Kire igaz az ekáer-mentesség?
Mentes a bejelentési kötelezettség alól az adózó, ha az általa feladott vagy részére ugyanazon útdíjköteles gépjárművel egy fuvarozás keretében szállítandó nem kockázatos termékek tömege а 2500 kilogrammot vagy az adó nélküli értéke а 2 millió forintot nem haladja meg.
1.) Ez azt jelenti, hogy, ha ugyan a 2500 kilogrammot nem haladom meg, de a 2 millió forintot igen, attól még mentes vagyok, mert vagylagos a kapcsolat, azaz, ha csak az egyik teljesül, akkor is mentes vagyok?
2.) Ez azt jelenti, hogy vagy az egyik vagy a másik határértéket túllépem, már nem vagyok mentes?
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 22/E §-a a 2014. évi 183. számú Magyar Közlönyben közzétett XCII. törvényben megjelent módosítások közül a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) Mentes az (1)−(5) bekezdés szerinti kötelezettség alól
a) az adózó, ha az általa feladott vagy részére ugyanazon útdíjköteles gépjárművel egy fuvarozás keretében szállítandó nem kockázatos termékek tömege a 2500 kg-ot vagy az adó nélküli értéke a 2 millió forintot nem haladja meg,
b) az adózó, ha az általa feladott vagy részére ugyanazon útdíjköteles gépjárművel egy fuvarozás keretében szállítandó
ba) kockázatos élelmiszer tömege a 200 kg-ot vagy az adó nélküli ellenértéke a 250 000 forintot,
bb) egyéb kockázatos termék tömege az 500 kg-ot vagy az adó nélküli ellenértéke az 1 millió forintot
nem haladja meg.”
A magyar nyelv szabályait alapul véve az értelmezés során a „…ha …” szócskával kezdődő mellérendelt tagmondatokban a „vagy” szócskával elválasztott két feltétel bármelyikének fennállása elégséges ahhoz, hogy az adózó mentesüljön az adott fuvar kapcsán a bejelentési, ekáer-szám igénylési kötelezettség alól.
Ennek alapján az 1. számmal jelzett értelmezés helyénvaló.
Javasoljuk, hogy kísérjék figyelemmel az elkövetkező hetek jogértelmezés közzétételeit, esetleges jogszabály-változtatásait, mivel a módosítás a jelen formájában több kockázatos és egyéb kockázatos termék esetében is lehetővé teheti az ekáer alóli mentesülést, s ezen esetekben megkérdőjelezhető, hogy valóban ezen helyzet kialakítása volt a jogalkotó szándéka a módosítással.