A magánszakértői bizonyításnak az adóperekben sok esetben kiemelt jelentősége van. Az új Polgári Perrendtartási törvény alapvető változást hozott a magánszakértői szakvélemény szabályozása kapcsán, melyeket az adóperekben is alkalmazni kell, ezért érdemes megismerni a részletszabályokat. A szakértő kirendelésére vonatkozó új rendelkezések figyelmen kívül hagyása, alapvetően határozhatja meg egy per kimenetelét.

Az új Polgári Rendtartási törvény 2018-as hatályba lépését követően, a jogszabály értelmében, a peres fél, a megbízása alapján eljáró magánszakértő által készített magán szakértői szakvélemény benyújtását indítványozhatja.

A szabályozás tehát a magánszakértő alkalmazását a bíróság által kirendelt szakértő mellett általános lehetőségként biztosítja és a szakvélemény a bizonyító erő szempontjából a kirendelt szakértő véleményével egyenrangú.

A peres félnek először bizonyítási indítványt kell benyújtani a magánszakértői vélemény benyújtása iránt, és ha a bíróság jóváhagyja az indítványt, akkor határidőt tűz annak benyújtására, és ez alatt gyakorolhatja a magánszakértő eljárási jogait és teljesíti kötelezettségeit.

A magánszakértő alapesetben csak a bíróság által történt kirendelést követően kezdi el összeállítani a szakvéleményét, jóllehet a valóságban előfordulhat az, hogy a magánszakvélemény már a kereset benyújtásakor rendelkezésre áll.

Ezért a joggyakorlat kialakította azt a lehetőséget, hogy egy adóper kezdete előtt készült magánszakvélemény felhasználható legyen a bírósági eljárásban.

Egy adóperes ügyben a bíróság nem akarta elfogadni a felperes álláspontját, illetve azt, hogy annak megítéléséhez speciális szakmai ismeretekre van szükség.

A törvényszéki ítélet szerint a szakvélemény mellőzésének indoka az volt, hogy az olyan bizonyítékokon alapul, amely az adóigazgatási eljárás során nem állt rendelkezésre és nem is a vizsgált időszakra vonatkozik. Ugyanakkor az elsőfokú bíróság azt is rögzítette, hogy a szakvélemény elvi tartalmát, mint felperesi nyilatkozatot figyelembe vette.

A felülvizsgálati kérelem alapján a Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróság – és így az állami adóhatóság – eljárása jogszabálysértő volt. A Kúria kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság a felperesi szakértői vélemény benyújtására vonatkozó indítványt elutasította annak ellenére, hogy a felmerült szakkérdés alapján a szakértői bizonyításnak helye volt a perben. A Kúria utalt arra is, hogy arra nincs lehetőség, hogy a bizonyítási indítvány elutasítása ellenére a szakvélemény elvi tartalmát, mint felperesi nyilatkozatot figyelembe vegye a bíróság. Az eljárásjog erre nem ad lehetőséget.

A Kúria arra a következtetésre jutott, hogy „Amennyiben a peres fél magánszakértői véleményt kíván csatolni a perben és szakértői bizonyításra terjeszt elő bizonyítási indítványt, arra nincs eljárásjogi lehetőség, hogy a bizonyítási indítvány elutasítása mellett a szakvélemény elvi tartalmát, mint felperesi nyilatkozatot figyelembe vegye a bíróság.”

Tehát kijelenthető, hogy magánszakértői szakvéleménnyel is bizonyíthatjuk az igazunkat és ha a kapcsolódó eljárási szabályokat figyelembe vesszük, akkor, az adóhatóság álláspontjával szemben egyértelműen felhasználható. A sikeres pernyertesség érdekében azonban indokolt megfelelő, széles körű adó képviseleti tapasztalattal rendelkező szakember bevonása az ügybe.

Forrás: RSM

Cégvezetőnk igazságügyi könyvszakértő. aki gyakorlata és kapcsolatai révén társszakérők bevonásával komplett szakértést vállal.

hkonyv@hkonyv.hu