A magyar adóhatóság évről-évre feldolgozza a külföldi bankszámlával, befektetésekkel. illetve más jövedelmekről a külföldi adóhatóságtól kapott adatokat. Amennyiben az adóbevallásban szereplő adatok és az adatszolgáltatás között eltérés mutatkozik, az adóhatóság támogató eljárás keretében megkeresi a magánszemélyeket, akik a tévedést önellenőrzés keretében orvosolhatják. Persze a cél ennek az eljárásnak az elkerülése, azaz egy helyesen elkészített szja-bevallás elkészítése.

A magyar kifizetőtől származó jövedelmek szerepelnek a bevallási tervezetben, azonban a külföldi befektetések nem, ezért a magyar illetőséggel rendelkező magánszemélynek 2024. május 20-áig ki kell egészíteniük a bevallás tervezetét.

Nem biztos, hogy a kiegészítés adófizetést is eredményez. Annak megítélése azonban, hogy milyen adókötelezettséggel kell, csak azt követően lehetséges, miután valamennyi információ a rendelkezésünkre áll. Mire kell figyelmet fordítani még a bevallás kitöltése előtt?

A jövedelmekről szóló igazolásokat be kell szerezni a jövedelmet jóváíró/kifizető szolgáltatótól

A magyar kifizetőtől származó jövedelmekről a bevallás elkészítéséhez szükséges adatok beszerzése egyszerűbb, mivel a magyar előírások szerint a kifizető arról adóévet követő február 15-éig igazolást köteles kiállítani és megküldeni a magánszemély részére. Külföldi befektetési szolgáltatókra ez a szabály értelemszerűen nem vonatkozik, kivéve, ha a magánszemély külföldi TBSZ számlával rendelkezik, aki köteles az szja-törvényben előírt tartalmú igazolást kiállítani és a magánszemély rendelkezésére bocsátani lehetőleg még a bevallási határidő előtt.

Az egyes jövedelmeket kategorizálni szükséges a magyar szja-törvényben használt besorolás szerint

A kategorizálást alapvetően a következő jogcímek szerint kell elvégezni: kamat, osztalék, árfolyamnyereség, ellenőrzött tőkepiaci ügylet, vállalkozásból kivont vagyoni érték, egyéb összevonás alá eső jövedelem.

Tapasztalatom szerint talán ez a legnehezebb feladat, mivel ezesetben nem a jövedelem elnevezését, hanem az szja-törvény szerinti meghatározást kell követni. A bonyolultság talán a kamatjövedelmeknél a leginkább szembetűnő. Kamatnál nem csak azt kell eldönteni, hogy a befektetési jegy mikor kamat és mikor ellenőrzött tőkepiaci ügylet, hanem azt is, hogy a kamat esetleg egyéb jövedelemnek minősül, mert adóparadicsomból származik. 2023-ban még a nem egyezményes országból érkező kamat is egyéb jövedelemnek minősült. A magánszemélynek azt is vizsgálnia kell, hogy a kamat címen realizált jövedelem adóköteles, vagy adómentes, sőt 2023-ban külön figyelmet érdemel a kamat után fizetendő szocho megállapítása is. A kamat után az elmúlt néhány évben nem volt szocho-kötelezettség, azonban 2023. július 1-jétől a veszélyhelyzet ideje alatt a 205/2023. kormányrendelet értelmében a szocho törvény rendelkezéseitől eltérően a természetes személyt 13 százalék szocho kötelezettség terheli ezen időpontot követően vásárolt értékpapírok kamata után. Tehát olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyből azt is meglehet állapítani, hogy mely jövedelmek után kell a szochót teljes egészében megfizetni, és mely jövedelmeknél kell figyelni a szocho felső korlátra.

A dokumentumok alapján meg kell határozni mit kell jövedelemnek tekinteni

Ehhez szükséges, hogy rendelkezésre álljon olyan hitelt érdemlő dokumentum (igazolás) mely alapján jövedelem kategóriánkként, illetve értékpapíronként az adott időpontra vonatkozóan megállapítható a bevétel összege, az értékpapír szerzési értéke, és az is kideríthető, hogy milyen járulékos költségek merültek fel az egyes jövedelmekhez kapcsolódóan.

Egyszerűbb a helyzet, ha a magánszemély az értékpapírjait külföldön nyitott TBSZ számlán tartja, feltéve, hogy a TBSZ nyitást a NAV-hoz bejelentette és öt évig a TBSZ számláról nem vesz fel jövedelmet. Ugyanis ebben az esetben nincs teendő, hasonlóan egy magyar befektetési szolgáltaónál nyitott TBSZ számlához.

A külföldi pénznemben megszerzett bevételt, költséget és a levont adót forintra át kell számítani

Külföldi befektetéseknél a jóváírások különböző pénznemben valósulnak meg, viszont a jövedelmet és az adókötelezettséget forintban kell meghatározni, ezért elkerülhetetlen az MNB árfolyamok letöltése mellett az szja-törvény 6. §-ában foglalt előírások alapos áttanulmányozása. Például ekkor szembesülhetünk azzal, hogy árfolyamnyereségnél a bevételt az elidegenítés évében, míg a szerzési értéket a szerzés évében érvényes árfolyamon kell forintra átszámítani, melynek következtében a forint leértékelődéséből eredő különbözet is adófizetést eredményezhet.

Vizsgálni szükséges, hogy van-e a jövedelem forrásországával kettős adózás elkerülésére vonatkozó egyezmény

Ennek ellenőrzése azért szükséges, mert ha van egyezmény akkor az egyezmény előírásainak figyelembevételével kell meghatározni, hogy a jövedelem a forrás országban, vagy a magánszemély illetősége országában adóztatható.

Az egyezmény tanulmányozása azért is fontos, mert a külföldön levont adó beszámítása csak az egyezményben meghatározott mértékben lehetséges. Kamat és árfolyamnyereség sok egyezmény szerint csak az illetőség országában adózik, de például az osztalékból a forrásország is levonhat 10-15 százalék adót. Gyakran előfordul, hogy a magánszemély nem igazolja az illetőségét és magasabb adót vonnak tőle. Ilyen esetben a külföldön „túlvont” adót a magyar adóba nem lehet beszámítani, annak visszaigénylése a külföldi adóhatóságtól lehetséges.

Egyezmény hiányában a külföldi adó beszámítására a 2023. december 31-ig érvényes magyar szabályokat kell figyelembe venni. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert a 2024. január 1-jétől megszerzett jövedelmek után levont adó beszámíthatóságának szabálya szigorodott. Egyezmény hiányában, ha a jövedelem után a magánszemély külföldön adót fizetett, akkor a külföldön megfizetett adóval csökkenthető a 15 százalékos szja, de legfeljebb 10 százalékban, mivel az szja-törvény úgy rendelkezik, hogy ilyen esetben legalább a jövedelem 5 százalékának megfelelő összeget belföldön meg kell fizetni.

A leírtakból is látható, hogy az adóbevallási tervezet kiegészítése, azaz a külföldről származó jövedelmek bevallásának előkészítése több időt vesz igénybe, melynek alapja a hiánytalan dokumentáció összekészítése. Ezt követi a rendelkezésére álló idegen nyelven kiállított szerződések, igazolások, bizonylatok, alapján a jövedelem meghatározása és a bevallás kitöltése.

Ha rászánja a szükséges időt, elkerülheti, hogy az adóhatóság – amikor évek múlva összeveti az OECD országokból, valamint az EGT tagországokból érkező adatokkal az adóbevallásban bevallott jövedelmeket – eltérést állapítson meg. Persze ez önellenőrzéssel javítható, de kinek hiányzik az önellenőrzési pótlék fizetése, amikor a jegybanki alapkamat mértéke 10 százalék?

Forrás: Adózóna