Benyújtotta a nemzetgazdasági miniszter a legfrissebb adócsomagot a parlamentnek. A törvénymódosítás fő eleme, hogy minden vállalkozás esetében 9 százalékra csökken a társasági adó kulcsa. A munkáltatók által fizetendő szociális hozzájárulási adó (szocho) mértéke 27-ről 22 százalékra csökken, változnak a szochokedvezmények szabályai, a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás (eho) mértéke is 22 százalékra mérséklődik. Csökken a kiva mértéke, nő a katások ellátási alapja.

A kormány hat évre szóló, a munkáltatókat a foglalkoztatással összefüggésben terhelő közterhek mértékét csökkentő programról is döntött. Az egyes pénzügyi és gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat a program első két évére – 2017-re és 2018-ra – vonatkozóan tartalmazza

– az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény,

– a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény,

– a társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény,

– az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény,

– a  pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény,

– az  egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról 2010. évi XC. törvény,

– a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény,

– az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény,

– a  kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény,

– az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény és

– az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvény 2017. január 1-jétől és 2018. január 1-jétől hatályba lépő módosításait.

A javaslat ezen túlmenően tartalmazza

– a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény,

– az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény

– az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról  szóló 1997. évi LXVIII. törvény,

– a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény,

– a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII törvény,

– a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény,

– a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény,

– a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény,

– az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény,

– a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény és

– a biztosítási tevékenységről szóló 2014.évi LXXXVIII. törvény módosítását.

A társasági adó mértéke – általános érvénnyel – 9 százalékra csökken 2017. január 1-jétől. Ezzel összefüggésben több ponton változnak az adókedvezmények igénybe vételére vonatkozó szabályok is. Így egyebek mellett módosul a fejlesztési adókedvezmény igénybe vételének időtartamára vonatkozó szabályok.
Eszerint a 2017. január 1-jétől benyújtott bejelentések és kérelmek vonatkozásában az adózó az adókedvezményt a beruházás üzembe helyezését követő adóévben – vagy döntése szerint a beruházás üzembe helyezésének adóévében – és az azt követő tizenkét adóévben (a jelenlegi kilenc helyett), legfeljebb a bejelentés, illetve a kérelem benyújtásának adóévét követő tizenhatodik (szemben a mostani tizennegyedikkel) adóévben veheti igénybe. Sport-, illetve kulturális támogatás esetében az adókedvezményt utoljára a támogatás (juttatás) naptári évét követő nyolcadik naptári lehet érvényesíteni a jövő évtől, szemben a hatályos jogszabályban rögzített hat év helyett.

A szociális hozzájárulási adó mértéke az idei 27-ről 22 százalékra csökken január 1-jétől. Ezzel összefüggésben a 27 százalékos az egészségügyi hozzájárulás is 22 százalékra mérséklődik. A törvényjavaslat rögzíti azt is, hogy 2018. január 1-jétől 20 százalékos lesz a szocho.

Átmeneti szabályként rögzíti a javaslat, hogy az adó, az adókedvezmény mértékének változása esetén az adó alanya a megváltozott adómértéket, kedvezménymértéket az arra a hónapra vonatkozóan bevallott jövedelmekre alkalmazza először, amely  hónapban a megváltozott adómérték, kedvezménymérték hatályba lép.

A szocho mértékének csökkentésével összefüggésben az abból érvényesíthető különféle foglalkoztatási kedvezmények maximális mértéke is 22 százalékra csökken. A jelenlegi 14,5 százalékos és a 13,5 százalékos mértékű kedvezmények helyett egységesen a szocho általános mértéke 50 százalékával megállapított összeg lesz a kedvezmény.

Változik a főállású kisadózók ellátásaira vonatkozó rendelkezés is, mely szerint havi 50 ezer forint adó megfizetésekor a jelenlegi havi 81 300 forintról 90 ezer forintra, 75 ezer forintos kata esetén pedig 136 250 forintról havi 150 ezer forintra nő az ellátások alapja. A javaslat 2018-ra is rögzíti az ellátások alapját, mégpedig 93 500, illetve 157 ezer forintban.

A kisvállalati adó (kiva) mértéke a jelenlegi 16-ról 14 százalékra csökken.

A személyi jövedelemadóról szóló törvényben változik az összevont adóalap megállapítására vonatkozó 29. paragrafus. Az új rendelkezés a következőképpen szól majd: ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó, a 22 százalékos mértékű (szemben a mostani 27 százalékkal) egészségügyi hozzájárulás megfizetésére (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették), a megállapított jövedelem 82 százalékát (szemben a jelenlegi 78 százalékkal) kell jövedelemként figyelembe venni. 2018. január elsejétől pedig a majdani 20 százalékos eho mellett 83 százalékra emelkedne a jövedelemmérték. Hasonlóképpen módosul az szja-törvény 47. paragrafusának (5) bekezdésében meghatározott, az adóelőleg alapjára vonatkozó rendelkezés is.

A javaslat 2018. január 1-jétől módosítja a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényt. A javaslat szerint az építményadóztatás  szabályai kiegészülnek a településkép védelméről törvény szerinti reklámhordozó utáni adókötelezettség tényállásával. Az előterjesztés 12 ezer forintban rögzíti a reklámhordozók utáni építményadó négyzetméterenkénti legmagasabb éves összegét. Az önkormányzat – a helyi sajátosságokat mérlegelve – szabadon állapíthatja meg az adó mértékét nulla forint és e felső határ között a település egészére vagy az általa kialakított övezetek, településrészek szerint differenciálva.

Forrás: adozona.hu