2016 januárjától indul a globális adóügyi információcsere, aminek segítségével a bankok elkezdhetik begyűjteni az ügyfeleik adatait, hogy azokat továbbítsák a nemzeti adóhivatal felé.

Az automatikus adatcsere azt jelenti, hogy a külföldön lévő magán és céges számlákról is tudomást fog majd szerezni az adóhivatal. A bankoknak és biztosítótársaságoknak kötelezően le kell jelenteni a magánszemély illetékes adóhivatalának, ha van bankszámlája vagy visszavásárlási értékkel bíró biztosítása, és az információ a számla létezése mellett a rajtalévő összegre is kiterjed.

A jogi személyek bankszámláinál figyelembe veszik, hogy az aktív vagy passzív (passzív jövedelem pl. a kamat, osztalék, jogdíjak, stb.). De függetlenül attól, hogy a számlatulajdonos aktív vagy passzív, csak 250 ezer dollárt meghaladó (ami kb. 70 millió forint) egyenleg felett vizsgálják a cég bankszámláját, az új számlák esetében viszont az információ továbbítása automatikusan, már értékhatárra tekintet nélkül történik.
Ha a számla egyenlege meghaladja a 250 ezer dollárt, akkor aktív számlatulajdonos esetén az adatait jelentik a jogi személy adóilletősége szerinti államnak, passzív számlatulajdonos esetén pedig ezen felül még a tényleges tulajdonos személyét is fel kell deríteni, és az ő adóilletősége szerinti államnak is adatot kell szolgáltatni.

A szigorodó szabályok alapján úgy tűnik, hogy vége a nagy adóelkerüléseknek, vagy legalábbis annak, hogy az adóhivatal elől külföldi számlanyitással rejtőzik el az adózó. Amennyiben a kapott adatok alapján akárcsak gyanú merül fel arra, hogy valaki nem fizetett adót, úgy a NAV bármikor ellenőrzést indíthat a magánszemély ellen. Az adóhatóság vélhetően szűrni fogja a kapott adatokat, és a hazai bevallások összevetése után eldönti majd, hogy kikre összepontosítja a figyelmét.

Azok sem lehetnek nyugodtak, akiknek alvó, azaz passzív számlájuk van, mert akiről adatot jelentenek, az számíthat vizsgálatra is. Az ilyen személyeknek érdemes figyelni a külföldi pénzmozgások dokumentálására, hogy egy vizsgálat esetén is igazolni tudják a jövedelmük legális voltát. Tehát az adatszolgáltatási kötelezettség független attól, hogy van-e pénzmozgás egy külföldi számlán, mert kizárólag csak a számlán lévő pénz nagysága számít!

Ha a külföldi számla tulajdonosa úgy dönt, hogy a kötelező adatcsere miatt feltünteti, azaz utólag bevallja a jövedelmét, akkor ezt csak önrevízió keretében tudja megtenni az adóbevallásában. Ezzel viszont beismeri, hogy a jövedelmét annak keletkezésekor nem vallotta be. A dilemma az, hogy az adóhatóság olyan pénzről fog tudomást szerezni, amit korábban nem vallottak be.

Tudni kell még azt is, hogy az adatszolgáltatásra kötelezett pénzintézet csak akkor fog jelenteni, ha a számla 2016. január 1. napján még létezett. Megoldás lehet még az adóilletőség áthelyezése, mivel az adatszolgáltatás minden esetben az adóilletőség szerinti országba történik. Emiatt jelenleg a legkedveltebb ilyen célország az Egyesült Arab Emirátusok. Megoldás lehet még a pénz nem-egyezményes országba történő mozgatása, de ez könnyen meg is hiúsulhat, ha pénzmosás gyanúja miatt a bank befagyasztja a számlát.

Ha a bankszámla olyan országban van, mely nem tagja a globális és automatikus adóügyi információcsere rendszernek, onnan továbbra sem érkezik információ a külföldi bankszámláról. De pár kivétellel már az összes klasszikus offshore pénzügyi központot is sikerült rákényszeríteni erre az adatszolgáltatásra. Így többek közt Ciprus, Málta, Gibraltár, a Brit Virgin-szigetek, a Kajmán-szigetek, Guernsey, Jersey, Mauritius, Belize, Grenada, a Szent Vincent és Grenadine szigetek, valamint Panama is automatikusan jelenteni fog már a bankszámlák tulajdonosairól. Viszont Oroszország, Szerbia, Montenegró, Hongkong, Makaó, Szingapúr, Dubai, és többek közt Kína még nem adta be a derekát, de azt érdemes tudni, hogy Dubaiban, Szingapúrban, Hongkongban, Makaóban és Kínában rendkívül nehéz külföldinek bankszámlát nyitni.

Forrás : egyazegyben.hu