Benyújtotta a nemzetgazdasági miniszter az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.

A módosítások kiemelt célja gazdaság versenyképességének növelése, az adóadminisztráció csökkentése, az adózás egyszerűsítése, valamint egyes kiemelt célokat ösztönző adópolitikai intézkedések bevezetése. A javaslat továbbá a korábbi törvénymódosításokat követően felmerült gyakorlati kérdésekkel, felvetődött problémákkal összefüggésben tartalmaz számos jogtechnikai módosítást, pontosítást, valamint kiegészítést az egyértelmű jogalkalmazás érdekében, továbbá jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését is szolgálja – olvasható az indoklásban.

A személyi jövedelemadóban az adminisztráció egyszerűsítését szolgálja az úgynevezett adókiegyenlítés intézményének megszüntetése: az ingatlan értékesítéséből származó jövedelmét idősotthoni férőhely megszerzésére fordító magánszemély további külön adminisztráció nélkül levonhatja vagy visszaigényelheti az erre a célra fordított jövedelem adóját.

Kedvezőbbé válik az úgynevezett praxisjog átruházásából származó jövedelem adózása is. Az adózók szempontjából kedvező irányban változik néhány költség-elszámolási szabály: kiegészül a saját tulajdonú járművek fogalmát meghatározó szabály, változik a jármű tulajdonjogának igazolási módja, módosulnak a bel- és külföldi kiküldetésre járó, igazolás nélkül levonható napidíjak elszámolásával kapcsolatos rendelkezések.

Új jogcímekkel egészül ki a törvény adómentes bevételeket felsoroló melléklete. A javaslat kezdeményezi továbbá a bérbeadást terhelő egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség eltörlését is.

A társasági adóban megszűnik a bejelentett részesedés 10 százalékos értékhatára, továbbá a start-up vállalkozások kutató-fejlesztő foglalkoztatására vonatkozó feltétele. A javaslat szerint a jövőben a munkavállalói bérlakások bekerülési értékével (felújítás esetén a bekerülési érték növekményével) egyező összegben adóalap-csökkentéssel élhetnek az adózók a beruházás, felújítás adóévében. A jövőben továbbá adóalap-kedvezmény lesz elérhető – az európai uniós szabályokkal összhangban – az elektromos töltőállomások létesítése és üzemeltetése esetén.

A módosító javaslat egyértelművé teszi, hogy mind a kisvállalati adóalanyiság kezdetét megelőző nappal, mint mérlegfordulónappal, mind a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének napjával, mint mérlegfordulónappal kezdődő, illetve lezáruló üzleti évről beszámolót kell készíteni, letétbe helyezni és közzétenni.

A látvány-csapatsportok támogatásának adókedvezményét – amatőr szervezetek és utánpótlásnevelés támogatása esetén – pénzügyi szervezetek különadójában is le lehet hívni, a fizetendő adó 50 százalékáig, a törvényben meghatározott feltételek teljesítése esetén.

A helyiadótörvény javaslat szerint előirányzott szabályai főképp a versenyképesség, a befektetői bizalom növelését és a változó IFRS-ekhez való igazodást szolgálják.

Az illetéktörvény módosítása néhány kisebb, a jogalkalmazás során felmerült problémára ad egyértelmű szövegezéssel választ, továbbá bővíti az illetékkedvezménnyel érintett lakáscserék esetét, mindemellett a NAV adóadminisztrációs terheit csökkenti.

A regisztrációs adóról szóló törvény módosítása pontosítást tartalmaz azzal összefüggésben, hogy 2018. január 1-jétől DT és CK diplomáciai betűjelű rendszámok kiváltásra kerülnek a CD betűjelű rendszámmal.

Az általános forgalmi adóról szóló törvény módosításával 2018. január 1-től az internethozzáférés áfakulcsa 18-ról 5 százalékra, a hal áfakulcsa 27-ről 5 százalékra csökken.

A jövedéki adóról szóló törvény módosítása az állami támogatási szabályokra vonatkozó pontosításokat tartalmaz. Bővül a kisüzemi sörfőzdékre vonatkozó kedvezményezettek köre, a korábbi 20 ezer helyett minden legfeljebb 200 ezer hektoliter mennyiségű sört előállító gazdálkodóval. Továbbá az előállítást végző hazai adóraktárak érdekeit szem előtt tartva módosulnak a jövedéki biztosítékszabályok. A Földművelésügyi Minisztérium és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa együttes kérésére a borászatok 2017. augusztus 15-ével esedékes jövedéki adatszolgáltatása még a régi jövedéki szabályok szerint teljesítendő.

Az adózás rendje

A tervezet adóigazgatást érintő rendelkezései elsődlegesen a gazdaság fehérítését célozzák. A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosításával az adózók adminisztrációs terhei csökkennek. Az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) módosításával az állami adó- és vámhatóság előtt ismertté válnak a székhelyszolgáltatást 2017. január 1-jét megelőzően igénybevevők is.

Az alanyi adómentességet választó egyéni vállalkozók is pénzforgalmi számlanyitásra lesznek kötelezettek a módosítással. A belföldi gazdasági társaságoknak a jövőben a külföldi bankszámlájukhoz kapcsolódóan bejelentési kötelezettségük keletkezik. Bevezetik az adófizetési biztosíték jogintézményét az adóregisztrációs akadályokkal nem érintett, de adótartozással rendelkező vagy adótartozással megszűnt cégben döntési pozíciót viselő azon személyek esetén, akik (amelyek) új cégben kívánnak részt venni. Az adózó részére kedvezményt biztosító eljárásokban generális jelleggel írná elő az Art., hogy a kedvezmény megadásának minden esetben feltétele a nettó adótartozás mentesség. A NAV honlapján közzétételre kerülnek azon adózók adatait is, akik áfabevallási kötelezettségüknek több mint két bevallási időszakon keresztül nem tettek eleget.

Jogalkalmazást segítő intézkedésként a hatóságnak lehetősége lesz az eljárás felfüggesztésére, ha a közigazgatási ügyben eljáró bíróság a hatóságot új eljárásra kötelezi, és ezzel a bírósági döntéssel szemben perújítási vagy felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő. A súlyosítási tilalom alól kivételként meghatároznák, hogy ha az új határozat meghozatalát ellenőrzés (felülellenőrzés) előzi meg, és az ellenőrzésről (felülellenőrzésről) készült jegyzőkönyvet az egy éves időtartamon belül átadják vagy postára adják, az adózóra terhelőbb megállapításokat tartalmazó határozat az egy éves időtartam leteltét követően is – de legkésőbb 18 hónapon belül – meghozható lesz.

A közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2015. évi CLXXXVI. törvény az adószakértői, az adótanácsadói és az okleveles adószakértői tevékenységet bejelentéshez kötött tevékenységgé alakította át. Az új szabályok tényleges alkalmazására ugyanakkor a kapcsolódó, jelenleg hatályos átmeneti szabály alapján csak 2017. július 1-jétől kerülne sor.

Tekintettel az új Art., valamint a hatósági eljárásokat szabályozó, a Ket.-et felváltó általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 2018. január 1-jei hatályba lépésére, indokolt a 2017. július 1-jei bevezetést 2018. január 1-jére halasztani, és az ehhez szükséges jogalkotási feladatokat (törvényi és miniszteri rendeleti módosítások) is ehhez az időponthoz igazítani.

A készpénztörvény módosítása a napi feladatok gördülékenyebb ellátását szolgáló technikai módosítást tartalmazza, egyúttal egyértelművé téve, hogy a közigazgatási eljárás általános szabályairól szóló szabályt kell „mögöttes” eljárási szabálynak tekinteni a készpénztörvény alkalmazásakor.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény módosítása a jogalkalmazás során felmerült problémák kezelését szolgálja. A vámtörvény rendelkezéseinek felülvizsgálta azzal a céllal történt, hogy a jogalkalmazói tapasztalatok és visszacsatolások, illetve egyes esetekben a bíróság általi döntésekhez vezető úton tapasztalt jogértelmezési nehézségek alapján a nemzeti vámjogi rendelkezéseket pontosítsuk, kiegészítsük, adott esetben dereguláljuk.

A számviteli törvény módosítása az új általános közigazgatási rendtartással összefüggő módosításokat, valamint a gyakorlati végrehajtást segítő pontosító, kiegészítő rendelkezéseket tartalmaz. A gyakorlatban felmerült igényekkel összefüggésben pontosítja a javaslat a származékos leszállítási ügyletek elszámolására vonatkozó rendelkezéseket oly módon, hogy az ilyen ügyletek keretében beszerzett eszközök esetében akkor is előírja a valós értéken történő átértékelést a bekerülés napjára vonatkozóan, ha egyébként a valós értéken történő értékelést nem alkalmazzák.

A javaslat egy évvel (2018-ról 2019-re) elhalasztja az IFRS-ek kötelező alkalmazásának bevezetését a szövetkezeti hitelintézetek és a szövetkezeti hitelintézetek integrációjában résztvevő egyéb hitelintézetek számára.

A szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló törvény módosításának elsődleges célja az ilyen társaságok létrejöttének elősegítése és minél szélesebb körben történő elterjedése, amely hozzájárulhat az ingatlanpiac és a tőzsdei jelenlét miatt a tőkepiacok fellendüléséhez.

Forrás: adozona.hu