Hiába csökkent a szociális és az egészségügyi hozzájárulás mértéke, a minimálbér és a garantált bérminimum emelése miatt még nőnek is a vállalkozók adóterhei – vélekedett lapunknak Zara László. Az adószakértő szerint az adózás rendjének egyes változásai komoly veszélyeket jelentenek a cégek számára, egyes esetekben az adózói jogok, illetve jogérvényesítési lehetőségek is szűkültek, és jön néhány olyan változás is, amely minden magyar céget érint.

Számos kisebb-nagyobb változás történt az adójogszabályokban az elmúlt évben, amelyek egy jelentős része – többek között a turizmusfejlesztési hozzájárulás, a szocho és az eho csökkentése, vagy a vendéglátásra vonatkozó áfacsökkentés – idén januártól lépett életbe. Zara Lászlót, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnökét kérdeztük, hogy milyen változásokra érdemes már most és a jövőben ügyelnünk.

Piac & Profit: Hogyan értékeli a 2018-as adóváltozásokat?

Zara László: Az eljárási rend változásait kivéve nagy újdonságok most nincsenek az adószabályokban, ugyanakkor van néhány apró, ám annál fontosabbnak tűnő változás. Ezek közül az első helyen a szociális hozzájárulás és az egészségügyi hozzájárulás csökkentését emelném ki. 2018. január 1-jétől a szociális hozzájárulási adó 22-ről 19,5 százalékra mérséklődik, ami a tervezettnél 0,5 százalékponttal nagyobb mértékű csökkentés. Ezzel párhuzamosan az egészségügyi hozzájárulás 22 százalékos mértékű kulcsa is csökken 19,5 százalékra. A szociális hozzájárulási adó kulcsának csökkentésével összefüggésben az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) szabályai is módosulnak, melynek értelmében a kifizetőt terhelő ekho 20 százalékról 19,5 százalékra csökken. Ez a változás a lényegét tekintve jó, de azért vannak olyan részletei is, amelyeknek érdemes utánaszámolni. A minimálbér és a garantált bérminimum emelésével ugyanis számításaink szerint a vállalkozók adóterhei a minimálbéres munkavállalók után 6, a bérminimumon foglalkoztatott munkavállalók esetén mintegy 10 százalékkal nőttek. A magasabb adóalap miatt ugyanis még az alacsonyabb kulccsal is többet kell fizetniük a cégeknek. Ezt a kkv-szektorban sokan csak nagyon nehezen tudják majd kigazdálkodni.

Akkor nem jártak jól a vállalkozók?

– Vannak, akik igen. A katás vagy kivás vállalkozók például. A kata esetében az alanyi áfamentesség összeghatárának 2017-es növelése náluk is kedvező. Nagyon jó változtatás, hogy a százezer forintot meghaladó adótartozás esetén már nem kerülnek ki automatikusan a katás körből a vállalkozók, hanem lehetőségük lesz rendezni a tartozásukat. Sokan jártak pórul, amikor figyelmetlenségből vagy elszámolási problémák miatt ezt az összeget meghaladó adótartozást mutatott ki náluk az adóhivatal, és így visszamenőleges hatállyal estek ki a katás körből. Most már a NAV határozatban jelzi a vállalkozónak, hogy adótartozása áll fenn, és így lesz idő azt rendezni, nem fog azonnal és automatikusan kiesni a kedvezményes adózási lehetőségből. A kivánál továbbcsökkent a kulcs mértéke, 13 százalékra, a korábbi 14 százalékról. Ezek valóban könnyebbséget jelentő változások, vannak azonban olyan újdonságok, amelyek komoly veszélyeket hordoznak magukban.

Mik ezek?

– Az adózás rendjéről szóló új jogszabályok például, amelyek nagyban átírják az eddigi eljárásrendet, komoly aknákat rejtenek. Például most már eseti meghatalmazással bárki eljárhat egy vállalkozó nevében, ami kifejezetten kockázatos, és könnyen az adózó kárára fordulhat. Hiszen így nem biztos, hogy megfelelő szakértelemmel rendelkező személy fogja ellátni az adózók képviseletét, vagyis végső soron a hatóság kerülhet előnybe. Az is problémás, hogy a vállalkozó, az adózó a fellebbezésben, illetve a fellebbezés alapján indult eljárásban nem hivatkozhat új tényre vagy új bizonyítékra, és míg az adóhatóság akár 365 napig is vizsgálódhat, az adózónak csak 30 nap áll majd rendelkezésére, hogy az ellenőrzési jegyzőkönyvben tett megállapításra észrevételt tegyen, új tényre vagy új bizonyítékra hivatkozzon. Így jelentősen csökken majd a bíróság elé kerülő perek száma, hiszen értelmetlen lesz a bírósághoz fordulni. Hiába lesz az érintettnek bizonyítéka arra, hogy a NAV tévedett, ha azt a bíróság nem veheti figyelembe. Ez az adózói jogok, az adózói érdekérvényesítési lehetőségek szűkítése, és annak ellenére maradt benne a jogszabályban, hogy a szakma és egyesületünk kifejezetten tiltakozott. Vagyis az érdekérvényesítési lehetőségek szűkítése a hatóságnak kedvez, pedig az elmúlt évek tapasztalatai szerint megérte a pereskedés, az esetek harmadában a cégek győztek a NAV-val szemben.

Milyen további, a vállalkozásokat érintő változások várhatóak még az idén?

– Talán a legfontosabb változás, amire erre az évben ügyelniük kell a vállalkozásoknak, hogy július elsejétől életbe lép a 100 ezer forintot elérő vagy meghaladó áfát tartalmazó számlákról szóló online bejelentési kötelezettség náluk. Ez még azon cégek esetében is kérdéseket vet fel, amelyek már elektronikusan állítják ki a számlákat, mert még nem látjuk a megoldást az adóhatóság oldaláról, de aki papír alapú számlákat állít ki, annak mindenképpen jelentősen nőnek az adminisztrációs terhei. Ezeket ugyanis öt napon belül be kell jelenteni egy külön felületen a NAV felé, sőt ha az áfatartalom meghaladja a félmillió forintot, akkor egy napon belül eleget kell tenni a bejelentési kötelezettségnek. Aki pedig elfelejti, vagy rosszul, illetve hiányosan adja meg az adatokat, komoly büntetésre számíthat, a NAV számlánként félmilliós büntetést szabhat ki a vállalkozásokra. Vélhetően ez a rendszer azokat is az elektronikus számlázás irányába tolja majd, akik eddig ragaszkodtak a papír alapú számlákhoz, amelyek valljuk be, nem mindig kerültek a NAV látókörébe. Az ígéretek szerint a NAV is elérhetővé tesz majd egy ingyenes számlázóprogramot, de ennek részletei is homályosak még.

Ez a lépés egy újabb mérföldkő az áfacsalások elleni harcban, egy lépéssel megint közelebb visz minket ahhoz, hogy minden egyes kiállított számláról adatot kelljen szolgáltatni. Az sem kizárható pedig, hogy néhány éven belül ez a most fejlesztett ingyenes központi számlázási rendszer lesz a NAV által egyetlen elfogadott számlázóprogram. Igaz, ennek ellentmond, hogy sok nagy cég, amely saját számlázóprogrammal rendelkezik, nem biztos, hogy ezt megfelelően tudná implementálni a saját elszámolási rendszerébe. A kisebb vállalkozások esetén viszont ez minden további nélkül megvalósítható – igaz, ez a most ebből élő, számlázóprogramokat fejlesztő és kezelő cégek végét jelentené.

Milyen más irányba mozdulhat még el a magyar adórendszer?

– Ami elindult az adórendszerben, az az élőmunka terheinek csökkentése. A folyamat a személyi jövedelemadó kulcsának csökkentésével kezdődött, és a most életbe lépett járulékcsökkentéssel folytatódott, ez az irány az adópolitikában következetesen megvalósulni látszik, ugyanakkor a fogyasztást terhelő adókkal kapcsolatban felemás lépéseket látunk. Egyrészt deklarált cél, hogy a költségvetési bevételek minél nagyobb arányban ezekből az adófajtákból érkezzenek be, másrészt sok olyan kivétel van – elég csak a különböző területeken alkalmazandó áfakulcsokra gondolnunk, amelyekből a legfrissebb a vendéglátó szolgáltatások áfakulcsának 18-ról 5 százalékra csökkentése –, amely különféle gazdaságpolitikai okokkal megmagyarázható ugyan, viszont tovább-bonyolítja az egyébként is már-már átláthatatlan adórendszert. Jelenleg a január elsején életbe lépett turizmusfejlesztési hozzájárulással úgy 60-féle adó és illeték van érvényben, amelyekből többet szinte biztos, hogy minden további nélkül meg lehetne szüntetni, vagy legalább egy adónembe összevonni. Megszüntethetőnek ítélem például a gyűjtögetésre kivetett adót, amelyből csak alig-alig van bevétele az államnak, tökéletesen értelmetlen. Összevonható lenne például a szocho és a szakképzési hozzájárulás is egy adónembe, de ha alaposan megnézzük az adórendszert, bőven találunk még teret az egyszerűsítésre. Egy sor olyan adónem van, amit egyszer kitaláltak, azután pedig „bennragadtak” a rendszerben, viszont a mai napig adminisztrációs terhet jelentenek a vállalkozásoknak.

Forrás P&P