A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) szerint a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak azt a költségét, amely a munkaviszony létesítésével összefüggésben indokoltan merül fel (Mt. 51. §).

A munkába járással kapcsolatos utazási költségek megtérítéséről a 39/2010. kormányrendelet (a továbbiakban: kormányrendelet) rendelkezik. Amennyiben a kormányrendeletben meghatározott feltételek fennállnak, a munkáltató köteles a hazautazással kapcsolatos utazási költségeket is megtéríteni a munkavállaló számára a kormányrendeletben rögzített mértékben és elszámolás mellett.

Abban az esetben, ha a munkavállaló munkába járás címén utazási költségtérítést vesz igénybe, nyilatkoznia kell a munkáltató felé a lakóhelyéről és a tartózkodási helyéről, valamint arról, hogy a napi munkába járás a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről történik-e.

Az idevágó rendelkezés szerint

• lakóhely: annak a lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló él, illetve amelyben életvitelszerűen lakik;
• tartózkodási hely: annak a lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló – lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül – munkavégzési célból ideiglenesen tartózkodik.

Hétvégi hazautazásnak a munkahelyről legfeljebb hetente egyszer a lakóhelyre történő oda- és visszautazás minősül. Az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztás esetén legfeljebb havonta négyszer téríthető a hazautazás költsége.

A kormányrendelet szerint a munkáltatónak meg kell térítenie a belföldi vagy határon átmenő országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályán, a menetrend szerinti országos, regionális és elővárosi autóbuszjáraton, elővárosi vasúton (HÉV-en), illetve a menetrend szerint közlekedő hajón, kompon, vagy réven történő utazás költségeinek meghatározott hányadát a hétvégi hazautazás esetén. Ha például a munkavállaló a hétvégi hazautazáshoz légi közlekedési járművet vesz igénybe, a munkáltató térítési kötelezettsége erre is kiterjed.

A kormányrendelet szerint a munkáltató köteles megtéríteni bérlet vagy menetjegy árának 86 százalékát a menetjeggyel való elszámolás ellenében. A jogszabály nem írja elő a számla alapján történő elszámolást, mivel nem a menetjegy árának teljes összegét kell téríteni, csak annak meghatározott hányadát, ezért elegendő a bérlet vagy a menetjegy leadása is. Nem probléma az sem, ha a bérletet, jegyet a munkáltató nevére szóló számlára vásárolja meg maga a munkáltató vagy a munkavállaló. Ez azonban a kormányrendelet előírásai alapján semmiképpen sem kötelező.

A hétvégi hazautazással kapcsolatos költségek megtérítésének kötelező mértékét a százalékos korláton túl a kormányrendelet összegszerűen is korlátozza. A havonta kötelezően térítendő összeget a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter teszi közzé. A közlemény alapján 2024-ben a hazautazást szolgáló menetjegy árának 86 százaléka, de legfeljebb havi 56 240 forint téríthető ezen a jogcímen (Magyar Közlöny 2024. január 24-én megjelent 5. számú Hivatalos Értesítője).

Az szja-törvény nem köti a térítést sem a használt közlekedési eszköz fajtájához, sem pedig annak kényelmi besorolásához, így a vasúton akár az 1. kocsiosztályra váltott jegy is megtéríthető. Az szja-törvény szerinti „utazási jegy” megfogalmazás alatt nemcsak a „hagyományos” menetjegyet kell érteni, hanem egy adott szolgáltatás igénybevételéhez szükséges pótjegyet, helyjegyet is. A térítés mértékéről értelemszerűen a munkáltatónak kell döntenie, figyelembe véve a kormányrendeletben rögzített minimumot és az szja-törvény szabályait is.

A kifizetett összeg adójogi kezeléséről szja-törvény 25. § (2) bekezdése rendelkezik. A munkáltató hazautazás esetén is választhat az szja-törvény 25. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti költségtérítési formák, vagyis a bérlet, jegy árának megtérítése vagy a legfeljebb 30 forint/km alapul vételével kiszámított költségtérítés kifizetése között.

Az idevágó rendelkezés szerint a nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt, amelyet a munkáltatótól a kormányrendelet szerinti munkába járás esetén az utazási bérlettel, az utazási jeggyel történő, az említett kormányrendelet által előírt elszámolás ellenében, legfeljebb a bérlet, a jegy árát meg nem haladó értékben (ideértve azt az esetet is, ha a juttatás a munkáltató nevére szóló számla ellenében történő térítés formájában valósul meg) kap a magánszemély.

Ez azt jelenti, ha jegy ára több mint 56 240 forint (ez jellemzően akkor valósul meg, ha repülővel megy haza a hétvégi hazautazás címén a munkavállaló), akkor a felettes rész sem minősül a magánszemély bevételének, vagyis az 56 240 forint nem adójogi korlát.

Vármegye- és országbérlet használat térítésének esetei
A vármegye és országbérlet használatának jogi szabályozásában a közeljövőben változás várható.

1. A munkavállaló egy vármegyén belül utazik

Olyan esetben, ha a munkavállaló egy vármegyén belül utazik, akkor munkáltatója a napi munkába járásra használt, egy vármegyére érvényes vármegyebérletének árát akár 100 százalékban, adómentesen megtérítheti. A vármegyebérlet ára akkor is adómentesen megtéríthető, ha a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye és a munkahelye közötti útra szóló jegy, bérlet annál olcsóbb lenne. Amennyiben a munkavállaló tartózkodási helye és a lakóhelye is a vármegyén belül van, akkor a hazautazás költségét már nem kell külön megtéríteni.

Abban az esetben, ha a munkáltató a vármegyebérlet helyett az országbérlet árát fizeti ki, akkor a vármegyebérlet ára feletti rész a munkavállaló munkaviszonyból származó jövedelmeként adóköteles. Ilyenkor nem adómentes az országbérlet árának megtérítése akkor sem, ha az olcsóbb lenne, mint a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye és a munkavégzés helye közötti útra megvásárolható bérlet.

2. A munkavállaló legalább két, szomszédos vármegyét érintően jár munkába

Amennyiben a napi munkába járás során a munkavállaló rendszeresen legalább két, szomszédos vármegyében is igénybe veszi a közösségi közlekedést, a munkáltató adómentesen térítheti meg az országbérlet árának 100 százalékát is. Ebben az esetben a hazautazás költségét már nem kell külön megtéríteni, ha az országbérlet ára maradéktalanul megtérítésre került.

3. Napi munkába járás és hazautazás együttes költségtérítése

Ha a munkavállaló napi munkába járásra és hazautazásra is kap költségtérítést, például a munkahelye Budapesten van, és naponta az érdi tartózkodási helyéről jár munkába, hétvégente pedig Szolnokra utazik az állandó lakóhelyére, akkor a munkáltató adómentesen térítheti meg az ezekhez az utazásokhoz használt országbérlet árát.

4. Hazautazás vármegye vagy országbérlettel

Amennyiben a munkavállaló azon a településen tartózkodik, ahol a munkahelye van, de a lakóhelyére több vármegyét érintő bérlettel utazhat csak haza, akkor esetében az országbérlet ára is megtéríthető. Amennyiben egy vármegyét érinti a hazautazás, akkor csak a vármegyebérlet ára téríthető meg.

A pénzbeli térítés kötelező fizetésének esetei

A napi munkába járás és a hazautazás esetén kilométerenként 30 forint költségtérítést kaphat adómentesen munkáltatójától a munkavállaló.

A kormányrendelet értelmében munkáltatónak a munkába járás költségét ennek az összegnek 60 százalékáig, azaz kilométerenként 18 forint összegben kell kötelezően megtérítenie.

A munkába járást szolgáló bérlet, jegy árának 86 százalékos mértékű térítése helyett kötelező pénzbeli térítést ír elő a kormányrendelet. A pénzbeli térítés mértéke az szja-törvény 25. § (2) bekezdés b) pontja szerinti, a munkába járás költségtérítése címén meghatározott összeg (30 forint/km) 60 százaléka, vagyis 18 forintt/km, melyet a lakó- és munkahely között közforgalmú úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kell meghatározni. A 18 forint/km-es mérték felett a munkáltató mérlegelési jogkörében magasabb összeget is téríthet, a kifizetett összeg kilométerenként 30 forintig nem minősül bevételnek [kormányrendelet 4. § (2) bekezdés]. Értelemszerűen ezekben az esetekben bérlet vagy jegy alapján térítés nem fizethető.

Pénzbeli térítés fizetése esetén nem kell vizsgálni, hogy a munkavállaló milyen közlekedési eszközt használ (nem kell feltétlenül a saját személygépkocsiját használnia), bármilyen közlekedési eszköz szóba jöhet. Nem zárható ki például több munkatárs közös hazautazása esetén, ha pl. egyikük személygépkocsijával utaznak. Nincs jogszabályi akadálya annak sem, hogy a munkáltató akkor is pénzbeli térítést fizessen a munkavállalónak, ha esetleg bérletet, jegyet vesz, de azzal nem számol el.

Az előzőek szerint megállapított pénzbeli térítés összegét meghaladó költségtérítés a magánszemély nem önálló tevékenységből származó jövedelmeként (munkabérként) adó- és járulékköteles.

Forrás: Adózóna