Az év végéhez közeledve a vállalkozások és a szakemberek kíváncsian várják a következő évi adótörvény-változásokat. A kormány T/12792 számon benyújtotta az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatát.

Választási évhez közeledve komoly tehernövekedésre számítani nem kell, ez tükröződik is a Javaslat tartalmából.
A Javaslat több jogszabály esetében is a szabályozás lényegét változatlanul hagyva törekszik az ügyintézések egyszerűsítésére, továbbá pontosítja a szabályozásokat, figyelembe véve a gyakorlatban felmerült szabályozási, értelmezési, adminisztratív jellegű problémákat.

A teljesség igénye nélkül tekintsük át a várható lényegesebb változásokat.

Az Szja. tv. javasolt módosításának leghangsúlyosabb része a családi kedvezmény érvényesítésének járulékok terhére történő kiterjesztésével összefüggésben szükséges kiegészítések és pontosítások átvezetése. Ezen belül kiegészülnek a kedvezményre való jogosultság igazolására, a kedvezményezettek körére, illetve a bevallás tartalmára vonatkozó szabályok.
A jövőben már nemcsak az ingatlan, hanem az ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jog értékesítése esetén is csökkenthető lehet az adó alapja a megszerzéstől számított 6–15. évben.
A Javaslat kezdeményezi a munkavállalói résztulajdonosi programok adóhatósági nyilvántartásba vételének eltörlését, a hatályos szabályok ezzel összefüggő pontosítását.

A Tao. tv.-ben kedvező rendelkezésként bevezetésre kerül, hogy a kis- és középvállalkozások által 2014-től megkötött hitelszerződések alapján a tárgyieszköz-beruházások céljából felhasznált kölcsön kamatának 60 százalékáig – a de minimis és egyéb támogatási szabályokra is figyelemmel – adókedvezmény vehető igénybe. A jövőben az adózónak – a korlátokat figyelembe véve – döntése szerint lehetősége lehet a kapcsolt vállalkozása kutatás-fejlesztési tevékenységére tekintettel adózás előtti eredményt csökkentő tétel alkalmazására.
A definiált fogalmak körét is kiegészíti a változtatás.

Az Eva. tv. szabályozásának módosítása olyan jogtechnikai jellegű pontosításokról gondoskodik, amelyek a jogértelmezést és jogalkalmazást elősegítő jellegükből eredően elősegítik az adókötelezettségek teljesítését.

Az Ekho. tv. módosítása kiterjesztheti az adózási mód választásának lehetőségét a nem első osztályú sportszervezeteknél, sportszövetségeknél foglalkoztatott sportszakemberekre is.

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény vonatkozásában a Javaslat pontosítja a főállású kisadózó fogalmát, egyértelművé válik, hogy nem minősülhet főállású kisadózónak az, aki egyidejűleg fennálló több munkaviszony keretében éri el a heti 36 órás foglalkoztatást, illetve az sem, aki más társas vállalkozásban főállású egyéni vagy társas vállalkozóként biztosított.

A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény módosítása az adminisztráció egyszerűsítését szolgálja. Megszűnik a papíralapú adóigazolás az adóhatóság és a gépjárművek forgalomba helyezését végző hatóság között.

A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény módosítása az adminisztráció egyszerűsítését, a gazdálkodói terhek csökkentését, valamint a visszaélések visszaszorítását célozza. Így – többek között – megszűnik az adóraktárak vevőnyilvántartás-vezetési kötelezettsége, a gazdálkodók nyilvántartásaikban áttérhetnek a hatályos vámtarifaszámok alkalmazására, lehetővé válik szeszüzemben bioetanol benzinbe történő bekeverése, lehetőség nyílik a látványszeszfőzdében értékesítésre, valamint változnak a biztosítéknyújtás szabályai.

Az Áfa. tv. Javaslat szerinti módosítása részben a jogalkalmazást könnyítő, adminisztrációt egyszerűsítő módosításokat és pontosításokat tartalmaz, valamint megteremti a vagyoni értékű jogok tárgyi eszközökkel azonos kezelésének lehetőségét. A Javaslat a korábban tervezett 2 éves időtartam helyett 2018. december 31-ig kiterjeszti az egyes mezőgazdasági termékek fordított adózására vonatkozó szabályok időbeli hatályát.

A Javaslat újraszabályozza az adóalap utólagos csökkentésének eseteit, így pl. az egyre terjedő kuponos értékesítés alapján történő pénzvisszatérítés esetében is lehetőség lesz az adóalapjának csökkentésére.

Az Áfa. tv. IX. fejezete az „Adó megállapítása” fejezetcímet követően az „Önadózás” alfejezet címmel egészül ki. Ezen belül kerül szabályozásra az adólevonási jog gyakorlásának módja, „Az adóalap és a fizetendő adó utólagos csökkenésének elszámolása”, „A levonható adó utólagos módosulásának elszámolása”, „Az adó megállapításának egyéb esetei” alfejezetcímekkel.
„Az adóalap és a fizetendő adó utólagos csökkenésének elszámolása” alfejezet szerinti szabályozás nem alkalmazható az Áfa. tv. 55. § (2) bekezdése alapján – teljesítés nélkül – kibocsátott számla érvénytelenítésére.

Immár nemcsak a számla, hanem a nyugta lehet majd elektronikus vagy papíralapú.

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása az adókötelezettség-teljesítés könnyítése érdekében fogalmaz meg néhány kisebb, jogértelmezést segítő pontosítást a telekadóban és az építményadóban, illetve egyszerűsítést a kisadózók tételes adója alanyai számára az iparűzési adóban.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényben a Javaslat szerinti változtatások közül kiemelhető a házastársak közti ingyenes és visszterhes ügyletek mentesítése, továbbá a házastársi vagyonközösség megszüntetése esetén bekövetkező vagyongyarapodás mentessége az ajándékozási és visszterhes vagyonátruházási illetékben.

A Vámtörvény módosítása során az uniós iránymutatásoknak megfelelően egyes rendelkezések átültetése vált szükségessé az adós fél számláinak kezelése és az elévülés tekintetében. Egységesítésre került a fizetési halasztás és a részletfizetés szabályrendszere. Az Art. mintájára bevezetésre kerül a korrekciós pótlék rendszere az áru kiadását követő vámáru-nyilatkozat módosításának önellenőrzését elősegítve. Ezzel párhuzamosan módosítani szükséges a vámigazgatási bírságokra vonatkozó rendelkezéseket is.

Az Art.-ot érintő módosítások között koncepcionális módosításra kizárólag a feltételes adómegállapítás jogintézménye tekintetében került sor. Lehetővé válik az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség megszűnése esetén a kötelezettség hivatalbóli törlése, elfogadásra kerül a külföldi adóhatóság által – az ország hivatalos nyelvén – kiállított illetőségigazolás, a külföldi adózó mentesül a belföldi adózói bejelentkezés követelménye alól, ha a belföldön végzett tevékenysége kizárólag arra korlátozódik, hogy az adóraktározási eljárás hatálya alatt álló terméket értékesít úgy, hogy a terméket a vámhatóság az Közösségen kívülre kilépteti.
Módosulnak az adóhatósági ellenőrzés során alkalmazott mintavételre vonatkozó rendelkezések. A Javaslat rögzíti az Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszerben teljesített befizetések vonatkozásában a felosztási szabályt.
A Javaslat biztosítja, hogy az adóhatóság a bizonylatok feldolgozásának logikai láncolatát is vizsgálhassa.
Új rendelkezések irányulnak az adóhatósági iratok elektronikus úton való kézbesítésére való felkészüléshez, valamint az eljárások gyorsítására és egyszerűsítésére is.

Az Art. módosításával megteremthetik annak a lehetőségét is, hogy a NAV hivatásos állományú tagjai a vámhatósági eljárásokban feltárt ingó vagyont a fennálló tartozás fejében lefoglalhassák.

Az Art. 164. §-a (1c) bekezdéssel egészül ki: Az adó megállapításához való jog elévülése az (1a)-(1b) pontok szerinti büntetőeljárás esetében a büntetőeljárás kezdő időpontjától annak jogerős befejezéséig nyugszik.
Szem előtt kell tartani, hogy a büntetőeljárások Magyarországon gyakran hosszú évekig eltartanak. Az adójogi megállapításra így akkor is lehetőség marad, ha büntetőítélet jogerőre emelkedése előtt már letelik az általános ötéves adójogi elévülés időtartama.

A feltöltési kötelezettség teljesítése során az árfolyam-különbözetre tekintettel az adózó önhibáján kívül elmulaszthatja feltöltési kötelezettségének jogszabályszerű teljesítését.
Ezt a helyzetet rendezi az új mentesítési szabály, azaz ez alapján a jövőben nem keletkezik mulasztási bírság kiszabását megalapozó tényállás.

A Tbj. törvény módosítása alapján az alacsonyabb keresetű, családi kedvezményre jogosult, biztosítottnak minősülő személyeknek is lehetőségük lesz arra, hogy az igénybe nem vett családi kedvezmény szja-tartalmának megfelelő összeget levonhassák a 7%-os egészségbiztosítási járulékból és a 10%-os nyugdíjjárulékból. A kedvezmény érvényesítése nem érinti a járulékkedvezményt érvényesítő személy tb-ellátásra való jogosultságát, és nem befolyásolja a tb-ellátások összegét.
A Magyarországra kiküldött külföldi munkavállalókra vonatkozóan kettős járulékfizetés elkerülését is célozza a Javaslat.
A Javaslat szerint a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó és társas vállalkozó mentesül az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésének kötelezettsége alól, ha a munkaviszonyában vagy egyidejűleg fennálló több munkaviszonyában együttesen a munkaideje legalább heti 36 óra. Ezáltal a nem nyugdíjas vállalkozókhoz hasonlóan, a nyugdíjas vállalkozóknak sem lesz tényleges jövedelem hiányában járulékfizetési kötelezettségük, ha főállású munkaviszonnyal rendelkeznek.
A Javaslat szerint nem terjed ki a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség azon hallgatóra, aki a képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett kötelező szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés során a felsőoktatási intézményben, az általa alapított gazdálkodó szervezetben vagy külső gyakorlóhelyen hallgatói munkaszerződés alapján végez munkát. A változtatás elősegíti a hallgatói munkaszerződések szélesebb körű alkalmazását, a hallgatóknak kifizetett díjazás járulékfizetés alóli mentesítésével.
A nem biztosítottak egészségügyi szolgáltatási járuléka 2014. január 1-jétől, havi 6810 forintra változik.

Az Eho. tv. módosítása jogalkalmazást segítő pontosításokat tartalmaz.

Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvényben a Javaslat kezdeményezi a szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások részére nyújtott adókedvezmény szabályának kedvező irányú módosítását.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítására a kiterjesztett devizakönyv-vezetési és árfolyam-használati lehetőségek bevezetésével, a vállalkozások üzleti környezetének javítása érdekében kerül sor. A további módosító rendelkezések részben a vállalkozások átlátható működésének biztosítását szolgálják, a szabályszerű működés törvényi garanciáinak növelésével, részben az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével kapcsolatos módosításokat, kiegészítéseket tartalmazzák.

A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény módosítása a termékdíj raktár jogintézményének bevezetésével jelentős könnyítést valósít meg, mivel a gyártási, értékesítési folyamatban részt vevők számára mindaddig biztosítja a termékdíj meg nem fizetésének a lehetőségét, amíg a gyártás, továbbértékesítés tart, továbbá az exportra termelők adminisztrációs terheit is csökkenti.

A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény módosításával pontosabb fogalmakat alkot a szörpökre.

E Javaslaton belül történik még – többek között –

• Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX.,
• Az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII.,
• A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV.,
• A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII.,
• A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV.,
• A szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló 2011. évi CII.,
• A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII.

törvények a vállalkozások széles körét közvetlenül nem vagy kevésbé érintő módosítása.

Forrás: Adószám