Ha az adós cég vagyonából nem kapja meg követelését a hitelező, illetve nem teljes mértékben jut hozzá, pert indíthat pénzéért az ügyvezető mögöttes felelősségére alapozva is.

Igen gyakori, hogy a felszámolt cégből a hitelező végül semmit sem kap. Ennek egyrészről lehet az az oka, hogy a becsődölt vállalkozásból az ügyvezető kimentette a vagyont, a készletet és minden mozdítható tárgyi eszközt értékesített, leselejtezett. A felszámolók elsősorban a saját költségeik kielégítésére törekednek, csak ez után következnek a többiek, éppen ezért kifelezetten nehéz a hitelezői érdekek képviselete a felszámoló előtt. Kevesen tudják, hogy a felszámolással párhuzamosan elindítható az ügyvezetői mögöttes felelősségére irányuló per, amelyet a felszámolást elindító törvényszék folytat le. Ha megállapítást nyer, hogy az ügyvezető nem járt el szabályszerűen a csődhelyzetben, akkor a magánvagyonával felel, még akkor is, ha korlátolt felelősségű társaság vezetője volt is.

Az ügyvezető mögöttes felelősségéről a csődtörvény (Cstv.) 33/A § rendelkezik. A törvény tartalmazza azt is, hogy az is felelősséggel tartozik a hitelezőknek, aki a vállalkozást ténylegesen irányította. Így tehát hiába íratta bárki is strómanra a céget, ha bizonyítható, hogy valóban ő állt a cég mögött, akkor a tényleges ügyvezető vagyona ellen fog a per irányulni.

Az említett törvényhely legfontosabb rendelkezése, hogy a felszámolás kezdő időpontja előtti 3 évet veti vizsgálat alá, tehát ha a megelőző 3 évben, az ügyvezető csalárdul járt el (például a hitelezők kifizetése helyett magának fizetett kölcsönöket), akkor a bíróság meg fogja állapítani az ügyvezető mögöttes felelősségét korlátolt felelősség mellett is.

Forrás: Adózóna