A felmentvény a társaság jognyilatkozata arról, hogy a vezető tisztségviselő az értékelt időszakban a munkáját a társaság érdekeinek az elsődlegességét szem előtt tartva végezte.

A felmentvény valójában egy igazolás a vezető tisztségviselő számára arról, hogy tevékenységét törvényesen és a társaság érdekeinek megfelelően folytatta. A felmentvény jelentősége az, hogy garanciát jelent a vezető tisztségviselő számára, hogy ugyanazon tényállás alapján, mint ami alapján a felmentvényt megkapta, nem lehet őt felelősségre vonni.

A Gt. előírásai szerint a felmentvény alkalmazására csak akkor kerülhetett sor, ha a létesítő okirat tartalmazta ezt a lehetőséget. Az új Ptk. szerint a jövőben akkor is lehet felmentvényt adni, ha erről külön nem szól az adott társaság létesítő okirata.

A Gt. előírásai szerint felmentvény megadására csupán évente kerülhetett sor és az a vezető tisztségviselő előző üzleti évben végzett munkájának az értékelésére vonatkozott. A jogalkotó bizonyára a számviteli törvény szerinti éves beszámoló elfogadásáról szóló legfőbb szerv üléséhez kapcsolta a felmentvény megadásának a lehetőségét. Az esetek többségében ez nyilván így is volt célszerű.

Az új Ptk. azonban lehetőséget biztosít az év közbeni vagy évente több alkalommal történő felmentvény kiadására. Így az új Ptk alatt lévő társágoknál már lehetősége van a legfőbb szervnek (taggyűlés) az ügyvezetés számára felmentvényt adni akkor is, ha:

• a vezető tisztségviselő megbízatása az üzleti év közben szűnik meg

• egy ötéves vezetői tisztségviselői megbízatás megszűntekor utólag a ciklus egészére felmentvényt adni

A felmentvényt meg lehet úgy fogalmazni, hogy a teljes ügyvezetői tevékenységre vonatkozzon, de úgy is, hogy csak egy-egy területre, valamely döntési körre vonatkozzon. Ebből következően a felmentvény alá vonandó kérdések körét, terjedelmét a legfőbb szerv szabja meg.

A felmentvény az új Ptk-ban – továbbra is – csak a tulajdonosok kártérítési követelései ellen védi meg a vezető tisztségviselőket, viszont az ún. harmadik felek igényeivel szemben nem. Felmentvényük ellenére a tulajdonossal szemben is felelniük kell azonban azoknak, akikről kiderül, hogy valamilyen információt eltitkoltak.

A felmentvény megadásáról a társaság legfőbb szerve nyilván az akkor ismert információk birtokában dönt. Ha utóbb kiderül, hogy a felmentvény megadására alapul szolgáló információk valótlanok vagy hiányosak voltak, a társaság kérheti a bíróságot, hatálytalanítsa az ő korábbi jognyilatkozatát.
Fontos, tehát, hogy a felmentvényt taggyűlés (aki anno meghozta a jognyilatkozatot) nem vonhatja vissza, hanem azt csak jogerős bírósági ítélet hatálytalaníthatja. Ha a felmentvény a bíróság jogerős ítélete folytán hatálytalanná vált, akkor nyílik csak meg a társaság számára a vezető tisztségviselő elleni kártérítési per megindításának a lehetősége (bár jogilag e két lépés egy eljárásba is vonható).

Annak érdekében, hogy egy ilyen jognyilatkozatnál később ne forduljanak elő formai szabálytalanságok, mindenképpen a társaság jogi képviselőjének hathatós közreműködése szükséges.