2022. július 11-én a kormány benyújtotta az Országgyűlés elé azt a törvényjavaslatot, amely alapjaiban változtatja meg a kisadózók tételes adóját, közismertebb nevén a katát.

Az előzetes nyilatkozatok alapján várható volt, hogy a kormányzat szigorítani szeretne, azonban a most nyilvánosságra került törvényjavaslat számos meglepő elemet is tartalmaz, amelyre a szakma nem volt felkészülve.

Mindenekelőtt le kell szögezni, hogy nem egyszerű törvénymódosításról van szó! A javaslat elfogadásával új katatörvény születik, mely számos átmeneti rendelkezést is tartalmaz a „régi” most még hatályban lévő törvénnyel való összhang megteremtése érdekében.

A régi törvényből 2022 augusztus 31-én hatályát vesztik a katára vonatkozó rendelkezések, ami egyben azt is jelenti, hogy minden kisadózó vállalkozás kisadózói minősége technikailag megszűnik ezen a napon, vagyis 2022. augusztus 31-én.

2022. szeptember 1-jétől kata alanya csakis főfoglalkozású egyéni vállalkozó lehet. Tehát a betéti társaság, egyéni cég, közkereseti társaság, ügyvédi iroda kiesik az adóalanyi körből.

Ennek megfelelően kiesnek a katázási lehetőségből azok az egyéni vállalkozók is, akik heti 36 órát elérő munkaviszonnyal rendelkeznek vagy öregségi nyugdíjban részesülnek az adott hónap akár egyetlen napján is. Nem lehet kataalany az az egyéni vállalkozó sem, aki más vállalkozásban társas vállalkozóként tevékenykedik.

Nagyon fontos kiemelni azt is, hogy azok a főállású egyéni vállalkozók, akik továbbra is a kata alanyai szeretnének maradni, kötelesek ezen választásukat 2022. augusztus hónapjában megtenni.

Vagyis a törvényjavaslat értelmében egyértelműen új bejelentést kell majd tenniük azoknak az egyéni vállalkozóknak, akik 2022. augusztus 31-ét követően is jogosultak lesznek a kata alkalmazására, és szeretnének ezen adónem szerint adózni.

A fenti bejelentést már 2022. augusztus 1-jétől meg lehet tenni az adóhatóság felé, s ez esetben 2022. szeptember 1-jétől ezen körben a kataalanyiság újjáéled.

Nagyon fontos speciális szabály, hogy az egyéni vállalkozó jogosult 2022. szeptember 25-éig választani a katát még akár szeptember hónapra is.

A fenti esettől eltekintve, a kataalanyiság mindig a bejelentés hónapját követő hónap első napjától kezdődik egyezően a régi katatörvényben lévő előírással.

A kata alkalmazására nem jogosult egyéni vállalkozók, például akik öregségi nyugdíjasok vagy heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkeznek, csak arra jogosultak, hogy az szja-törvény szerinti átalányadózást választhatják, egészen 2022. október 31. napjáig.

A kataalanyiság tehát minden esetben megszűnik 2022. augusztus 31-én, csakis azoknak a főállású egyéni vállalkozóknak éled újjá 2022. szeptember 1-jén, akik megteszik a szükséges bejelentést.

Mivel ez azt eredményezi, hogy nagy számú vállalkozás kataalanyisága szűnik meg automatikusan, és nem is éled újjá, így a 12 millió forintos bevételi határ esetükben elvileg időarányosan csökkenne, de az új katatörvény-javaslat szerinti bevételi értékhatár – mely mellett elegendő csak a tételes adó megfizetése – évesen 18 millió forintban lett megállapítva, ezért a jogalkotó e téren adott egy kedvezőbb lehetőséget. E szerint mindazon katás vállalkozások, akik 2022 augusztus 31-én kikerülnek a kata hatálya alól, és szeptember 1-jével nem kerülnek vissza, annyiszor 1,5 millió forintnyi bevételt tekinthetnek bevételi értékhatárnak, ahány hónap után megfizették a tételes adót. Az e feletti bevételrész után a már jól ismert 40 százalékos mértékű kiegészítő adó megfizetésére kötelezettek ezen vállalkozások.

Vagyis például egy betéti társaság, ha 2022 január 1. és augusztus 31. között volt a kata alanya, akkor 12 millió forint bevételig csak a havi tételes adó megfizetésére kötelezhető.

Azok a főállású egyéni vállalkozók, akik szeptember 1-jétől bejelentkeznek az „új kata” hatálya alá, annyiszor 1,5 millió forint bevételig nem kötelesek a 40 százalékos adó megfizetésére, ahány hónapban kötelesek voltak a tételes adó megfizetésére. Ez tehát a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy 2022. szeptember 1-jétől az „új katát” választó adóalany jogosult 6 millió forint bevételt elérni 40 százalékos különadó megfizetése nélkül is.

Igen súlyosan érinti az új katatörvény mindazokat a kisvállalkozásokat, akik kifizetőtől szereznek bevételt. Ugyanis esetükben még a bevétel megszerzését megelőző napon megszűnik a kataalanyiság.

Tehát mindez azt jelenti, hogy a kata adónemet nem lehet alkalmazni olyan bevételre, mely egy másik vállalkozástól érkezik. E tekintetben teljesen érdektelen, hogy külföldi vagy belföldi vállalkozástól származik-e a bevétel. Ha a bevétel egy másik egyéni vállalkozótól érkezik, akkor erre a bevételre sem lehet alkalmazni a katát.

Összességében tehát kimondható: a törvényjavaslat elfogadása után a kata szeptember 1-jétől kizárólag a magánszemélyekkel kapcsolatban álló főállású egyéni vállalkozók adóneme lesz.

Ez alól a szigorú szabály alól egyetlen kivételt ad a törvény, nevezetesen a taxis vállalkozók szerezhetnek bevételt kifizetőtől, azaz egy másik vállalkozástól is.

Mindezen drasztikus változások azt is jelentik egyben, hogy 2022. szeptember 1-jétől megszűnik a kifizetőtől származó 3 millió forintos bevételi határ figyelése, hiszen kifizetőtől már nem érkezhet bevétele a kisadózónak.

Egyébként az új katatörvényt bármely tevékenységre választhatja a főállású egyéni vállalkozó, leszámítva az ingatlan-bérbeadást. Tehát tevékenységi megszorítást nem tartalmaz a javaslat.

Az adó mértéke: egységesen havi 50 ezer forint. Mivel mellékállásban szeptember 1-jétől nem lehet katázni, így a havi 25 ezer forint tételes adó megszűnik. Szintén megszűnik a magasabb ellátási alapot eredményező havi 75 ezer forintos tételes adó is.

A 40 százalékos különadót csak a 18 millió forint feletti bevételrész után kell megfizetni, illetve ha csak év közben keletkezik a kataalanyiság, akkor annyiszor 1,5 millió forint feletti bevételrész után, amennyi hónap után a tételes adót meg kellett fizetnie a kisadózó vállalkozásnak. A szabályozási elv tehát marad a régi, csupán az összeghatár emelkedik.

A havi 50 ezer forint tételes adó megfizetése havi 108 000 forint ellátási alapot fog eredményezni.

Amennyiben a törvényjavaslatot elfogadják, vélhetően a legtöbb katás vállalkozást hátrányosan fogja érinteni, de a katás társas vállalkozások számára egy egészen új helyzet fog előállni.

A katás cégek ugyanis kénytelenek lesznek vissza-, illetve áttérni a számviteli törvény hatálya alá, s nyitómérleget kell készíteniük a számviteli elveknek megfelelően. Ezt a nyitómérleget pedig könyvvizsgálóval kell ellenőriztetniük. Ez a szabály korábban is fennállt, csakhogy most kényszerítő jelleggel fog minden katás cégre kötelezettségként hárulni.

A törvényjavaslat és a hozzá tartozó módosító rendelkezések tehát nem adnak felmentést a katázó cégeknek a fenti többletkötelezettségek alól. Ha azonban a nevezett cégek végelszámolással kívánnak megszűnni, akkor a nyitómérleget továbbra sem kell könyvvizsgálóval ellenőriztetni.

Amennyiben ezen cégek nem a kivát választják, hanem a társasági adózást akkor a következőkre kell figyelemmel lenniük 2022. szeptember 1-jét követően:

• A társasági adó alapjában nem vehető figyelembe mindaz a bevétel amelyet katás bevételként már figyelembe vett. Ugyanígy ezen bevételhez „tartozó” költség, ráfordítás sem vehető figyelembe a társasági adó alapjában. Tipikusan ez az eset áll fenn például, ha egy katás cég előleget szerez, amely a kata hatálya alatt kisadózói bevételnek minősül. Ha később, már a számviteli törvény hatálya alatt a tényleges teljesítés alapján bevételt számol el, akkor ezen – az előlegnek megfelelő – bevétel csökkenti a társaságiadó-alapot.
• A kata hatálya alól a társasági adó hatálya alá visszatérő vállalkozásoknak lehetőségük lesz arra, hogy a kata hatálya alá kerülést megelőzően beszerzett tárgyi eszközeik, immateriális javaik után értékcsökkenési leírást érvényesítsenek. Ugyanakkor a katás időszakra jutó tao-törvény szerinti értékcsökkenési leírást úgy kell tekinteni, mintha azt már elszámolták volna a katás időszakban.
• Ha a kata hatálya alól 2022. augusztus 31-én kikerülő cég rendelkezett a kata hatálya alá való bekerülést megelőzően veszteséggel, akkor azt figyelembe veheti a társasági adózás során is, igaz a veszteség 20-20 százalékát elszámoltnak kell tekinteni minden olyan 12 hónapban, melyben a kata szerint adózott a vállalkozás. 12 hónapnál rövidebb katás időszaknál a 20 százalék arányos részét kell figyelembe venni.

Példa: egy kataalany betéti társaság 2019. július 1-jétől került a kata hatálya alá, ezt megelőzően a társasági adó alanya volt, és 2 millió forint veszteséget (negatív adóalapot) hozott át a katás időszakra. 2022. augusztus 31-én az új katatörvény (amennyiben a javaslat megvalósul) miatt kénytelen visszatérni a társasági adó hatálya alá.
A példa szerinti vállalkozásnál a 2 millió forintos veszteségből elszámoltnak kell tekinteni az alábbi összegeket:

• • 2019-re: 200 000 forint,
  • 2020-ra: 400 000 forint,
  • 2021-re: 400 000 forint,
  • 2022-re: 266 667 forint (2 000 000 × 0,2/12 × 8).
    Vagyis összesen 1 266 667 forint veszteség már nem hozható át a társasági adó időszakára, ami egyben azt is jelenti, hogy a fennmaradó 733 333 forint veszteség azonban még átvihető a 2022. szeptember 1-jétől kezdődő társasági adós időszakra.

Jelen cikk írásakor a törvényjavaslat elfogadása után bekövetkező változások hatását még nehéz felmérni, de annyi bizonyosan állítható, hogy új helyzet elé állítja a vállalkozásokat.

A változások évközi bevezetése hatással lesz az iparűzési adózásra is, hiszen számos kataalany a tételes adóalap-megállapítást választotta az iparűzésiadó-alap megállapítása során. Ők kénytelen lesznek év közben váltani a „normál” adóalap-megállapításra.

Az egyéni vállalkozók számára – éves szinten kb. 4-5 millió forint bevételig – alternatíva lehet az átalányadózás, a társas vállalkozások a kisvállalati adóval vigasztalódhatnak, de sok vállalkozás valószínűleg a megszűnést fogja választani.