Kereskedelem, gyógyszertárak, vendéglátás. Csak néhány példa azon esetekre, ahol a hiánymentes gazdálkodás egyik fontos eszköze a leltározás. Amikor a munkáltató leltárhiányt észlel, nyilvánvaló célja, hogy az ezért felelős munkavállalót felelősségre vonja. Nem mindegy ugyanis, hogy ki nyeli le a veszteséget.

A munka törvénykönyve (Mt.) a leltárhiányért való felelősséget négy feltétel együttes meglétéhez köti, ezek teljesülése esetén a munkavállaló vétkességére tekintet nélkül felel.

Nem minden készlethiány leltárhiány

A leltárhiány az értékesítésre, forgalmazásra vagy kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyagban, áruban (leltári készlet) ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenés („káló”) és a kezeléssel járó veszteség mértékét meghaladó hiány. A leltárhiány lényege tehát, hogy a hiány ismeretlen okból keletkezett, így nem vizsgálható a munkavállaló magatartásának a kárral fennálló okozati kapcsolata. Amennyiben a hiány oka ismertté válik (például lopás, a munkavállaló kötelezettségszegése), a leltárfelelősség szabályai már nem alkalmazhatók.

A bírói gyakorlat szerint önmagában a leltárhiány nem lehet a munkáltató azonnali hatályú felmondásának jogszerű indoka.

A BH 2015.9.400 szerint a leltárhiány megállapítása esetén a felmondás jogszerű, ha bizonyított, hogy a hiány a munkavállalók kötelezettségszegésével okozati összefüggésbe hozható. A döntés alapjául szolgáló perbeli esetben mondta ki a Kúria, hogy önmagában a leltárhiány nem okoz vétkes kötelezettségszegést, ha azonban a munkáltatói intézkedés nem kizárólag a leltárhiányt rója a munkavállalók terhére, hanem súlyos kötelezettségszegésüket is, amely a hiány keletkezésével okozati összefüggésbe hozható, abban az esetben ezt is vizsgálni szükséges.

Forrás: Adózóna