Tavaly közel 15 000 munkáltató került munkavédelmi ellenőrzés alá, és a kormányzati ígéreteknek megfelelően az ellenőrzések száma tovább növekszik. A munkavédelmi ellenőrzések 2016-ban 79,1%-os jogsértési arányt tártak fel, ez az arány a munkaügyi ellenőrzések esetében 84%. Ez pedig azt jelenti, hogy 10 munkáltatóból 8 nincs tisztában teljes mértékben jogi kötelezettségeivel.

A munkaügyi hatósághoz hasonlóan a munkavédelmi hatóság is évente, jelentésben értékeli az ellenőrzések tapasztalatait, melyek legfontosabb tanulságait az alábbiakban mutatjuk be.

Elmarad a veszélyes anyagok alkalmazásából eredő kockázatok becslése

A munkáltatónak a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. tv. (Mvt.) alapján rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, amelyben köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és keverékekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására.

A kockázatértékelés során a munkáltató köteles azonosítani a várható veszélyeket (veszélyforrásokat, veszélyhelyzeteket), valamint a veszélyeztetettek körét, valamint felbecsülni a veszély jellege (baleset, egészségkárosodás) szerint a veszélyeztetettség mértékét.

A kockázatértékelés során az egészségvédelmi határértékkel szabályozott kóroki tényező előfordulása esetén munkahigiénés vizsgálatokkal kell gondoskodni az expozíció mértékének meghatározásáról.

A munkáltató a kockázatértékelést, a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt esetben, de legalább 3 évente köteles elvégezni.

Indokolt esetnek kell tekinteni az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának megváltozását, minden olyan, az eredeti tevékenységgel összefüggő változtatást, amelynek eredményeképpen a munkavállalók egészségét, biztonságát meghatározó munkakörülményi tényezők megváltozhattak, ideértve a munkaklíma-, zaj-, rezgésterhelést, légállapotokat (gázállapotú, por, rost légszennyezők minőségi, illetve mennyiségi változást), valamint az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának hiányosságával összefüggésben bekövetkezett munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés előfordulását.

A munkavédelmi hatósági ellenőrzés során a munkáltatónak kell bizonyítania a tevékenység megkezdésének tényét, időpontját.

A kockázatértékelés eredményeként a munkáltató felelőssége a következők dokumentálása: a kockázatértékelés időpontja, helye és tárgya, az értékelést végző azonosító adatai, a veszélyek azonosítása, a veszélyeztetettek azonosítása, az érintettek száma, a kockázatot súlyosbító tényezők, a kockázatok minőségi, illetőleg mennyiségi értékelése, a fennálló helyzettel való összevetés alapján annak megállapítása, hogy a körülmények megfelelnek-e a munkavédelemre vonatkozó szabályoknak, illetve biztosított-e a kockázatok megfelelően alacsony szinten tartása, a szükséges megelőző intézkedések, a határidő és a felelősök megjelölése, a kockázatértékelés elkészítésének tervezett következő időpontja, valamint az előző kockázatértékelés időpontja.

A kockázatértékelés dokumentumát a munkáltató köteles a külön jogszabályban foglaltak szerint, de legalább 5 évig megőrizni.

Forrás: Adózóna