A telek, a garázs árából, az épületszerkezethez, továbbá a lakás- és házépítéshez kapcsolódó más költségek után is áfa-visszatérítés kapható. Ismertetjük a feltételeket.

2016. január 1-jétől a lakás építője, építtetője a megfizetett általános forgalmi adóhoz kapcsolódóan legfeljebb 5 millió forint összegig támogatást vehet igénybe.

      Az adó-visszatérítési támogatás feltételeit a lakásépítési támogatásról szóló 256/2011. (XII. 6.) kormányrendelet 8/A paragrafusa határozza meg:

      Mihez igényelhető a támogatás?

      A rendelet alapján a támogatást természetes személy építő, vagy építtető igényelheti abban az esetben, ha a lakóépület legfeljebb 150 négyzetméter  hasznos alapterületű összkomfortos lakás vagy a legfeljebb 300 négyzetméter hasznos alapterületű összkomfortos egylakásos lakóépület.

      A támogatás

      – az építés helyéül szolgáló építési telek vételárához igényelhető, vagy

      – az építési bekerülési költségek megfizetéséhez, ilyenek a rendelet 2. § b) 2. pontjában felsorolt alábbi kiadások:

      “a) a lakás épületszerkezeteinek, közös használatra szolgáló helyiségeinek és központi berendezéseinek építési költségei,

      b) a lakások rendeltetésszerű használhatóságát biztosító

      ba) helyiségeinek,

      bb) tároló helyiségek, ideértve a különálló épületben megvalósuló tüzelőanyag-tároló, a lomkamra,

      bc) melléképítmények, ideértve a hulladéktartály-tároló, a közműpótló építmények és berendezések, a közmű-becsatlakozás építményei,

      bd) egyéb építmények, ideértve a lakótelek homlokvonalán álló kerítés, az építésügyi hatóság által előírt kerítés, az épület megközelítését szolgáló tereplépcső, lejtő és járda, valamint támfal és szivárgó övárok, valamint

      be) a gépkocsitároló helyiség

      építési költségei,

      c) a közműbekötések költségvetés szerinti építési költségeihez.”

      További feltétel, hogy az ügylet nem minősülhet az áfatörvény 10. § d) pontja alá eső speciális termékértékesítési esetnek. Ezen felül az építtetőnek vállalnia kell, hogy nem köt vagy kötött ilyen tartalmú kivitelezési szerződést, azaz amely alapján a vállalkozó az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésre alkalmas lakás vagy lakóépület felépítésére és igénylő részére történő átadására köteles.

      Látható, hogy ezen támogatás alapvetően 27 százalékos általános forgalmi adózású ügyletek esetén vehető igénybe.

      Milyen további feltételek mellett vehető igénybe a támogatás?

      A támogatás igénylésének további feltételei lényegében megegyeznek a családok otthonteremtési támogatásának általános feltételeivel, ezek közül a főbb feltételeket a következők:

      – Az igénylőnek teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkoznia kell arról, hogy a kérelem benyújtásának időpontjában saját magának, házastársának, élettársának és gyermekének, valamint a vele együtt költöző családtagjainak nincsen – a jogszabályban megjelölt esetek kivételével – lakástulajdona, állandó lakáshasználati joga, (e jogok ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére irányuló kérelme sem lehet folyamatban), illetve lízingbe vett lakása;

      –  Az igénylőnek és az együtt költözőnek a bekerülési költség vagy a vételár kiegyenlítésére kell felhasználnia a családok otthonteremtési kedvezménye igénylését megelőző 5 éven belül értékesített lakásnak, illetve tulajdoni hányadnak az eladási árát is (ezen összeg a jogszabályban megjelölt esetekben csökkenthető);

      – Az igénylőnek 30 napnál nem régebbi okirattal igazolnia kell, hogy saját maga – házastársak vagy élettársak esetén legalább az egyik fél – legalább 180 napja társadalombiztosítási szempontból folyamatosan biztosított, ideértve azt is, ha a legalább 180 nap folyamatos biztosításban legfeljebb 15 nap megszakítás van;

      – Az igénylő szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban, vagy 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nincs nyilvántartott köztartozása;

      – Az igénylőnek vállalnia kell, hogy a családok otthonteremtési kedvezményével érintett lakásban életvitelszerűen kíván tartózkodni;

      – A lakás műszaki állapotára tekintettel a hitelintézet által elfogadott lakás – az ingatlan-értékbecslési szakvélemény alapján − a lakhatási igények kielégítésére alkalmas. Ezt a hitelintézet helyszíni szemle keretében vizsgálja;

      – A kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerint igénybevett vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatás vagy ezt megelőlegező kölcsön vonatkozásában a hatóságok jogerősen visszafizetésre nem kötelezték;

      – Egyes bűncselekmények elkövetése, ha a büntetett előélet alól nem mentesült kizáró ok.

      A támogatást a használatbavételi engedély kiadását vagy a használatbavétel tudomásulvételét megelőzően, bővítés esetén a bővítési munkálatok megkezdése előtt kell kérni a hitelintézettől. A feltételek fennállását a hitelintézet bírálja el. Azonban fontos kiemelni, hogy amennyiben a hitelintézet a kérelmet elutasítja, úgy az igénylő az írásbeli elutasítás kézhezvételétől számított 15 napon belül a családok otthonteremtési kedvezményére jogosító feltételeknek való megfelelés megállapítását kérheti a kormányhivataltól. Ezen határozat ellen pedig fellebbezési lehetőség van a Kincstárhoz.

      Az állami adóhatóság és a hitelintézet jogosult az adatok, illetve a bizonylatok valódiságának ellenőrzésére. A támogatott személy köteles a költségek igazolásaként bemutatott számlákat az adásvételi szerződés megkötése, illetve a használatbavételi engedély kiadása vagy a használatbavétel tudomásulvétele évének utolsó napjától számított 5 évig megőrizni.

      A támogatás igénybevétele esetén a használatbavételi engedély megadását vagy a használatbavétel tudomásulvételét követő 10 évig terjedő időszakra az állam javára jelzálogjog, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre.

Forrás: Adózóna