Sokak számára nem egyértelmű, hogy a különböző befektetéseik közül, melyek után keletkezik július 1-jét követően 13 százalék szocho-fizetési kötelezettség.

Ezért elemezzük, hogy a magánszemélyek egyes befektetései után milyen szocho-kötelezettséggel kell számolni.

Mindenekelőtt fontos leszögezni, hogy a 205/2023. kormányrendelet szerinti szocho-kötelezettség kiterjesztése nem vonatkozik minden tőkejövedelemre, csupán meghatározott kamatjövedelmeket érint. A kormányrendelet tehát nem módosítja azon tőkejövedelmekre vonatkozó előírásokat amelyekre jelenleg is kell szochót fizetni.

A szocho-törvény 1. § (5) bekezdése tételesen felsorolja azokat a jövedelmeket, melyek Magyarországon adóztatható része után a minimálbér 24-szeresében korlátozott adóalap figyelembevételével kell megfizetni a szochót. Ide tartozik:

‒ a vállalkozásból kivont jövedelem [szja-törvény 68. §],

68. § (1) A társas vállalkozás jogutód nélküli megszűnése következtében a magánszemély tag által e jogviszonyára tekintettel a társas vállalkozás vagyonából megszerzett bevételből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és a társas vállalkozás kötelezettségeiből a magánszemélyre jutó kötelezettségek együttes összegét, a magánszemély jövedelmének minősül. A bevételt és a magánszemélyre jutó kötelezettségek értékét a vagyonfelosztási javaslat szerint kell megállapítani.

‒ az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [szja-törvény 65/A §],

65/A. § (1) A tőkepiacról szóló törvényben meghatározott értékpapír-kölcsönzés díjaként a magánszemély által megszerzett összeg egésze a magánszemély jövedelmének minősül.

‒ az osztalék [szja-törvény 66. §], vállalkozói osztalékalap [szja-törvény 49/C §],

49/C. § (1) A vállalkozói osztalékalapot az adózás utáni vállalkozói jövedelemből kell megállapítani.

‒ az árfolyamnyereségből származó jövedelem [szja-törvény 67. §],

67. § (1) Árfolyamnyereségből származó jövedelem az értékpapír átruházása ellenében megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét.

‒ az szja-törvény 1/B § hatálya alá tartozó természetes személy e tevékenységből származó jövedelme.

1/B. § (1) A külföldi illetőségű előadóművész választhatja, hogy az előadóművészi minőségében Magyarországon kifejtett tevékenységével összefüggésben megszerzett, kifizetőnek nem minősülő személytől származó, nemzetközi egyezmény alapján, vagy nemzetközi egyezmény hiányában belföldön adóztatható jövedelme után keletkező adókötelezettségét e § rendelkezései szerint teljesíti.