A reprezentációs költségek mindig is kiemelt kérdést képviseltek a gazdálkodó egység életében. A témát lényegében a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) szabályozza, melynek értelmében a reprezentáció a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá az állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és a rendezvényhez, eseményhez kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.) azzal, hogy az előzőek nem minősülnek reprezentációnak, ha a juttatásra vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási hely és idő, a tényleges szakmai, illetve hitéleti program és a szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme akár közvetve is megállapítható.

A reprezentáció adózása valószínűleg sok-sok könyvelő számára világos. A megvendégelés, vendéglátás, szállás közteherfizetési kötelezettséget telepít az adózóra, plusz adóterhekkel.

Általános forgalmi adó

Legegyszerűbb eset az általános forgalmi adó oldala, ugyanis a reprezentációhoz kapcsolódó általános forgalmi adó nem vonható le semmilyen körülmények között. Azaz egy megvásárolt védőital, ásványvíz, vagy egy ebéd/üzleti vacsora alkalmával az adózóra áthárított általános forgalmi adó nem vonható le. Egyébként az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 124. §-a is tiltja az ételhez, italhoz kapcsolódó általános forgalmi adó levonását. Az előzetesen felszámított áfát ilyen esetekben csak akkor engedi a törvény levonni, ha igazoltan beépül egy továbbértékesített szolgáltatáscsomagba, azaz például egy vendéglátóegység vásárolja meg ezeket, amit majd elad a vendégnek.

Személyi jövedelemadó

Már bonyolultabb helyzetet eredményez, ha a személyi jövedelemadó oldaláról vizsgáljuk a reprezentációt, ebben az esetben ugyanis az Szja tv. 70. § (4) bekezdése értelmében egyes meghatározott juttatásként kell kezelni. Ez azt jelenti az Szja tv. 69. § (2) bekezdés b) pontja alapján, hogy a juttatás értékét fel kell „szuperbruttósítani”, azaz a számla – áfával növelt – értékét meg kell szorozni 1,18-cal, és az lesz az adóalap, amelyre a személyijövedelemadó-előleget és a szociális hozzájárulási adót meg kell fizetni, azaz a 08-as bevallásban ezt szerepeltetni kell.

Kontírozás

• T reprezentációs költségek – K szállító (bruttó értékben, mert áfalevonás nincs, és ekkor a bekerülési érték része a le nem vonható áfa);
• T bérköltség – K személyi jövedelemadó előleg (bruttó érték x 1,18 x 15%);
• T bérjárulék – K szociális hozzájárulási adókötelezettség előírása (bruttó érték x 1,18 x 13%).

Társasági adó

Társasági adó szempontjából a reprezentációs költség elismert költségnek minősül a fent leírt szabályok alkalmazásával.

Kisvállalati adó

A kisvállalati adó alkalmazása már bonyolultabb. Itt ugye nincsen szociális hozzájárulási adó, mert a kisvállalati adó ezt kiváltja. Ez azt jelenti, hogy a reprezentáció után azt a kivaalanynak kiszámolnia, könyvelnie nem kell, őt ilyen jellegű adó nem terheli ezen adónem alkalmazása idején. További könnyebbség, hogy a kiva alapja az egyes meghatározott juttatás a törvény értelmében, azaz nem a szuperbruttó érték (1,18-szoros), hanem a normál számla értéke. Ennek az az oka, hogy a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (Szocho tv.) visszahivatkozik az Szja tv.-re, és azt mondja, hogy a szociális hozzájárulási adó alapja maga a személyi jövedelemadó alapja. Kiva esetén, mivel nincs szociális hozzájárulási adó, így azt a rendelkezést a kivaalany nem alkalmazza.

50 forintos DRS-díj termék esetén

Itt az elszámolást meg kell különböztetni a szerint, hogy visszaváltják-e a terméket vagy sem. Ezt akkor is meg kell határozni, ha a gazdálkodó egység maga szerzi be például az ásványvizeket, üdítőket. Ha a gazdálkodó egység visszaváltja, vagy visszaváltatja a csomagolást, akkor az 50 forintok nem fogják a reprezentáció alapját képezni. Ha nem váltja vissza, akkor az 50 forint is a reprezentációs számítás alapját fogja képezni.

Esettanulmány

Gazdálkodó egység két körben szerez be 100–100 db ásványvizet bruttó 200 forint per darab áron. Erre még rá kell számolni az 50 forintos díjat. A gazdálkodó egység az első beszerzést épen tudta tartani, így azt visszaváltotta, a második beszerzést nem váltotta vissza. Kontírozása a következő:

• T reprezentációs költség – K szállító (200 db x 200 Ft + 200 db x 50 Ft =) 50 000 Ft – még nem tudja a gazdálkodó, hogy vissza tudja-e váltani, addig a pontig bekerülési érték része lesz;
• T bérköltség – K személyi jövedelemadó kötelezettség (50 000 Ft x 1,18 x 15% =) 8 850 Ft;
• T bérjárulék – K szociális hozzájárulási adó előírás (50 000 Ft x 1,18 x 13 % =) 7 670 Ft.

Sajnos előre nem tudja a gazdálkodó egység, hogy mikor és hogyan tudja visszaváltani, vagy egyáltalán vissza tudja-e váltani a flakonokat. De ha visszaváltotta, akkor a visszaváltott érték a reprezentáció alapját érinti. Tegyük fel, hogy visszavált 100 darabot. Kontírozása:

• T pénz/követelés – K reprezentációs költség (100 db x 50 Ft =) 5 000 Ft;
• T személyi jövedelemadó kötelezettség – K bérköltség (5 000 Ft x 1,18 x 15% =) 885 Ft;
• T szociális hozzájárulási adó előírás – K bérjárulék (5 000 Ft x 1,18 x 13% =) 767 F

Forrás: Adózóna