Az áfatörvény várható változásai

» Az adó alapját eddig meghatározott feltételek esetén lehetett utólag csökkenteni akkor, ha az ügylet teljesítését nem tanúsította számla. Ez a kör bővülhet azzal, hogy utólag csökkenthető az adó alapja akkor is, ha a nem számlátott ügyletben kedvezmény van az adók, vámok, illetékek, járulékok, hozzájárulások, lefölözések és más, kötelező jellegű befizetések vagy a felmerült járulékos költségek tekintetében.

» A legnagyobb változás már korábban kiderült, méghozzá az, hogy az alanyi adómentesség választása nem csak a székhely szerinti országban lehetséges, hanem például egy belföldi magyar adóalany már a Közösség másik tagországában is választhatja majd 2025 elejétől.

Az adóalanyt alapesetben megilleti az adólevonás joga (meghatározott feltételek esetén). A főszabály az, hogy minden olyan termékértékesítésre és szolgáltatásnyújtásra vonatkozóan megilleti az adóalanyt az adólevonás joga, amelynek teljesítési helye külföld, feltéve, hogy ha azt belföldön teljesítené, adólevonásra jogosító ügyletnek minősülne. Ez a szabály bővülne azzal, hogy ha az adóalany a Közösség más tagállamában alanyi adómentességet választott, akkor ő nem vonhatja le az áthárított általános forgalmi adót.

Ez azért lényeges, mert a jelenlegi főszabály szerint, ha az adóalany alanyi adómentességet választott, akkor a Közösségi ügyletei tekintetében nem járhatott el alanyi adómentes minőségben, azaz a Közösségi értékesítése érdekében felmerült költségekhez kapcsolódó általános forgalmi adót levonásba helyezhette. Ez a szabály továbbra is érvényben marad, csupán azzal egészülne ki, hogy ha az adóalany nem csak itthon, hanem a Közösség bármely más tagországában alanyi adómentességet választott, akkor őt a közösségi ügyletei tekintetében nem fogja megilletni az adólevonás joga. Ezt onnan lehet majd tudni, hogy a közösségi adószámában egy „EX” utótag lesz megtalálható.

A fentieket az adott tagállamban be kell jelenteni és nyilatkozni kell róla (a rontott nyilatkozatot ki lehet javítani), valamint erről adatot is kell szolgáltatni, amit negyedévente kell megtenni. Ha a bevallásban hiba lesz, azt kijavíthatja az adóalany.

Az alanyi adómentesség Közösségi alkalmazásakor, ha az adóalany távértékesítési jellegű ügyleteket bonyolít le, nem lesz jogosult arra, hogy adófizetési és -bevallási kötelezettségeinek az állami adó- és vámhatóság útján tegyen eleget. Azaz minden Közösségi tagországban saját bevallást kell beadni – mint már említettük, negyedévente.

» Bővülhet a fordított adózás alá tartozó ügyletek köre.

Ha adóalany-kereskedő részére gázértékesítés történik a Közösség területén lévő földgázrendszeren keresztül, akkor az ügylet fordított adózás alá fog tartozni a tervezet elfogadását követően. Ez egyébként hatással lehet majd az áfatörvény 6/C számú mellékletére is, mivel a gázkereskedelmi adatokról meghatározott módon kell nyilatkozni. Abban az adómegállapítási időszakban, amikor az adóalanynak adófizetési kötelezettsége keletkezett, nyilatkoznia kell a termékértékesítő adószámáról, a termékértékesítés teljesítésének időpontjáról, valamint a beszerzett termék ezer forintra kerekített összegben meghatározott adóalapjáról és köbméterben meghatározott mennyiségéről.

» A gazdasági tevékenység szabályrendszere is módosulhat. A jelenlegi előírás szerint gazdasági eseménynek minősül, ha a nem adóalany sorozat jelleggel értékesít ingatlant, ingatlanrészt, földrészletet. Ide tartozik az az ingatlan is, amelynek első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de a használatbavételi engedély véglegessé válása vagy a használatbavétel tudomásulvétele, illetve az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentés alapján épített lakóingatlan felépítésének megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítvány kiállítása és az értékesítés között még nem telt el 2 év.

Ez a szabály kedvezőbben alakulhat, mert a tervezet értelmében az egyszerű bejelentés alapján épített lakóingatlan kikerült a körből. Ez egyébként az adómentességre (86. §) is hatással van.

Forrás: adózóna