2023-ban rengeteg foglalkoztatás területét érintő változás történt, amelyek közül a legfontosabbakat érdemes időről időre áttekinteni. Nézzük mire ügyeljünk különösen!

Mt.: a gyermekes munkavállalók szabadságkiadása és az alkalmatlanság szabályozása

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 122. §-a szerint a szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki. A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell. Ehhez kapcsolódóan azonban ügyeljünk az együttműködési kötelezettségre és a méltányos mérlegelés követelményére.

A munkáltató azonban évente hét munkanap szabadságot – a munkaviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie.

Emellett a szülői szabadságot és az apasági szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontokban kell kiadni, 2024. január 1. napjával pedig ez a kötelezettség a gyermekes munkavállaló pótszabadságára is vonatkozik.

Arról se feledkezzünk meg, hogy a szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. E tekintetben – a szabadságként kiadott napon túl – a heti pihenőnap (heti pihenőidő), a munkaszüneti nap és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap vehető figyelembe.

Abban az esetben pedig, ha a munkavállaló a munkaköre betöltésére alkalmatlan, de keresőképes, a munkáltatót 2023. január 1-jétől a következő kötelezettségek terhelik:

Az Mt. 51. § (3) bekezdése alapján a munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely testi alkatára, fejlettségére, egészségi állapotára tekintettel rá hátrányos következményekkel nem járhat. A munkáltató a munkavállaló egészségi állapotának változására tekintettel köteles a munkafeltételeket, a munkaidő-beosztást – a 6. §-ban foglaltak figyelembevételével – megfelelően módosítani. A munkakör módosítására azonban ezen rendelkezés alapján a munkáltató nem köteles. Amennyiben ugyanakkor felmerül a munkavállaló fogyatékossága is, abban az esetben a munkakör módosítását is mérlegelni köteles. A munkáltató azonban a munkaviszony megszüntetésére nem köteles.

Mvt.: változó képesítési előírások, bejelentési kötelezettségek, munkavédelmi képviselő választás

A jogalkotó január 1-jétől meghatározta a munkabiztonsági, illetve munkaegészségügyi szaktevékenység ellátásához szükséges végzettségeket, képestéseket. Emellett az 1–9 főt foglalkoztató munkáltatók esetében könnyítések léptek életbe többek között a kockázatértékelésnél, megelőzési stratégiánál. Míg az építési munkahelyen, illetve az azbeszttel végzett tevékenységhez kapcsolódó bejelentések köre bővült, az éles vagy hegyes eszközök tekintetében teljesítendő bejelentési kötelezettség megszűnt.

Kiegészültek továbbá a munkavédelmi képviselő választás szabályai. Tekintettel arra, hogy a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 70/A § (1) bekezdés a) pontja munkáltatói kötelezettséget állapított meg, ahhoz határidőt is szükséges volt meghatározni. Január 1-jét megelőzően ugyanis nem volt szabályozva mennyi időn belül kell munkavédelmi képviselőt választani a tevékenység megkezdését követően, így a választás megtartása hosszú ideig elodázható, mely idő alatt a munkavállalók nem tudtak élni érdekképviseleti jogaikkal.

Eltűntek a képernyő előtti munkavégzés napi korlátjai

A a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI.3.) EüM rendelet szerint a munkáltató a munkafolyamatokat úgy szervezi meg, hogy a folyamatos képernyő előtti munkavégzést óránként legalább tízperces – a rendelet (2) bekezdésben foglalt esetkör kivételével össze nem vonható – szünetek szakítsák meg.

Hatályon kívül helyezésre kerül ugyanakkor az a kötelezettség, hogy a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje a napi hat órát ne haladja meg. Amennyiben pedig a képernyő előtti munkavégzés megszakítása a munkavégzés céljára tekintettel más életét, testi épségét, valamint egyes vagyontárgyak biztonságát veszélyezteti, vagy az adott technológia miatt nem lehetséges, a munkáltató úgy szervezi meg a munkahelyen a napi munkavégzést, hogy a munkavállalót érő képernyő előtti megterhelés csökkentése érdekében a képernyős munkavégzést rendszeres időszakonként – a munka jellegéhez igazodóan a veszélyhelyzet kizárásával – szünetekkel szakítsák meg, vagy más tevékenységgel cseréljék fel. A munkavégzés megszakításának egyszeri időtartama ebben az esetben sem lehet kevesebb, mint tíz perc.

Nem áll ugyanakkor fenn már az a kötelezettség, hogy a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje nem haladhatja meg a napi munkaidő hetvenöt százalékát.

Ellenőrizzük a tűzvédelmi szabályzatunkat is

A 101/2023. (XII.29.) BM rendelet hatályba lépésével változtak a tűzvédelmi szabályozásra vonatkozó szabályok. Első lépésben így ellenőrizni szükséges, hogy az új jogszabálynak megfelelünk-e. Amennyiben eddig nem volt tűzvédelmi szabályzatunk, de most kötelező lett, abban az esetben a rendelet mellékletében található minta is használható.

Ellenőrizzük továbbá, hogy szükséges-e tűzriadó tervet, tűzvédelmi házirendet készíteni, tűzvédelmi oktatást tartani, illetve azt is ellenőrizzük, hogy az alaprajz és a menekülési útvonal megfelelő helyeken vanna-e kihelyezve.

Forrás: Adózóna