyan kell kezelni. Ebben az esetben is alkalmazni kell az szja-törvény 57. § (5) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezést. Tekintettel arra, hogy ez a szabály nem kizárólag a szünetelés időszakában befolyt bevételre vonatkozik, ezért az egyéni vállalkozó által a tevékenység szüneteltetésének megkezdését megelőzően kiszámlázott, de nem a szünetelés időszakában, hanem annak befejezését követően beérkező bevételt is a szünetelés kezdő napját megelőző napon megszerzett vállalkozói bevételnek kell tekinteni, függetlenül attól, hogy a pénz átvételének, illetve a pénz számlán való jóváírásának időpontjában az egyéni vállalkozó már nem szünetelteti a tevékenységét.

Forrás: Adózóna