Pénztárgép engedélyt nem vontak vissza, de öt kassza esetében megtiltották a forgalomba hozatalt.

Mindez azért okoz zavart, mert mind a 18 engedélyezett pénztárgép esetében jogerős a hivatal végzése, tehát eddig okkal lehetett feltételezni, hogy az engedélyezési eljárás lezárult, de valójában ez a jogerős engedélyek kiadásával sem mondható el, az online pénztárgépek körül kialakult helyzet immár az abszurd humorra hasonlít, mintsem egy normál hatósági eljárásra.

Különösen, hogy mindez azután derült ki, hogy lejárt a pénztárgépek megrendelésére adott határidő. Mindenesetre így visszatértünk az augusztus eleji állapothoz, legalábbis a tekintetben, hogy korlátozás nélküli engedélye egyetlen gyártó modelljének van. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) közleményéből és lapunknak megküldött válaszaiból azonban kiderül az abszurd helyzet oka: a forgalmazás, a forgalomba hozás és az értékesítés – bár a köznyelvben majdnem ugyanazt jelenti – a hatósági unkában három különböző jogi kategória. Egyes (forgalmazási engedélyt kapott) engedélyezett pénztárgép típusok vonatkozásában, ugyanakkor az engedélyezési hivatal hiánypótlási kötelezettséget írt elő a tényleges forgalmazást megelőzően. Értsd: a forgalmazási engedélyt megadták, de a tényleges (!) forgalmazást hiánypótláshoz kötötték. Amíg az érintett forgalmazók ennek nem tesznek eleget, engedélyezett pénztárgépük értékesítése és üzembe helyezése nem valósulhat meg. A pénztárgép cserére kötelezett kisvállalkozások érdekében – figyelemmel az átállás ütemezésének tartására – az engedélyezési hivatal, a nemzetgazdasági tárca és az adóhatóság folyamatosan egyeztet a felmerült kérdések megnyugtató rendezése érdekében – teszi hozzá a hivatal.

Értékesítés vagy forgalmazás?

A Népszabadság megkereste a MKEH-t, hogy megtudja, ez a hiányosság miért csak a múlt héten derült ki, a korlátozások október 15-e előtt miért nem voltak nyilvánosak (miközben a lap érdeklődött is efelől), s hogy a jelenleg  egyedüliként forgalmazható lengyel modellek esetén előfordulhat-e hasonló korlátozás. A hivataltól azt a választ kapták, hogy hiánypótlást az összes eddigi engedély esetében előírtak, az engedélyek tartalma azonban nem nyilvános, az engedélyben foglaltaknak való megfelelés a forgalmazó felelőssége, a hiánypótlásra pedig harminc napjuk van a vállalkozásoknak. Amíg az érintett forgalmazók az előírt hiánypótlásnak nem tesznek eleget, addig az engedélyezett pénztárgépük értékesítése és üzembe helyezése nem valósulhat meg – tették hozzá a MKEH-nél. Ez azért fontos, mert jelenleg csak egy gyártó, a lengyel Novitus termékeit lehet forgalmazni, melyek kivétel nélkül a Mobil Adat Kft. SIM chipjeinek segítségével kommunikálnak.

Nem tudható, hogy mit ért a hatóság értékesítés és forgalmazás különbségeként, mert bár ezeket külön fogalomként használják a tájékoztatás során, ezek  meghatározása a válaszuk szerint nem az MKEH illetékessége. Így azt már nem is feszegette a napilap, hogy egy egyszerű, pénztárgép vásárlásra kötelezett magyar vállalkozótól hogyan lehetne elvárni a látszólag azonos értelmű szavak és fogalmak közti különbségtételt. Pedig nem lényegtelen kérdés, hiszen mindez az ő zsebére megy.

Nehéz kiigazodni

Erre a kérdésre a lap által megkeresett szakértők se találták a választ. A hatóság a saját honlapján a piacfelügyeleti eljárásról szóló jogszabályokat tekinti úgy, mint amelyek rá vonatkoznak – ezek az értékesítés fogalmát nem definiálják. A piacfelügyeleti szabályok egyértelműen csak a forgalomba hozatallal foglalkoznak, és e tekintetben az EU-s fogalom meghatározást veszik alapul. A 2008-as uniós rendelet – ezt kötelezően kell alkalmazni a tagországokban – úgy határozza meg a „forgalmazást” mint fogalmat, ami „a közösségi piacon valamely termék gazdasági tevékenység keretében történő rendelkezésre  bocsátása értékesítés, fogyasztás vagy használat céljára, akár ingyenesen, akár ellenérték fejében”. A forgalomba hozatal pedig „a terméknek a közösségi piacon első alkalommal történő forgalmazása”.

A magyar jogrendben „értékesítés” fogalommal az áfatörvény foglalkozik (ez viszont nem ismeri a forgalomba hozatalt). E szerint az értékesítés „birtokba vehető dolog átengedése, amely az átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja”. Vagyis: értékesítésnek minősül valóban a termék leszállítása (a megrendelés teljesítése), de ez a fogalom az áfatörvényben majdhogynem lefedi a kereskedelmi szabályozás szerinti forgalomba hozatalt.

Jogi szakértők szerint elég furcsa úgy szerződni valaminek a leszállítására, hogy azt a kereskedő nem adhatja el, mert nincs engedélye a terméknek. Legalábbis ebben az esetben a szállítónak illene kikötnie, hogy akkor tudja az árut  rendelkezésre bocsátani (értékesíteni, forgalomba hozni), ha erre megkapja az engedélyt – egyéb esetben (főként ha végül engedélye se lesz), akár csalónak is bélyegezhetik majd.

18

Hiába kapott engedélyt több gyártó összesen 18 pénztárgépe, miután öt kassza forgalomba hozatalát megtiltották, most valójában egyetlen cég kasszáit lehet megvenni különböző márkanevek alatt.

(Forrás: Népszabadság online)