Mit lehet tenni abban az esetben, ha a könyvelő nem elérhető, az iratanyagot nem szolgáltatja vissza, ráadásul nem teljesítette az esedékes bevallások és beszámoló elkészítését sem?

A kérdés részletesen így szólt: Milyen jogi lépéseket lehet tenni, ha a könyvelő nem elérhető, az iratanyagot nem szolgáltatja vissza, ráadásul nem teljesítette az esedékes bevallások és beszámoló elkészítését sem? A társaság megbízott közben egy másik könyvelőt a bevallások pótlására, viszont nyitóadatok nélkül nagyon nehéz biztosítani a folytonosságot a könyvelésben, és nem is várható, hogy az eltűnt könyvelőtől visszaszerezhetők az anyagok. A rendelkezésre álló adatok alapján – például bankszámla, adófolyószámla, készletleltár – a nyitóérték lekönyvelhető? A többi nyitótétel – például tárgyi eszközök bruttó értéke, halmozott értékcsökkenés, egyéb követelések, kötelezettségek stb. – értékéhez nem valószínű, hogy lesz analitikus nyilvántartás. Mit lehet ebben az esetben tenni

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 78. § (1) bekezdése szerint a cég a jogszabályban előírt bizonylatot, könyvet, nyilvántartást az adóhatósághoz bejelentett helyen köteles őrizni. Az Art. 78. § (2) bekezdése azt támasztja alá, hogy ez a hely nem lehet a könyvelő székhelye. E szerint ugyanis az iratokat a könyvelés, feldolgozás időtartamára lehet más helyre továbbítani.

Ebből az is következik, hogy a könyvelőnek addig kell a bizonylatokat megőriznie, ameddig arra neki a megbízási szerződésben vállalt feladatok elvégzéséig szüksége van. Nyilvánvalóan az adott üzleti évről készült beszámoló elfogadásának a napja lehet az az utolsó időpont, amikor a bizonylatokat a megbízójának vissza kell adnia.

Ha ezt a könyvelő nem teszi meg, akkor az Art. 78., továbbá a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Sztv.) 169. §-ára hivatkozással a cég képviselőjének írásban fel kell szólítania a könyvelőt rövid határidővel, hogy adja vissza a cég nála lévő bizonylatait, dokumentumait. Amennyiben ezt a könyvelő nem teszi meg, a cég képviselőjének kezdeményeznie kell a bíróságon a könyvelő felelősségre vonását, arra kötelezni őt, hogy a cég nála lévő bizonylatait, dokumentumait sürgősen szolgáltassa vissza.

Ha a felszólítások, illetve a bírósági eljárás nem vezetne eredményre, akkor a meglévő eszközökről, kötelezettségekről leltárt kell készíteni, az eszközöket, a kötelezettségeket, a saját tőkét az Sztv. szerint értékelni kell, továbbá felhasználható minden információ (például a bankszámla, adófolyószámla) a nyitó értékek könyveléséhez.

Az Sztv. előírása szerint a beszámolóban (a mérlegben és az eredménykimutatásban) ugyanis minden tételnél fel kell tüntetni az előző üzleti év megfelelő adatát, így folyamatosan működő cég esetében a mérleg a nyitó adatok nélkül nem felel meg az Sztv. előírásainak, ezek nélkül a beszámoló nem hozható nyilvánosságra.

Forrás:adózóna