Bemutatjuk a Kúria döntését a munkavállaló által a főnök irodájában, titokban készített hangfelvétellel kapcsolatosan.

A Kúriának az alábbi felülvizsgálati kérelem tárgyában hozott határozata még a régi Mt. szabályain alapul. A régi Mt. 96. §-ának a munkáltatói rendkívüli felmondásra irányadó rendelkezései azonban megegyeznek az új Mt. 78. §-ának a munkáltató azonnali hatályú felmondására irányadó előírásaival. A Kúria határozatának ismerete hasznos lehet, figyelemmel arra, hogy az új Mt. 52. §-a a munkavállaló kötelességeit a régi Mt. 103. §-ában foglaltakhoz képest kibővítette azzal, hogy a munkavállaló köteles ”a munkakörének ellátásához szükséges bizalomnak megfelelő magatartást tanúsítani.”

BH2016. 42.

Az a magatartás, hogy a munkavállaló a felettese íróasztalán, papírlap alá rejtve elhelyezte felvétel készítésére alkalmas, bekapcsolt állapotban lévő mobiltelefonját, megalapozza a rendkívüli felmondást (1992. évi XXII. tv. 96. §, 103. §).

Az irányadó tényállás szerint felperes 2006. július 1-től adminisztrátorként dolgozott alperesnél. Alperesnél a perbeli időszakban alkalmazásban ált saját és nevelt fia, továbbá még két munkavállaló. 2009-ben több ízben gyanú merült fel arra nézve, hogy az alperes irodájából bizalmas információk szivárognak ki. Alperes feljelentést is tett, de az nem vezetett eredményre. 2010. február 24-én felperes a főnöke íróasztalán, egy papírlap alá rejtve hagyta mobiltelefonját hangfelvétel készítésére alkalmas állapotban. Az elrejtett készüléket felfedezte felperes egyik munkatársa és arról az alperest tájékoztatta, de a készüléket a helyén hagyta. A mobiltelefont később maga a felperes távolította el és a hangfelvételt egy másik munkatársának meg is mutatta.

Alperes 2010. március 2-án rendkívüli felmondással felperes munkaviszonyát megszüntette a következőkkel indokolva:„Tudomásomra jutott, hogy Ön olyan hangfelvételeket készített irodámban, melyek titoktartási kötelezettségének megsértésére adnak alapos gyanút, valamint felmerült a gyanú ezekkel való visszaélésre, melyről bizonyítékok állnak rendelkezésünkre. Ezen indokok alapján munkaviszonyát rendkívüli felmondással megszüntetem.”

Felperes a munkaviszony jogellenes megszüntetésének megállapítása és jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt keresettel élt. A közigazgatási és munkaügyi bíróság a keresetet elutasította.

Az elsőfokú eljárás során felperes elismerte, hogy mobiltelefonjával titokban főnöke irodájában hangfelvételt készített. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint azonban önmagában ez a magatartás az irodában bizalmi munkakört betöltő felperes részéről olyan súlyos kötelezettségszegés, amely a rendkívüli felmondást megalapozza. Felperes jogi asszisztensi végzettséggel rendelkezett, már 4 éve dolgozott alperesnél, tisztában kellett lennie a magatartása súlyával. Nem fogadta el az elsőfokú bíróság felperes azon védekezését, miszerint a hangfelvételt abból a célból készítette, hogy bizonyítékot szerezzen kollegái személyét sértő magatartására.

A bíróság álláspontja szerint:

„Más személyek esetleges, bántó magatartása sem ad alapot arra, hogy a munkavállaló titokban személyiségi jogot sértő módon hangfelvételt készítsen a felettese irodájában.”

Annak sem tulajdonított jelentőséget, hogy a hangfelvételen mi szerepel. Felperes magatartása „önmagában alappal keltheti annak alapos gyanúját, hogy a munkavállaló a felvételt illetéktelenekkel megosztja vagy megoszthatja. Ez a magatartás pedig megalapozza a rendkívüli felmondást akkor is, ha ez egy esetben fordult elő.”

A felperes fellebbezése folytán eljárt törvényszék közbenső ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és megállapította, hogy az alperes jogellenesen szüntette meg a felperes munkaviszonyát rendkívüli felmondással.

A cikk folytatása elolvasható a Munkajog szaklap 2016. októberi számában

2012. évi I. törvény (új) Mt. 78. § és 8. § (1), (3), (4) bek. 52. § (1) bekezdés d) pont)

Forrás: FÓRUM