A cukrászsütemények és más 18 %-os adómérték alá tartozó termékek értékesítésekor alkalmazandó adómérték változása 2011. július 1-jétől az éttermi, vendéglátó-ipari szolgáltatásnyújtás keretében történő kiszolgálás esetén.

A változás háttere a következő. A Tanács – a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv (továbbiakban: Irányelv) végrehajtási intézkedéseinek megállapításáról szóló – 282/2011/EU végrehajtási rendelete (továbbiakban: Vhr.) egyedi rendelkezéseket tartalmaz bizonyos alkalmazási kérdésekre vonatkozóan – így az éttermi illetve vendéglátó-ipari szolgáltatások meghatározására is – amelynek célja, hogy az Unió egészében egységes bánásmódot biztosítsanak. Az irányelvre vonatkozó végrehajtási rendelkezések megállapításával a Vhr. célja a jelenlegi hozzáadottértékadó-rendszer egységes alkalmazásának biztosítása, mely egységes alkalmazást a rendelet biztosítja legjobban, mivel ezen forma kötelező és valamennyi tagállamban közvetlenül alkalmazandó.

A Vhr. 6. cikke értelmében az éttermi és vendéglátó-ipari szolgáltatások olyan szolgáltatások, amelyek kész- vagy félkész ételek és/vagy italok emberi fogyasztásra szánt értékesítéséből állnak, és amelyeket az azonnali fogyasztást lehetővé tevő megfelelő kiegészítő szolgáltatások kísérnek. Az ételek és/vagy italok értékesítése csak az egyik összetevője a teljesítésnek, amelyben a szolgáltatások vannak túlsúlyban. Az éttermi szolgáltatás az említett szolgáltatásoknak a szolgáltatásnyújtó létesítményeiben történő nyújtása, a vendéglátó-ipari szolgáltatás pedig az említett szolgáltatásoknak a szolgáltatásnyújtó létesítményein kívül történő nyújtása. Nem tekintendő ezen meghatározás szerinti éttermi vagy vendéglátó-ipari szolgáltatásnak a kész- vagy félkész ételek és/vagy italok, olyan értékesítése – függetlenül attól, hogy az magában foglalja-e a fuvarozást vagy sem – amelyet nem kísér semmilyen más kiegészítő szolgáltatás.

Ezen meghatározás 2011. július 1-jétől történő hatálybalépésére – és e szolgáltatások elhatárolására vonatkozóan az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatában megjelenő értelmezésekre – tekintettel vált szükségessé az adózók figyelmének felhívása, a korábban az adóhatóság internetes honlapján “Tájékoztató a cukrászsütemények értékesítése esetén alkalmazandó adómértékről” címmel, 2009. 10. 16-án megjelent tájékoztatóban foglaltak további alkalmazhatóságának korlátaira. Jelentősége van július elsejétől kezdve ugyanis annak, hogy az adott – kedvezményes adómérték alá tartozó – terméket termékértékesítés keretében értékesítik a vendéglátó egységben (vagy akár azon kívül a fogyasztóhoz kiszállítva), vagy éttermi vagy vendéglátó-ipari szolgáltatás keretében szolgálják ki azt.

Amennyiben klasszikus értelemben vett éttermi vagy vendéglátó-ipari szolgáltatás történik – vagyis az adóalany a termék fogyasztásához biztosítja a felszolgálást, terítést, megfelelő eszközöket, azok tisztántartását, megfelelő környezetet, helyiséget stb., vagyis az értékesítés jellegében a szolgáltatás dominál, annak csak egy részeleme az adott “termék eladása”, akkor szolgáltatásnyújtásról van szó, mely az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa-törvény) alkalmazásában nem tartozik a kedvezményes adómérték alá. (Emiatt, a figyelem felhívás érdekében volt szükség az említett tájékoztatóval kapcsolatban a 2011. 06. 07-ei kiegészítés megjelentetésére.)

Az alap tájékoztatóban foglaltak, az ott említett besorolási elvek, továbbra is alkalmazandók a kedvezményes adómérték alá tartozás megítélése szempontjából azokban az esetekben, amikor termékértékesítésként valósul meg az adott termékek eladása. Ilyen lehet a vendéglátás körében például a cukrászsütemény, pékáru elvitelre történő értékesítése, a pizza elvitelre, vagy házhoz szállítva történő értékesítése (ha annak csak a kiszállítása történik, de azt nem szolgálják fel, nem biztosítják a fogyasztáshoz szükséges kellékeket, stb.) Amennyiben ugyanis nem csak kiszállítás történik, hanem felszolgálás, kellékbiztosítás stb., úgy az már vendéglátó-ipari szolgáltatásnak minősül.

Természetesen azon termékek esetében, amelyek nem tartozhatnak a kedvezményes adómérték alá, és szokásosan a vendéglátás keretében is kiszolgálják azokat, ilyen elhatárolási szempontokat nem kell mérlegelni, hiszen nincs különbség az adómértékben.