A családok otthonteremtési kedvezménye címén igényelhető állami támogatás új rendje július 1-jétől lépett hatályba, ám azt október 4-étől már csak a módosított kormányrendelet ráncfelvarrásaival lehet alkalmazni.

A 256/2011. (XII. 6.) kormányrendelet 2015. július 1-jétől családok otthonteremtési kedvezménye (CSOK) címén a vissza nem térítendő állami támogatást – a meglévő és a vállalt gyermekek számától, valamint a lakás hasznos alapterületétől és energiafogyasztási minősítésétől függően – 500 ezer és 3,25 millió forint között kiterjesztette a legalább komfortos, használt lakás vásárlására  is, és a meglévő (az igénylő tulajdonában álló), legalább komfortos (vagy a bővítéssel azzá váló), használt lakásnak a kérelem benyújtásának időpontját követően megkezdett bővítésére már az egygyermekes családok számára is. Most egy újabb rendelkezés lehetővé teszi a támogatás igénylését annak is, aki önkormányzati tulajdonban lévő lakás, vagy szolgálati jogviszonyhoz, munkakörhöz kötött lakás bérlőjeként meg akarja venni azt.

A kedvezmény mértéke:

Október 4-étől a (278/2015. kormányrendelettel) módosult rendelet egyértelműen kimondja, hogy a minimális alapterület számításnál figyelembe kell venni azokat a gyerekeket is, akik után korábban már szocpol támogatást vettek igénybe, ugyanakkor a CSOK összegének számításánál őket nem lehet beszámítani. Ezzel összefüggő lényeges változás, hogy ha a támogatással érintett ingatlan alapterülete nem éri el a korábban már szocpolosokkal együtt számított gyermekek száma szerinti hasznos alapterület legkisebb mértékét, a támogatás egyáltalán nem jár. Ez azt jelenti például, hogy 2 korábbi szocpolos+1 gyerek esetén egy 58 négyzetméteres lakásra nem jár a CSOK, míg egy 60 négyzetméteresre – az energiaminősítéstől függően – 600–780 ezer forint lehet a támogatás. 

A már benyújtott igénylésekben a hasznos alapterületet is át kell számtani. A módosult meghatározás szerint: „hasznos alapterület: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) fogalom-meghatározásának keretein belül a következő helyiségek alapterületének összege, amelyek a lakáson mint önálló rendeltetési egységen belül tálalhatók:

a) előszoba, közlekedő,

b) nappali,

c) hálószoba,

d) étkező,

e) konyha, étkezőkonyha,

f) fürdőszoba,

g) WC,

h) kamra, tároló,

i) gardrób,

j) mosókonyha,

k) kazánhelyiség és

l) egyéb fűthető helyiség, ide nem értve a gépjárműtárolót és a pinceszinti helyiséget;”

A támogatás feltétele új lakás építése esetén az összkomfortosság, használt lakás vásárlása esetén a komfortosság, meglévő lakás bővítése esetén a komfortossá tétel. Az október 4-étől hatályos előírás szerint:

–„komfortos lakás: az a lakás, amely legalább a) egy 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával, b) az OTÉK 8. § (2) bekezdése szerinti teljes vagy részleges közművesítettséggel, c) közüzemi vagy közcélú szolgáltatással igénybe vehető ivóvízellátással, d) melegvíz-ellátással, és e) egyedi fűtési móddal rendelkezik”;

– „összkomfortos lakás: az a lakás, amely legalább a) egy 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával, b) az OTÉK 8. § (2) bekezdése szerinti teljes közművesítettséggel, c) közüzemi vagy közcélú szolgáltatással igénybe vehető ivóvízellátással, d) melegvíz-ellátással, és e) központi fűtési móddal rendelkezik”.

„Amennyiben a lakás elhelyezkedése szerinti településen vagy településrészen a szennyvízelvezetés közüzemi vagy közcélú szolgáltatással történik, a lakás e szolgáltatás igénybevétele esetén minősülhet legalább komfortosnak.”

Forrás: Adózóna