Az állami nyugdíj a jövő idősei közül a szakemberek szerint várhatóan majd csak keveseknek jelent majd anyagi biztonságot, ezért már aktív korban érdemes elkezdeni az öngondoskodást. Bemutatjuk a különböző nyugdíj-előtakarékossági lehetőségeket, ezek egyéni és munkáltatói előnyeit, illetve költségeit.

A különböző nyugdíj-előtakarékossági formák szabályait több jogszabály is tartalmazza, összeállításunk a következő törvényekre épül:
1995. évi CXVII. törvény
1993. évi XCVI. törvény és a
2005. évi CLXV. törvény.

Milyen nyugdíj-előtakarékossági lehetőségek közül választhatunk?

• Köthetünk nyugdíjbiztosítást,
• lehetünk önkéntes-kölcsönös nyugdíjpénztári tagok,
• de választhatjuk a nyugdíj-előtakarékossági számlát is.

Előnyök, feltételek!

Mindhárom megtakarítási lehetőség választása esetében lehetőségünk van az adóévben fizetett díjak után adójóváírást érvényesíteni. Ez azt jelenti, hogy a befizetett éves díj 20 százalékát, összesen maximum 280 ezer forintot a személyi jövedelemadóból az adóbevallásban megjelölt biztosítási/ pénztári/ előtakarékossági szerződésen írják jóvá. Több szerződés esetén olyan arányban, ahogy az ügyfél arról rendelkezik. Az állam tehát díjazza a megtakarítási hajlandóságot. Nincs más teendőnk, mint kiválasztani a saját igényeinknek legmegfelelőbb előtakarékossági formát, majd a szerződés megkötése után a díjakat rendszeresen fizetni.

Azoknak ajánlott a konstrukciók valamelyike, akik magasabb nyugdíjat szeretnének, és jövedelmük lehetővé teszi a hosszú távú előtakarékosságot. Kulcsszó a hosszú táv, mivel mindhárom opció esetében törvény által előírt 10 éves várakozási idő van. Ez időn belül nem juthatunk hozzá a számlán felhalmozott pénzösszeghez. Pozitívumként kell megemlíteni, hogy valamennyi megtakarítási forma örökölhető.

Nyugdíjbiztosítás

A nyugdíjbiztosítás egyfajta életbiztosítás, mely alapján a biztosító bizonyos események bekövetkezésekor szolgáltatást nyújt. Nyugdíjbiztosítás esetében ilyen esemény például az öregségi nyugdíjkorhatár elérése, vagy a biztosított egészségi állapotának legalább 40 százalékos romlása. Ha egyedül ezzel a lehetőséggel élünk, akkor évente maximum 130 ezer forint adójóváírást érvényesíthetünk. Ehhez azonban havi 54 167 forintot kellene félre tennünk.

Nézzünk egy reálisabb példát! Ha havonta 10 ezer forintot takarítunk meg nyugdíjbiztosítás formájában, akkor éves szinten 120 ezer forintot. Ennek a 20 százalékát, 24 ezer forintot az állam a személyi jövedelemadónkból jóváírja a nyugdíjbiztosítási folyószámlánkon.

Előnye, hogy számos biztosító szolgáltatásai közül választhatunk változatos feltételekkel, akár már havi néhány ezer forinttól. A díj fizetése is rendkívül rugalmas, lehetőség van a havi, negyedéves, féléves, esetleg éves rendszeres díjfizetés mellett, egyszeri rendkívüli összegeket is elhelyezni a biztosítónál. Ezen kívül a biztosított a tartam végén megtakarítását megkaphatja egy összegben, vagy rendszeres járadék formájában is. A portfolió kezelését alapkezelő végzi, így szaktudást nem igényel.

Önkéntes-kölcsönös nyugdíjpénztár

A nyugdíjpénztár egy olyan önszerveződő intézmény, amely lehetőséget teremt tagjai számára, hogy nyugdíjas éveikre előtakarékoskodjanak. Mindezt külön törvény által szabályozott módon, hogy a csatlakozók aktív éveik alatt, aktív éveik jövedelméből biztonságosan és hatékony módon gyűjthessenek. Az adójóváírás ennél az előtakarékossági formánál a legmagasabb összegű, évi maximum 150 ezer forint. Ahhoz, hogy ezt maximálisan kihasználjuk, havi szinten 62 500 forintot lenne érdemes a számlánkra utalni. Ha az előző példából indulunk ki, és havonta 10 ezer forintot tudunk a pénztárba befizetni, akkor a jóváírásunk ugyanannyi, mint a nyugdíjbiztosítás esetében, 24 ezer forint/ év.

Kamatadó-mentes megtakarítási forma, a befizetendő minimum összegek nyugdíjpénztáranként eltérőek. A befizetés gyakorisága szintén nagyon képlékeny, lehet havi, negyedéves, féléves vagy éves is.

Előnye, hogy a tagdíj fizetése a munkáltató által átvállalható, béren kívüli juttatásként, ebben az esetben viszont nem jár az adójóváírás, mivel azt csak magánszemélyek vehetik igénybe. Rendkívül vonzó tulajdonság ennél a megtakarítási formánál, hogy a várakozási idő (a már fent említett 10 év) letelte, illetve a nyugdíjkorhatár elérése után, a számlán lévő összeg 50 százalékát használhatjuk hitelfedezetként. Sőt! Hároméves tagság után a megtakarítás 30 százalékának megfelelő összegben tagi kölcsönt is vehetünk igénybe egyes nyugdíjpénztáraktól. A várakozási idő letelte után itt is választhatunk, hogy egy összegben, vagy járadékként kérjük a felhalmozott összeget.

Nyugdíj-előtakarékossági számla

A nyugdíj-előtakarékossági számla 2005-ben került bevezetésre, hogy ösztönözze a nyugdíjcélú megtakarításokat és bővítse a takarékoskodók választási lehetőségeit. Ebben az esetben az igénybe vehető adójóváírás felső határa évente 100 ezer forint. Ennek a maximális kihasználásához havonta 41 667 forintot kell nyugdíj-előtakarékossági számlára befizetni. Kivételt azok jelentenek, akik 2020 előtt fognak nyugdíjba vonulni, az ő esetükben a maximálisan igénybe vehető jóváírás összege adóévenként 130 ezer forint.

A számla aktiváláshoz 5000 forintos kezdőbefizetés szükséges, ezután a befektető maga döntheti el, hogy milyen gyakran akar és tud a számlára pénzt befizetni.

A számlán tarthatunk pénzt, de döntésünk szerint vásárolhatunk értékpapírt is a rendelkezésre álló összegből. Érdemes az értékpapír számlán kereskedni, hogy hozamot termeljen számunkra, vagyis megbízásokat adni különböző befektetésekre. Ez a megtakarítási forma leginkább azoknak ajánlott, akiknek már vannak befektetési tapasztalataik.

Előnye, hogy az osztalékot nem számítva, az árfolyam típusú nyereségek adómentesek.

Mi történik, ha nem tudjuk tovább fizetni a díjakat?

Amennyiben nem tudjuk fizetni az élőtakarékossági számlákat, azokat a szolgáltató egy bizonyos türelmi idő után felbontja. Az addig összegyűjtött pénz a számlán marad, a várakozási idő, illetve a nyugdíjkorhatár elérése után lehet csak hozzájutni. Nézzük konkrétan az egyes eseteket!

• Nyugdíjbiztosítás:

o Amennyiben nem tudjuk fizetni a díjat, lehetőségünk van díjcsökkentésre vagy a befizetés szüneteltetésére. Ez azonban költséget jelent a biztosítottnak.
o Ha idő előtt szükségünk van a pénzre, az összes addig igénybevett adókedvezményt vissza kell fizetnünk + 20 százalék büntető kamatot. (100 ezer forint adókedvezmény után tehát 120 ezer forintot kell visszafizetnünk.)

• Önkéntes- kölcsönös nyugdíjpénztár:

o Tagdíj nem fizetése esetén a pénztár költséget számol fel, amit a tag hozamaiból vonnak le. Mindezt addig teszi, amíg a számlán rendelkezésre álló pénz van.
o Az önkéntes pénztári hozam 10 év után vehető ki adó- és járulékmentesen, a tőke pedig csak 20 év elteltével vagy a nyugdíjkorhatár betöltésekor. A várakozási idő letelte előtti kivétel esetén eho és szja (27+16 százalék) fizetési kötelezettség terheli a felvett összeget.

• Nyugdíj- előtakarékossági számla:

o Ha a várakozási idő letelte előtt szükségünk lenne a pénzre, az igénybe vett támogatás összegét 20 százalékkal növelten kellene visszafizetni, ezzel egyidejűleg pedig szja és eho fizetési kötelezettség is keletkezne.

Összehasonlítás, kombinálás

A befektetőnek több szempontot is figyelembe kell vennie, amikor az előtakarékossági lehetőségeket vizsgálja. Először is azt kell eldöntenie, hogy mennyi pénzt tud rendszeresen erre a célra áldozni, milyen időtávban gondolkodik, milyen adókedvezmények érintik a befizetéseket, illetve milyen adóterhek érintik a kifizetéseket. Mindhárom eszköznek vannak előnyei. A nyugdíjbiztosítást kombinálhatjuk más biztosításjellegű szolgáltatásokkal (például balesetbiztosítással), a nyugdíj-előtakarékossági számlán tartott értékpapírokon pedig nagyobb eséllyel érhetünk el nyereséget, ha befektetési tapasztalatokkal rendelkezünk.

A legkedveltebb módszer azonban mindenképpen az önkéntes-kölcsönös nyugdíjpénztári tagság. Hogy miért?
• A munkáltató által adható béren kívüli juttatásként,
• a várakozási idő alatt bármikor átléphetünk egy másik nyugdíjpénztárba,
• a fent már említett feltételek teljesülése esetén használhatjuk hitelfedezetként.

Fontos megjegyezni, hogy a munkáltatót milyen fizetendő adók terhelik béren kívüli juttatás nyújtása esetében. A minimálbér 50 százalékát meg nem haladó összeg (2014-ben havi 50 750 forint) 1,19-szerese tekintendő adóalapnak. Az adóalap után 16 százalék szja, valamint 14 százalék eho fizetési kötelezettség áll fenn. A minimálbér 50 százalékát meghaladó összeg 1,19-szerese után a 16 százalékos szja mellett már 27 százalékos eho fizetési kötelezettség keletkezik.

Nézzünk egy konkrét példát! A munkáltató által fizetett tagdíj összege 10 ezer forint. Az adóalap ebben az esetben (10 000 x 1,19)=11 900 forint.
• A fizetendő szja: 11 900 x 0,16= 1904 forint,
• a fizetendő eho: 11.900 x 0,14= 1666 forint.

Az alábbi táblázat néhány fontos paramétert tartalmaz, amely segíthet megkönnyíteni a döntést:

Forrás: Adózóna