Gyakran felmerülő kérdés, hogy egy szolgáltatás kapcsán a megrendelő érdekében igénybe vett közhatalmi tevékenységek díjai egyrészt hogyan számlázandók, számlázhatók tovább, másrészt ezek ellenértéke beleszámít-e az alanyi áfamentesség értékhatárába.

Első körben célszerű az alanyi adómentesség értékhatárát, az azt befolyásoló tényezőket rögzíteni: az áfatörvény 188. § (1) bekezdése szerint alanyi adómentesség abban az esetben választható, ha az adóalany a 2. § a) pontja szerinti összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek – forintban kifejezett és éves szinten göngyölített – összege

1. a) sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen,
2. b) sem a tárgy naptári évben ésszerűen várhatóan, illetőleg ténylegesen

nem haladja meg a (2) bekezdésben meghatározott felső értékhatárt.

A fenti hivatkozott 2. § a) pontja szerint adót kell fizetni az adóalany – ilyen minőségében – belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása esetén. Az áfatörvény 188. § (3) bekezdése tartalmazza az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatárba be nem számítandó bevételeket.

Második lépésként célszerű kiemelni, hogy az áfatörvény 7. § (1) bekezdése szerint nem gazdasági tevékenység és nem eredményez adóalanyiságot a Magyarország Alaptörvénye által, illetőleg az annak felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján közhatalom gyakorlására jogosított személy, szervezet által ellátott közhatalmi tevékenység.

A (2) bekezdés értelmében közhatalmi tevékenység különösen a jogszabály-alkotási, az igazságszolgáltatási, az ügyészi, a védelmi, a rendvédelmi, a külügyi és igazságügyi igazgatási, a közigazgatási jogalkalmazói, a hatósági ellenőrzési és pénzügyi ellenőrzési, a törvényességi felügyeleti és ellenőrzési, az államháztartási, európai uniós és egyéb nemzetközi támogatás elosztásáról való döntési tevékenység.

Mivel az áfatörvény fentiekben hivatkozott 188. § (1) bekezdése értelmében az alanyi adómentesség abban az esetben választható, ha az áfatörvény hatálya alá tartozó összes termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás fejében megtérített vagy megtérítendő ellenérték összege nem haladja meg a 12 millió forintos felső értékhatárt, a közhatalmi tevékenységből származó bevételt nem kell figyelembe venni az értékhatár elérése szempontjából.

A fentiek alapján a továbbiakban azt kell vizsgálnunk, hogy a kérdéses adóalany tevékenysége önmagában minősülhet-e közhatalmi tevékenységnek, illetve az ilyen tevékenységről szóló költségszámlák beletartoznak-e az adóalapjába.

A közhatalmi tevékenység kapcsán érdemes kiemelni, hogy a vizsgált adóalany szolgáltatása nem azonos a részére szolgáltatást nyújtók szolgáltatásával, így az nem minősül közhatalmi tevékenységnek, ha maga a vizsgált adóalany közhatalom gyakorlására nem jogosult. A közhatalmi tevékenység megítélésekor ugyanis csak annak van jelentősége, hogy az adott személy, szervezet ténylegesen is közhatalmi feladatot lát-e el, és nem annak, hogy adott esetben a közhatalmi tevékenységnek minősülő szolgáltatást változatlan formában közvetíti.

Bár az áfatörvény 15. §-a szerint ha az adóalany valamely szolgáltatás nyújtásában a saját nevében, de más javára jár el, úgy kell tekinteni, mint aki (amely) ennek a szolgáltatásnak igénybevevője és nyújtója is, ebből az előírásból azonban nem következik, hogy a két szolgáltatás tekintetében nem kellene külön vizsgálni annak áfatörvénybeli megítélését teljesítési időpont, teljesítési hely, adómérték vagy akár a nyújtó személyére vonatkozó feltételek teljesülése szempontjából. Így a közhatalmi tevékenységet végző által nyújtott közhatalmi szolgáltatás közvetítésére sem alkalmazható az áfatörvény 7. §-a, ha a szolgáltatást saját nevében közvetítő nem felel meg az áfatörvény 7. §-ában meghatározott feltételeknek.

Ezért az alanyi mentes áfaalany saját nevében igénybe vett és megbízójának tovább nyújtott közhatalmi szolgáltatások ellenértéke beleszámít az alanyi adómentes értékhatárba.

Gyakran előfordul, hogy a közhatalmi szolgáltatás érdekeltje és így az arra jutó költség végső viselője (megbízó) nem az a személy, szervezet, aki/amely a közhatalmi tevékenység megrendelése érdekében (a megbízónak nyújtott szolgáltatása körben) ténylegesen eljár (megbízott), célszerű tehát néhány szót ejteni a közhatalmi tevékenységek fejében járó díjak továbbhárításának áfakezeléséről.

Az említett szituációban a felek közötti jogviszonyok a következők szerinti alakulhatnak:

• a megbízott a saját nevében rendeli meg a közhatalmi tevékenységet (és az az általa nyújtott tevékenység, komplex szolgáltatás részeként nyújtja tovább, tehát a közhatalmi tevékenységről szóló dokumentumok a közreműködő megbízott nevére szólnak) a megbízó javára;
• a megbízott a tevékenységet nem a saját, hanem eleve a megbízó nevében rendeli meg, s a felek elszámolnak a megbízott által a megbízó nevében kifizetett összegekkel.

Az első esetben, vagyis ha a megbízott saját nevében eljárva rendeli meg a tevékenységet, a megbízott ezt a díjat nem közhatalmi tevékenység jogcímén (áfakörön kívüli tételként) terheli tovább, hanem a díjat a saját szolgáltatása áfatörvény 70. §-a szerinti járulékos költségeként kell kezelnie és továbbhárítania (ilyenkor a díj áfabeli megítélése a megbízott által teljesített ügylet főszolgáltatásának megítélésével lesz azonos). Ha a megbízott alanyi adómentességet választott, a kérdéses összeg beleszámít az alanyi adómentesség értékhatárába is.

A második esetben ugyanakkor, vagyis, amikor a közhatalmi tevékenység megrendelése közvetlenül a megbízó mint végső igénybevevő nevére szólóan történik, a megbízott – az áfatörvény 71. § c) pontjának alkalmazásával – a megbízótól beszedett díjat áfakörön kívüli tételként kezelheti, hiszen ez esetben az nem egy áfatörvény szerinti, általa teljesített ügylet ellenértékét képezi, hanem az a saját nyilvántartásában egy elszámolási kötelezettség tárgyát képező, az áthárított költség igazolt végső viselőjétől kapott pénzösszeg. Utóbbi miatt, azaz, mivel ez a díj nem tekinthető a megbízott által teljesített ügylet ellenértékének, a díjról áfatörvény szerinti bizonylatot nem kell kibocsátani a tényleges igénybevevő felé. Ugyanezen okból kifolyólag e tétel nem számít bele az alanyi adómentesség értékhatárába sem.

Forrás: adózóna