Az osztalékelőleg fizetésére nemcsak cég jogilag, hanem személyi jövedelemadózás szempontjából is speciális szabályok vonatkoznak.

Mikor lehet osztalékelőleg kifizetéséről dönteni?

A Polgári törvénykönyv (Ptk.) 3:186. paragrafusának (1) bekezdése alapján a taggyűlés két, egymást követő beszámoló elfogadása közötti időszakban osztalékelőleg fizetéséről határozhat, ha

– közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a társaság rendelkezik osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel;

– a kifizetés nem haladja meg a közbenső mérlegben kimutatott adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék összegét; és

–  a társaságnak a helyesbített saját tőkéje a kifizetés folytán nem csökken a törzstőke összege alá.

Osztalékelőleg fizetésére az ügyvezető tesz javaslatot. Ha a társaságnál felügyelőbizottság működik, az ügyvezető javaslatához a felügyelőbizottság jóváhagyása szükséges. Ha az osztalékelőleg kifizetését követően elkészülő éves beszámolóból az állapítható meg, hogy osztalékfizetésre nincs lehetőség, az osztalékelőleget a tagok kötelesek visszafizetni.

Szja-kötelezettség

Az osztalékelőleg személyijövedelemadó-kötelezettségét az szja-törvény 66. paragrafusa szabályozza, mely szerint az osztalékelőleg ugyanúgy osztalékból származó jövedelemként adóköteles, mint az osztalék. Kiemelendő azonban, hogy az osztalékelőleget és annak adóját a kifizetés évéről szóló adóbevallásban tájékoztató adatként kell feltüntetni, a jóváhagyott kifizetett osztalékot, a levont, megfizetett adót az osztalékot megállapító beszámoló elfogadásának évéről szóló adóbevallásban – az osztalékelőlegből levont, megfizetett adót levont adóként figyelembe véve kell bevallani. Ha az osztalékelőleg nem válik osztalékká, azt úgy kell tekinteni, hogy a magánszemély a részére korábban kifizetett osztalékelőleg összegét kvázi kölcsönként kamatmentesen használhatta.

Az osztalékká váló osztalékelőleg

Ha az osztalékelőlegként kifizetett összeg osztalékká válik, akkor az osztalékelőleg vonatkozásában speciális mentességi szabályt tartalmaz az szja-törvény 72. § (4) bekezdésének d) pontja, mely alapján a jövedelem megállapításánál nem kell figyelembe venni kamatkedvezményből származó jövedelemként az osztalékelőlegnek azt a részét, amely a kifizetését követő első beszámoló elfogadásával osztalékká vált.

Az osztalékká nem váló osztalékelőleg

Adózási szempontból az osztalékká nem váló osztalékelőleg az szja-törvény alapján kölcsönné válik az osztalékelőlegre jogosultnál, melyből a kifizetőnek a kamatkedvezményből származó jövedelemre vonatkozó előírások alapján adófizetési kötelezettsége keletkezik. A kölcsönnyújtás időpontjának ebben az esetben az osztalékelőleg kifizetésének napja minősül. Az általános szabály értelmében kamatkedvezményből származó jövedelemnek ebben az esetben is a kifizető magánszeméllyel szemben fennálló követelésére a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegével – ha a kifizető bizonyítja, hogy a szokásos piaci kamat ennél alacsonyabb, akkor a szokásos piaci kamattal – kiszámított kamatnak az a része minősül, amely meghaladja az e követelés révén a kifizetőt megillető kamatot (kamatkedvezmény). A kamatkedvezményt a kifizető követelése révén a magánszemélyt terhelő kötelezettség összegére vetítve kell kiszámítani [szja-törvény 72. § (1) bekezdés].

A kamatkedvezményből származó jövedelem utáni adót a hitelnyújtás időpontjától az adóév végéig keletkező kamatkedvezmény összege után kell megfizetni. A kifizető a saját fizetési kötelezettségébe betudja az osztalékelőlegből levont adó összegét, a magánszemélynek azonban az osztalékká nem vált részre jutó adót vissza kell fizetnie. Természetesen, ha az osztalékká nem vált előleget a magánszemély az év végéig visszafizeti, akkor a kamatkedvezményből származó jövedelmet a visszafizetés időpontjáig kell megállapítani, az adót pedig a visszafizetést követő hónap 12-éig kell a társaságnak befizetnie. Amennyiben az adóév végéig az osztalékká nem vált összeget a magánszemély nem fizeti vissza, akkor a következő adóévben is be kell számítani az arra az évre jutó kamatkedvezményből származó jövedelmet, és utána a kifizetőnek adóznia kell. További kötelezettség a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 1. paragrafus (4) bekezdésének c) pontja alapján fizetendő 13 százalékos mértékű szocho, melyet a kifizető fizet az adóévben juttatott kamatkedvezményből származó jövedelem után.

Az osztalékelőlegnek az a része, amelyik nem válik osztalékká, és erre vonatkozó döntés értelmében azt vissza sem fizetik – mert elengedték –, a magánszemély egyéb jövedelmének minősül. Ez esetben a kifizetőnek meg kell állapítania a kifizetőre vonatkozó szabályok szerint az adóelőleget, ezt azonban csökkenteni kell az osztalékelőlegből levont adó összegével. A magánszemélynél a jövedelem megszerzésének időpontja az osztalékelőleg visszafizetési kötelezettségének elengedéséről szóló döntés napja lesz. Az elengedés napja és az osztalékelőleg kifizetésének napja között eltelt időszakot azonban úgy kell tekinteni, hogy a magánszemély ez idő alatt kamatmentes hitelhez jutott. Ennek következtében a kifizetőnek a kamatkedvezményből származó jövedelem címén megszerzett jövedelem után is adófizetési kötelezettsége keletkezik.

Forrás: Adózóna