Évzárás során előkerülnek a Tao beruházási kedvezmények és azok esetleges együttes alkalmazása. Az alábbi elemzésből kiderül, hogy a hiányos törvényi szabályozás miatt a NAV ellenőrzések korlátozhatják az érvényesítés lehetőségét. Ezeket elemzi az alábbi írás.

Az első részben a fejlesztésitartalék-képzés és -felhasználás, a kkv beruházási adóalap-kedvezmény és a K+F adóalap-csökkentő tétel fontosabb jellemzőit, a második részben a fejlesztési adókedvezmények és a kkv-adókedvezmény sajátosságait ismertettük.

A következőkben azt nézzük meg, hogy egyáltalán igénybe vehető-e együttesen több kedvezmény, ha az adózó külön-külön mindegyikre jogosult lenne.

Az első dolog, amit vizsgálni célszerű, az adóalap- vagy adókedvezmény igénybevételénél a társasági adó nem rendeltetésszerű joggyakorlás klauzulája [tao-törvény 1. § (2) bekezdés], amely szerint, ha az ügyletsorozat alapján az állapítható meg, hogy annak egyik fő célja olyan adóelőny megszerzése, amely ellentétes az alkalmazandó adójogszabály tárgyával vagy céljával, akkor az ügyletek alapján elszámolt költség, ráfordítás nem minősül a vállalkozás érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak, illetve adóelőny nem érvényesíthető.

Az adózó számára fontos kitétel, hogy az adóelőny alkalmazhatóságát annak kell bizonyítania, akinek az érdekében áll, vagyis a bizonyítás terhe megfordul.

Azonban az adózó akkor is kerülhet kockázatos helyzetbe, ha a kedvezmény megvalósítja a jogalkotó szándékát és valós gazdasági alapokon nyugszik. A többszörös adóalap-csökkentés tilalma [tao-törvény 1. § (3) bekezdés] ugyanis nemcsak az adótörvény céljaival ellentétes adóelőny szerzését tiltja, de az adótörvény céljaival ellentétesnek minősíti azt is, ha ugyanazon ténybeli alapon többször kerül csökkentésre az adóalap, az adókötelezettség, kivéve, ha ezt a törvény kifejezetten megengedi.

Problémát okozhat az azonos ténybeli alap értelmezése, mivel ilyen fogalom nem létezik (nem azonos a tényállás vagy a jogcím fogalmával), de legalábbis nincs definiálva. Felmerül tehát a kérdés, hogy például azonos-e a ténybeli alap, ha egy K+F beruházásnál ugyanazon beruházásra tekintettel felhasználja a kkv- és a K+F adóalap-kedvezményt, sőt fejlesztési adókedvezményt, és kkv beruházási kamatkedvezményt is igénybe vesz. A törvény erre nem ad választ, csak az adóhatóság nem kötelező érvényű állásfoglalásai segítenek.

A kamatkedvezmény esetén az állásfoglalás szerint a ténybeli alap a kamat és nem az eszköz értéke, ezért az érvényesíthető más kedvezményekkel. Egy másik érvelési vonal azt mondja általánosan, hogy nem ütközik két kedvezmény, ha az igénybevételük más adóévben történik.

Úgy tűnik tehát, hogy az adóhatóság igyekszik szűkre szabni a beruházásösztönzés körében igénybe vehető kedvezmények levonásának korlátozását, azonban mindezzel együtt is érdemes az aktuális beruházással kapcsolatosan igénybe vehető több kedvezmény érvényesítése előtt erről a konkrét kedvezmények és tényállás kacsán is iránymutatást szerezni.

Ahogy már említettük, az adóalap- és adókedvezmények mindegyike állami támogatásnak minősül, amelyekre régiótól, vállalatnagyságtól, beruházásnagyságtól és céltól függően eltérő korlátok vonatkozhatnak.

A kisebb adókedvezmények igénybe vehetők csekély összegű támogatásként is. Ennek a formának a fő jellemzője, hogy nagyságrendje folytán nemzetközi szinten nincs számottevő versenytorzító hatása, ezért erre nézve egyszerűbbek a szabályok.

Az igénybe vett csekély összegű támogatásokat össze kell számítani, és a vállalkozás bármely három pénzügyi évet tekintve nem lépheti túl a maximális 200 000 euró, a közúti szállítás ágazatában a 100 000 euró értékhatárt. Ha egy vállalkozás túllépi a megadott értékhatárt, kikerül a rendelet hatálya alól, és a csoportmentességi rendelet lesz alkalmazandó a támogatásra.

A támogatás nagyságát, vagyis a támogatástartalmat ilyen csekély támogatás esetén bruttó megközelítéssel kell kiszámítani, az adózások és egyéb levonások figyelembevétele nélkül, a több részletben fogadott támogatásokat pedig a döntés időpontjára kell diszkontálni, mégpedig a Bizottság által meghatározott referencia kamatlábbal.

A nagyobb kedvezmények általában a csoportmentességi rendelet alapján vehetők igénybe. A csoportmentességi rendelet alapján nyújtott támogatások nagyságrendjüknél fogva már alkalmasak a verseny torzítására, azonban olyan közérdekű célt valósítanak meg, amelynek a pozitív hatása meghaladja a versenytorzítás negatív hatását. Annak érdekében, hogy ez meg tudjon valósulni, meghatározásra kerül a maximális támogatástartalom. Ha az adott beruházáshoz kapcsolódó valamennyi állami támogatás együttes értéke meghaladná a maximumot, akkor a támogatás nem hívható le.

A támogatástartalom jó néhány tényezőtől függ, beleértve a támogatás formáját, időtartamát, a visszafizetés módját, az esetleges türelmi időt és a referencia kamatlábat. Adókedvezmények esetén a támogatástartalom az adókedvezmény teljes összegének (az adóelőnynek) a jelenértéke.

A várható támogatástartalmat előzetesen is számolni kell, illetve a támogatás megvalósulása során vizsgálni kell a tényleges értéket. Az egyes adóalap- és adókedvezményeknél a tao-törvény tételesen megmondja, hogy azok megvalósítanak-e állami támogatást, illetve melyik kategóriába sorolhatók be.

Összefoglalásul elmondható, hogy többféle adóelőnyt eredményező kedvezmény vehető igénybe a társaságiadó-törvény alapján, amely a tényleges adóteher csökkentésén keresztül alkalmas a beruházások ösztönzésére. A kedvezmények együttes alkalmazása azonban rontja azok hatásfokát, mivel az adóalap csökkenése a számított adó csökkenését eredményezi, illetve a fejlesztési adó igénybevétele jelentősen csökkenti a más adókedvezmények számára még rendelkezésre álló számított adó összegét.

Mindemellett a kedvezmények együttes alkalmazása némi kockázatot is hordoz magában a feltételek és korlátok, illetve az egyik általános adókikerülés-ellenes elv, a többszörös levonási tilalom miatt. A kedvezményeket nemcsak adózási, hanem állami támogatási szempontból is vizsgálni kell, mivel az állami támogatási korlát elérése esetén a kedvezmény akkor sem vehető tovább igénybe, ha erre egyébként az adótörvény rendelkezései alapján lehetőség lenne.

Forrás: adózóna