Illetékváltozások 2014. január 1-től
I. Illetékmentességgel kapcsolatos módosítások, pontosítások
A tavalyi szabályozás szerint a követelés elengedése, így az osztalékkövetelés, továbbá a csődegyezség keretében, illetve a felszámolási eljárás során ingyenesen elengedett követelés is az ajándékozási illeték tárgyát képezi.
Elkerülhető volt ez azzal, ha a taggyűlés visszavonta az osztalékfizetésről szóló döntését, megszüntetve ezzel a követelést. Abban az esetben viszont, ha a társaság nem határozott az osztalékfizetés visszavonásáról, a tag vagy részvényes viszont lemond a követeléséről, a társaság ajándékozási illeték fizetésére volt köteles. Az új szabályozás szerint mentes az ajándékozási illeték alól az osztalékra vonatkozó követelés elengedése.
Szintén nem keletkezik ajándékozási illetékfizetési kötelezettség a csődegyezség keretében, valamint a felszámolási eljárás során elengedett követelések esetén, feltéve, ha nem a tag a követelés jogosultja.
Szűkítés történt viszont a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát nem képező ingó vagyontárgyaknak térítésmentes eszközátruházás keretében történő, gazdálkodó szervezet általi megszerzésére, illetve a követelés gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozás – ideértve a követelés-elengedést és a tartozásátvállalást is – útján történő megszerzése esetén. E mentességek nem alkalmazhatóak ugyanis, ha a vagyonszerzőt olyan államban jegyezték be, amelyben a társasági adó mértéke nem éri el a 10%-ot vagy a részesedések értékesítéséből származó jövedelmet nem terheli a társasági adónak megfelelő, legalább 10%-os mértékű adó. Szintén ehhez a feltételhez kötődik 2014-től a kedvezményezett átalakulás, a kedvezményezett részesedéscsere, a kedvezményezett eszközátruházás, valamint a kapcsolt vállalkozások közti visszterhes vagyonátruházások esetén igénybe vehető illetékmentesség.
A törvény kiterjeszti a visszterhes vagyonátruházási és az ajándékozási illetékmentességet a házastársak közötti vagyonátruházásokra, illetve a házastársi vagyonközösség megszüntetésével realizálódó vagyonszerzésekre. Fontos azonban, hogy továbbra sem vonatkozik ez a szabály az élettársak vagyoni elszámolására, a közöttük történt vagyonátruházási ügyletekre!
Az első lakásvásárlókat megillető – de kérelemre adott – 12 havi illeték részletfizetési kedvezmény már nem csak a 35 éven aluli fiatalokat, hanem bármely magánszemély vagyonszerzőt megilleti.
Enyhülnek a lakóház építésére alkalmas telektulajdon szerzésekor alkalmazott illetékmentesség feltételének igazolására vonatkozó szabályok, így a NAV-nak abban az esetben is törölni kell a felfüggesztett illetéket, ha a lakóház felépítését bizonyító használatbavételi engedély vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány nem az adózó, hanem a tulajdonostárs, vagy az ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jog jogosítottja nevére szól.
II. Ingatlanvagyonnal rendelkező társaságok új szabályai
A törvény újraszabályozza a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság fogalmát, így – a társasági adószabályozással összhangban – a társaság beszámolójában kimutatott eszközök ingatlanaránya lesz mérvadó a tekintetben, hogy a vagyoni betét megszerzése illeték-kötelessé válik-e a jogügylet tárgyát képező vagyoni betétek minősítése során.
Januártól minden ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban történő részesedés szerzés a visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik, szemben a korábbi szabályozással, ahol ez csak akkor került ebbe a körbe, ha a vagyonnal rendelkező társaság főtevékenysége specifikus volt.
III. Lízingügyletekkel kapcsolatos módosítás
Az ingatlanok, illetve gépjárművek (pótkocsik) pénzügyi lízingjére vonatkozó, a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező szerződések esetén is visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség keletkezik.
Forrás: Mazars