Egyes olvasói kérdések arra utalnak, hogy az adószabályok alkalmazása során sokan helytelenül értelmezik – a hétköznapi szóhasználattal – napidíj fogalmát.

Kötelező-e a napidíj?

A személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja-törvény) a napidíj mértékére nem, hanem csak annak adókötelezettségére vonatkozóan tartalmaz szabályokat.

Kötelező előírást a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítéséről szóló 437/2015. kormányrendelet tartalmaz. Ennek értelmében belföldi kiküldetésben lévő munkavállalónak 6 órát meghaladó távollét esetén az élelmezéssel kapcsolatos többletköltségei fedezetére a kiküldetés tartamára élelmezési költségtérítés jár. A rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra és a velük munkaviszonyban álló munkavállalóra, kivéve, ha törvény, kormányrendelet vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítésére eltérő szabályt állapít meg.

A költségtérítés számlával (egyszerűsített számlával) igazolt összegként vagy legalább napi 500 forint költségátalányként számolható el. A belföldi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott munkavállalónak adható költségátalány 3000 forint, feltéve, hogy a munkáltató a kiküldetés többletköltségeire tekintettel más juttatást (például étkezést, szállást) nem ad.

Más jogviszonyokban (megbízás, személyes közreműködés stb.) foglalkoztatottak belföldi kiküldetése, valamint a vállalkozási szférában bármely foglalkoztatott külföldi kiküldetése esetén nincs kötelező előírás, így a felek megállapodásától, helyi szabályozástól függ, hogy melyikük, milyen formában és mértékben viseli (ellentételezi) a hivatalos, üzleti utak (kiküldetések) költségeit.

Forrás: Adózóna