Jelent-e kockázatot, ha a számlán szereplő adat téves? Hogyan lehet korrigálni a formailag hibás számlát?

A hibás számla fogalma, a számla hibájának jogkövetkezménye

Hibás számláról akkor beszélhetünk, ha a számla az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényben (áfatörvény) meghatározott valamely kötelező tartalmi eleme (például a 169. §-ban szabályozott adatok) hibás vagy hiányzik. A hibás számlát meg kell különböztetni a fiktív számától, mivel ez esetben nem arról van szó, hogy az ügylet ne jött volna létre, vagy nem a számlán feltüntetett felek között jött volna létre. Az Európai Unió Bírósága több esetben is foglalkozott a hibás számla és az adólevonási jog viszonyával, így például:

– a Pannon Gép Centrum ügyben (C-368/09) azt vizsgálta, hogy megtagadható-e a számlabefogadó levonási joga, ha az eredetileg téves teljesítési dátumú számlát oly módon javítja, hogy az a nemzeti szabályozásnak (számlasorszámok folytonossága) nem felel meg,

– a Petroma Transports és társai (C-271/12) ügyben azt vizsgálta, hogy ha a számlán nem tüntetik fel az egységárat és az elszámolás alapját képező munkaórákat (egy a cégcsoport más tagjainak nyújtott szolgáltatás esetén), úgy jogosult-e ezen hiányos számla befogadója áfa levonására.

Az Európai Unió Bírósága arra a következtetésre jutott, hogy hibás számla birtokában a levonási jog nem gyakorolható, azonban az adóalanynak lehetősége van a számla korrekciójára a hatósági határozat meghozataláig.

Forrás: Adózóna