Sok cégvezető már csak legyint és inkább a homokba dugja a fejét, ha az egyre újabb és újabb adminisztrációs kötelezettségekről hall. A lapunknak nyilatkozó könyvelő szerint még az sem tud minden előírásnak tökéletesen megfelelni, aki akarna.

Felsorolni is nehéz, hány új adminisztrációs kötelezettségnek, jogszabálynak kell megfelelnie egy vállalkozásnak. Egyedül a reklámadóval kapcsolatos papírmunka óriási kihívás lehet egy vállalkozásnak, hiszen még akkor is nyilatkozatokat kell beszereznie (akár a Google-től, akár a Facebook-tól,) ha rá nem vonatkozik a reklámadó fizetési kötelezettség.

Az sem könnyíti meg a dolgát, ha esetleg üzlethelyiségében online kasszát használ – amivel nincs is nagy gond, amíg működik. A probléma ugyanis ott kezdődik, ha bekrepál a rendszer. A kasszákkal kapcsolatos adminisztrációhoz kezd felzárkózni a számlázó programokhoz fűződő hajcihő is, ahol  – miután november közepéig jelenteni kellett őket – most a dokumentáció magyar nyelven történő beszerzése válik sürgető pluszfeladattá.

Ezenkívül jövőre indul a kormány legújabb ötlete az adócsalások elleni harcban: az EKAER, azaz az áruforgalom elektronikus követése. Ennek megfelelően minden fuvarozó vállalkozásnak bejelentést kell tennie minden:

a) az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló termékbeszerzést vagy egyéb célú behozatal,

b) Magyarország területéről az Európai Unió más tagállamába irányuló termékértékesítést vagy egyéb célú kivitel,

c) belföldi forgalomban nem végfelhasználó részére történő első adóköteles termékértékesítés esetén.

A közúti fuvarozással járó tevékenységgel kapcsolatos bejelentési kötelezettség nem teljesítése esetén a be nem jelentett termék igazolatlan eredetűnek minősül, és az állami adó- és vámhatóság a be nem jelentett áru értékének 40 százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki. Az EKAER rendszerbe történő bejelentési kötelezettség nem teljesítése esetén – az igazolatlan eredetűnek minősülő – fuvarozott terméket a bírság összegének mértékéig le lehet foglalni, zár alá lehet venni és elszállítani.

Nem kérdés, hogy a vállalkozások adminisztrációs terhei jelentősen nőnek az idén elfogadott adó- és jogszabály módosításokkal. Kérdés viszont, hogyan reagálnak erre a cégvezetők, akik már tavaly is a legnagyobb problémaként a túlzott bürokratikus terheket jelölték meg, a vállalkozások növekedését gátló tényezőként.

 Ellehetetlenítik a jogkövető vállalkozásokat

„Ahhoz, hogy jogkövető módon működtessünk egy vállalkozást, évente több ezer oldalnyi jogszabályon kellene átrágnunk magunkon – és nincs garancia arra, hogy minden változásra rábukkanunk” – mondta a Piac&Profitnak Matovics Klára, könyvelő. Szakértőnk szerint ráadásul az állandó módosítások miatt az adószakértők és a könyvelők sincsenek abban a helyzetben, hogy minden változásra figyelmeztessék a cégvezetőket – akiket egyébként a legtöbb esetben már nem is érdekelnek az újabb és újabb szabályok.

Az elmúlt tíz év változásait jól jellemzi, hogy 2004 után a korábbi 80 paragrafusból álló magyar áfatörvény helyébe egy 300 paragrafusos jogszabály lépett, amelyben ma már csak a teljesítés helyére 30 paragrafus vonatkozik.

A szakember szerint hiába tartaná be a szabályokat a magyar vállalkozások 80-90 százaléka, ha fizikailag képtelenség egy cégvezetőnek minden változásra ügyelnie. „A legtöbb cégvezető a saját szakmájának a mestere, idegenként mozognak az adószabályok és a könyvelés labirintusában. Még ha meg is értenek egy jogszabályt, az néhány hónapon, de akár néhány héten belül is módosulhat, így aztán a többségük már csak legyint az egészre, hiszen a bürokrácia mér elérte azt a pontot, hogy lehetetlen küldetéssé vált a szabálykövetés” – vélekedett Matovics Klára.

A versenyképességünk rovására megy a bürokrácia

Az adózásra fordított idő tekintetében eddig is sereghajtók voltunk az OECD államok között: egy magyar vállalkozásnak a PWC Paying Taxes 2015 tanulmánya szerint 277 munkaórát kell arra fordítania, hogy befizethesse az adóit, míg Luxemburgban csak 55-öt. Régiós versenytáraink között sem állnuk valami fényesen, hiszen Szlovákiában 207, Romániában 200, Ausztriában pedig mindössze 166 órát kell a vállalkozásoknak az adózással kapcsolatos kérdésekre fordítaniuk.  A Világbank Doing Business jelentésében is lemaradunk a régióban. Magyarország a rangsor 54. helyén van, négy helyet javított az előző évi jelentéshez képest, ám ez a helyezés kevés: üzleti szempontból még Ruanda is vonzóbbnak számít. A régiós versenytársaink közül szinte mindenki lehagyott minket. Bulgária a rangsorban 38., Románia a 46. helyet szerezte meg, szemben Magyarország 54. helyezésével. Csehország a 44., Szlovákia a 36. Ausztria a 21.

Hasonlóan lesújtó eredményt hozott a World Economy Fórum versenyképességi jelentése, amelyben hazánk a hatvanadik helyet szerezte meg. Ezzel az eredménnyel a 28 tagú Európai Unió 24. legversenyképesebb tagja, ami nem jelent előrelépést a tavalyi évhez képest. Hazánk mögött egyébként Szlovénia (70.), Szlovákia (75.), Horvátország (77.) és Görögország (81.) helyezkedik el. A Visegrádi országok közül Csehország „visszavette” a vezetést, és idén a 37. helyezést érve el, míg Lengyelország a 43. helyen áll.

Forrás: Piac&Profit