A bérelt személygépkocsik áfájára vonatkozó, 2019-től hatályos új szabályokat ismertető cikksorozatunk befejező részében az előírások hatályba lépésével kapcsolatos rendelkezéseket elemezzük, illetve a jövőbeli adóhatósági gyakorlatot próbáljuk előrevetíteni.

Összefoglalva a szabályokat: 2019. január 1-jétől a nem kizárólag üzleti célokra használt személygépkocsi bérleti szolgáltatást igénybe vevő adóalanyok választhatnak, hogy

♦      az előzetesen felszámított áfa 50 százalékát levonják, vagy
♦      élnek az áfatörvény (Áfa tv.) 125/A §-ában biztosított választási jogukkal, és a jelenleg hatályos szabályokat alkalmazzák, azaz vagy útnyilvántartás vezetése mellett az adóköteles üzleti használat arányában, vagy az ellenérték fejében teljesített hasznosításra tekintettel érvényesítik adólevonási jogukat.

Először célszerű az útnyilvántartásokkal kapcsolatos szabályokról beszélni, majd pedig a fenti jogszabályi rendelkezésre vonatkozó átmeneti rendelkezéseket vesszük górcső alá.

Az útnyilvántartásra vonatkozó szabályok

Ha tehát az adóalany nem kívánja alkalmazni az 50 százalékos levonási korlátot, akkor  az üzleti célú használat tényleges arányában történő áfalevonás alátámasztását csakis részletes kimutatás alapján teheti meg. Fontos megemlíteni, hogy a nem megfelelően vezetett, vagy hamis nyilvántartások nem biztosítják az adólevonási jogot: azaz egyáltalán nem vonható le az adó (még 50 százalékban sem).

Az útnyilvántartásra vonatkozó szabályokra egyébként az Európai Tanács derogációs határozata (a Tanács Végrehajtási Határozata – Magyarországnak a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv 26. cikke (1) bekezdésének a) pontjától, valamint 168. és 168a. cikkétől eltérő intézkedés bevezetésére történő felhatalmazásáról) is tartalmaz utalásokat. Elsőként is a határozat rögzíti, hogy miért is kérte Magyarország a derogációt:

„A menetlevelek (értsd: útnyilvántartások) vezetése súlyos terhet ró az adóalanyokra, ellenőrzésük pedig az adóhatóságokra. Magyarország szerint gyakran nehéz meghatározni és dokumentálni a magán- és a szakmai célú felhasználást, ha a munkavállaló munka után és a nem munkával töltött napokon magánál tartja a járművet. Az ellenőrzések tanúsága szerint az adóalanyok által vezetett menetlevelek gyakran helytelenek, és nehezen ellenőrizhetők.

Az intézkedés értelmében a vállalkozások egyúttal mentesülnének a magáncélú használathoz kapcsolódó adó elszámolása alól. Ennek az az előnye, hogy valamennyi érintett fél számára egyszerűbbé válik a rendszer, ugyanakkor megakadályozható a hamis nyilvántartásokra visszavezethető adócsalás, illetve adó́kikerülés.”

A határozat preambuluma pedig a következő levezetést tartalmazza: „Gyakran igen nehéz pontosan meghatározni a nem üzleti célú felhasználást, és még ha lehetséges is, az erre szolgáló eljárás rendszerint nagy terhekkel jár. A kérelem tárgyát képező intézkedés értelmében nem szükséges nyilvántartást vezetni a bérbe vett vállalati személygépkocsik magáncélú használatáról, és ugyanakkor a hamis nyilvántartások révén történő adócsalás is megelőzhető. Ezért Magyarországot helyénvaló felhatalmazni a kért intézkedés alkalmazására.”

Forrás: Adózóna