Egy új rendelet hatálybalépésével módosulnak a számla és a nyugta adóigazgatási azonosítási szabályai. Az új számlázási NGM-rendelet július 1-jén lépett hatályba, bár egyes rendelkezéseket csak 2014. október 1-jétől, illetve 2015. július 1-jétől kell alkalmazni.

A legfontosabb tartalmi változás, hogy 2014. október 1-jétől a vállalkozásoknak be kell jelenteniük az adóhatóság felé a számla kibocsátáshoz alkalmazott számlázási programjukat. Új elem, hogy az online számlázási rendszert is be kell jelenteni (ez utóbbi esetben az adatbejelentés tartalma eltér); eddig ilyen bejelentést a vállalkozásoknak nem kellett tenniük, csupán rendelkezniük kellett a program fejlesztőjétől olyan nyilatkozattal, amely szerint a számlázási rendszer megfelel a jogszabályi követelményeknek – írja blogbejegyzésében Sztankó Dániel, az RSM DTM pénzügyi csoportvezetője.

A változások a Magyar Közlöny 2014. június 30-án megjelent 89. számában kerültek kihirdetésre, az új, számlázással és nyugtakibocsátással kapcsolatos NGM-rendelet (23/2014. (VI. 30.) NGM-rendelet) keretében. A rendelet július 1-jén lép hatályba, bár egyes rendelkezéseket csak 2014. október 1-jétől, illetve 2015. július 1-jétől kell alkalmazni. Ezzel egyidejűleg a számlázással és nyugtakibocsátással kapcsolatos 24/1995. (XI. 22.) PM-rendelet hatályát veszti.

A változás értelmében az adóalany köteles az általa használt számlázóprogram:

a) nevét, azonosítóját;

b) fejlesztőjének nevét, és – ha van – adószámát;

c) értékesítőjének, rendelkezésre bocsátójának nevét, adószámát;

d) beszerzésének, használata megkezdésének, vagy – saját fejlesztésű program használata esetén – a rendeltetésszerű használatbavételének időpontját;

a d) pont szerinti időpontot követő 30 napon belül az adóhatósághoz, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenteni.

Emellett az adóalany köteles a használatból kivont program adatait, továbbá a használatból történő kivonásának időpontját is bejelenteni az adóhatóság számára.

Hasonló bejelentéseket kell megtenniük azoknak az adóalanyoknak, akik számláikat online számlázási rendszeren keresztül bocsátják ki, a bejelentés adattartalma azonban eltér.

A bejelentéseket egy külön erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell megtenni, méghozzá 30 napon belül. Az első bejelentést elegendő 2014. november 15-ig megtenni, azaz a jogszabály bevezetésére tekintettel a jogalkotó további 15 napot biztosított az adózóknak.

A számlázási programhoz a fejlesztőknek továbbra is dokumentációt kell készíteniük, amelyet a felhasználók rendelkezésére kell bocsátaniuk. A számlázási program nem rendelkezhet olyan funkciókkal, amelyek nem szerepelnek a program dokumentációjában. Ez azt is jelenti, hogy amennyiben a program funkciói megváltoznak, akkor a dokumentációt is frissíteni kell. A felhasználónak a program dokumentációját meg kell őriznie, méghozzá az ezen számlázóprogrammal kibocsátott számlákban áthárított adó megállapításához való jog elévüléséig. Ez vonatkozik a program valamennyi kiegészítésére, illetve módosítására is. Az adóalany ennek a megőrzési kötelezettségének elektronikusan is eleget tehet.

A rendelés struktúrája

Az új számlázási NGM-rendelet szerkezeti változtatásokat is behoz, amelyek az előírások könnyebb megértését segítik elő.

A rendelet a következő bizonylatkibocsátási módokra tér ki:

a) a nyomtatvány felhasználásával kibocsátott nyugtára és számlára (ez az ún. „kézi számlázás”),

b) a számlázóprogrammal előállított számlára, és

c) a számítógéppel előállított nyugtára.

A számla, illetve nyugta megjelenési formája lehet:

• papíralapú és
• elektronikus formában megőrzött.

Ez utóbbi fogalom két esetet takar:

• olyan bizonylatot, amely eleve elektronikusan lett kibocsátva, valamint
• olyan papíralapú bizonylatot, amely digitalizálásra került.

A rendelet szerint a digitalizálásra továbbra is a papír alapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésének szabályairól szóló 13/2005. (X. 27.) IHM-rendelet előírásait kell alkalmazni.

Amiben nincs változás

Nem változott a digitális archiválásra vonatkozó szabályozás sem. Eszerint továbbra is alkalmazni kell a digitális archiválás szabályairól szóló 114/2007. (XII. 29.) GKM-rendelet rendelkezéseit, miszerint a digitális archiválás csak legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással, vagy külön akkreditációhoz kötött ún. zárt rendszer útján lehetséges. Tapasztalatunk szerint e két eljárás gyakorlati nehézségekbe ütközik, mivel a rendelet szó szerinti értelmezéséből az is következik, hogy abban az esetben, amikor a beszerző kap egy pdf-formátumú számlát elektronikus aláírás és időbélyegző nélkül (amely egyébként megfelel az áfatörvény elektronikus számlákkal szemben támasztott követelményeinek), akkor az adójogszabályok által előírt megőrzési kötelezettség teljesítéséhez továbbra is szükséges a dokumentumhoz rendelt elektronikus aláírás és időbélyegző alkalmazása.

Nem változott a folyamatos sorszámozottságra vonatkozó előírás, valamint az a követelmény sem, miszerint a számlázóprogramnak az adóalany nem magyarországi adószámán történő számla kibocsátásához a belfölditől elkülönített sorszámtartományt kell biztosítania.

Figyelem!

Módosította a Parlament a korábban már módosított áfatörvény 58. §-át, mely az elszámolási időszakhoz kötött teljesítések, valamint a részkifizetéses, folyamatos jellegű teljesítések esetében a teljesítés időpontját a szerződés típusától függetlenül a fizetés esedékességére teszi.

A 2013. november 18-án elfogadott adómódosító törvény 2014. július 1-jei hatállyal módosította ezen ügyletek tekintetében a teljesítés időpontját. A jogalkotó eredeti szándéka a 2006/112/EK közösségi irányelvvel való harmonizáció volt. Az eredetileg 2014. július 1-jétől élő szabály értelmében – a közüzemi szerződéseket kivéve – az áfa teljesítési időpontja többé nem a számla kifizetésének esedékessége, hanem a felek közötti elszámolási időszak utolsó napja lett volna. Vagyis, nem a fizetési határidő lett volna a teljesítés időpontja, hanem az elszámolási időszak utolsó napja.

Az eredetileg 2014. július 1-jével hatályos módosítás pár hete benyújtott képviselői indítványra végül 2015. január 1-jétől vált volna hatályossá, s olyan 2014. december 31-ét követően kezdődő elszámolási időszak esetén kellett volna először alkalmazni, amely esetében a fizetés esedékessége 2014. december 31-ét követő időpont lett volna. A parlament végül a 2014. június 23-ai rendkívüli ülésén egy újonnan benyújtott javaslatot fogadott el az esti órákban, az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat szavazásakor. Ez alapján a jogalkotó nem kívánt változtatni a korábban már jól bejáratott gyakorlaton, így az áfatörvény 58. §-a 2014. július 1-jétől is a régi szabály szerint kezeli az időszakos elszámolás alá eső ügyleteket.

A törvényjavaslat még a köztársasági elnök aláírására vár, aki várhatóan nem emel kifogást az elfogadott törvény ellen.