A vendégmunkásokat foglalkoztató munkáltatóknak 2024 januárjától új idegenrendészeti szabályokat kellett megismerniük. Mivel harmadik országbeli állampolgár leggyakrabban jelenleg is munkavégzési célból tartózkodik Magyarországon, jelen cikk az ezzel összefüggő szabályokat ismerteti.

Ki minősül harmadik országbeli állampolgárnak?

Harmadik országbeli állampolgárnak minősül az a nem magyar állampolgár, aki nem tartozik a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek közé, tehát aki nem EGT-állampolgár vagy annak családtagja, valamint a hontalan személy.

Mely esetekben tartózkodhat harmadik országbeli állampolgár tartósan Magyarországon?

A felsorolást jelen táblázat tartalmazza: a törvényben meghatározott feltételek teljesítése esetén kiadott egyedi tartózkodási engedély alapján a 2023. évi XC. törvény (Btátv.) alapján az alábbi célokból tartózkodhat tartósan harmadik országbeli állampolgár hazánkban:

Általános szabályok

Tartós tartózkodás céljából az a harmadik országbeli állampolgár utazhat be, illetve tartózkodhat Magyarország területén, aki

1. a) rendelkezik érvényes úti okmánnyal,
2. b) rendelkezik

– száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodásra jogosító vízummal,

– tartózkodási engedéllyel,

– bevándorlási engedéllyel,

– letelepedési engedéllyel,

– ideiglenes letelepedési engedéllyel,

– nemzeti letelepedési engedéllyel,

– EK letelepedési engedéllyel,

– ideiglenes tartózkodási kártyával

– nemzeti tartózkodási kártyával, vagy

– EU tartózkodási kártyával,

1. c) rendelkezik a vissza- vagy továbbutazáshoz szükséges engedéllyel,
2. d) igazolja beutazása és tartózkodása célját,
3. e) Magyarország területén rendelkezik szálláshellyel vagy lakóhellyel,
4. f) tartózkodása teljes időtartamára rendelkezik a lakhatását és megélhetését, valamint a kiutazás költségeit is biztosító anyagi fedezettel,
5. g) az egészségügyi ellátások teljes körére biztosítottnak minősül, vagy egészségügyi ellátásának költségeit biztosítani tudja,
6. h) nem áll kiutasítás vagy beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt, illetve beutazása vagy tartózkodása nem veszélyezteti Magyarország közrendjét, közbiztonságát, nemzetbiztonságát vagy közegészségügyi érdekét,
7. i) nem áll SIS figyelmeztető jelzés hatálya alatt.

A bevezetőben foglaltak szerint vizsgáljuk meg tehát a munkavégzési célból kiadott tartózkodási engedély eseteit!

A szezonális vendégmunkás

Szezonális munkavállalás céljából tartózkodási engedélyt az a vendégmunkás kaphat, akinek tartózkodási célja, hogy jogszabályban meghatározott szezonális munkát végezzen. Érvényességi ideje legfeljebb hat hónap, amely tizenkét hónapon belül hat hónapot meg nem haladó időtartamig meghosszabbítható. Az engedély tizenkét hónapon belül hat hónapot meghaladó időtartamra nem adható ki és hat hónapot követően nem hosszabbítható meg.

Nem kaphat szezonális munkavállalás céljából tartózkodási engedélyt az a vendégmunkás, aki a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-ai 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgár, aki Magyarország területén kiküldetésben tartózkodik, vagy jogszabályban foglaltak alapján szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik.

A szezonális munkavállalás célú tartózkodási engedély érvényessége alatt és annak lejártát követően más jogcímen tartózkodási engedély kiadása belföldön nem kérelmezhető. A szezonális munkavállalás célú tartózkodási engedéllyel rendelkező vendégmunkás nemzeti tartózkodási kártyát nem kaphat.

Vendégmunkás foglalkoztatása beruházás megvalósítása érdekében

Beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedélyt az a vendégmunkás kaphat, akinek

1. a) a célja, hogy a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya alapján, ellenérték fejében, más részére, illetve irányítása alatt tényleges munkát végezzen beruházás megvalósítása érdekében,
2. b) a foglalkoztatója ezen beruházás megvalósítása érdekében megállapodást vagy szerződést kötött a kormány nevében eljáró külgazdasági ügyekért felelős miniszterrel, vagy annak támogatási ajánlatát elfogadta, és
3. c) a foglalkoztatója jogszabályban meghatározott előzetes csoportos munkavállalási jóváhagyással (beruházás megvalósítása érdekében, meghatározott időtartamra és meghatározott számú vendégmunkás alkalmazására vonatkozó hatósági ígérvény) rendelkezik.

Az ezen célú tartózkodási engedély a beruházás megvalósításáig, de legfeljebb három évre jogosít tartózkodásra Magyarország területén. Érvényességi ideje legfeljebb az előzetes csoportos munkavállalási jóváhagyásban meghatározott időtartamig terjedhet. A beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedély ezen időtartamon túl nem hosszabbítható meg.

A foglalkoztatási célú tartózkodási engedély

Foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyt az a vendégmunkás kaphat, aki a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya alapján, ellenérték fejében, más részére, illetve irányítása alatt tényleges munkát végez. A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter közleményben meghatározhat olyan foglalkozásokat, amelyek tekintetében foglalkoztatási célú tartózkodási engedély nem állítható ki.

Engedélyt az a vendégmunkás is kaphat, akinek magyarországi foglalkoztatására belföldi foglalkoztatóval kötött megállapodás teljesítése érdekében harmadik országban letelepedett munkáltatóval fennálló munkaviszonya alapján kerül sor.

A kormány rendeletben meghatározhatja, hogy a fentiekben foglaltakon túl foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyt meghatározott harmadik ország állampolgára kaphat. A fentieken túl a foglalkoztatási célú tartózkodási engedély kiadásával a Magyarországon kiadott vendégmunkás-tartózkodási engedélyek és foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek száma nem haladhatja meg a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által évente meghatározott engedélyszámot.

Az engedély legfeljebb két év határozott időtartamú tartózkodásra jogosít Magyarország területén, mely legfeljebb egy évvel hosszabbítható meg azzal, hogy a Btátv. szerinti első kiadásától számított három évet meghaladó időtartamra már nem hosszabbítható meg.

A Magyarország területén tartózkodó, érvényes foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel rendelkező vendégmunkás ezen időtartamon túl foglalkoztatási célú tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet nyújthat be, ha eleget tesz a törvényben foglalt feltételeknek.

Az engedély érvényessége alatt és annak lejártát követően más jogcímen tartózkodási engedély kiadása belföldön nem kérelmezhető.

A foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel rendelkező vendégmunkás nemzeti tartózkodási kártyát nem kaphat.

Ha a vendégmunkás más foglalkoztatóval kíván foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni, vagy a munkakörben vagy a munkavégzési helyben változás áll be, a vendégmunkásnak a foglalkoztatási célú tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelmet kell előterjesztenie.

A foglalkoztató köteles gondoskodni arról, hogy foglalkoztatás céljából kiállított tartózkodási engedéllyel rendelkező vendégmunkás a munkaviszonya megszűnése vagy megszüntetése esetén Magyarország területét a munkaviszony megszűnését követő legkésőbb hatodik napon elhagyja. A kötelezettség elmulasztása esetén az idegenrendészeti hatóság a foglalkoztatót ötmillió forint összegű bírsággal sújtja. A foglalkoztató mentesül a bírság megfizetése alól, ha bizonyítja, hogy a kötelezettsége teljesítése során úgy járt el, ahogyan az az adott helyzetben általában elvárható. Az idegenrendészeti hatóság és a rendőrség által előlegezett kiutasítási, kiutaztatási, valamint az idegenrendészeti őrizetben tartással keletkezett költséget köteles a foglalkoztató megtéríteni, ha a kiutasított vendégmunkás nem rendelkezik a költségek fedezetével és a kiutasítást azért rendelték el, mert a vendégmunkás (i) a törvényben meghatározott tartózkodási feltételeket nem teljesíti, (ii) az előírt munkavállalási engedély vagy a törvényben előírt engedély nélkül végzett munkát, vagy (iii) beutazása és tartózkodása a közegészséget sérti vagy veszélyezteti.

A vendégmunkás-tartózkodási engedély

Vendégmunkás-tartózkodási engedélyt az a vendégmunkás kaphat,

1. a) akinek a tartózkodási célja, hogy foglalkoztatásra irányuló jogviszonya alapján, ellenérték fejében, más részére, illetve irányítása alatt Magyarország területén tényleges munkát végezzen, ideértve a munkaerő-kölcsönzés útján történő foglalkoztatást is,
2. b) akinek a foglalkoztatója nyilvántartásba vett kedvezményes foglalkoztató vagy nyilvántartásba vett minősített kölcsönbeadó,
3. c) aki a kormány rendeletében meghatározott harmadik ország állampolgára, és
4. d) akinek a munkavállalása olyan foglalkozásban történik, amelyet a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter közleményében nem zár ki.

A 180/2024. kormányrendelet 1. melléklete határozza meg azon harmadik országok listáját, amelyek állampolgára Magyarországon vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel foglalkoztatható. Ezek az alábbiak: Fülöp-szigetek, Indonéz Köztársaság, Kazah Köztársaság, Mongólia, Vietnámi Szocialista Köztársaság, Brazil Szövetségi Köztársaság, Georgia, Kirgiz Köztársaság, Venezuelai Bolivári Köztársaság, Kolumbiai Köztársaság.

Kedvezményes foglalkoztatónak minősül:

1. a) a kormánnyal érvényes stratégiai partnerségi megállapodással rendelkező foglalkoztató;
2. b) az a foglalkoztató, amely nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházást valósít meg; c) az a foglalkoztató, amely a Kiemelt Exportőr Partnerségi Program keretében partnerségi megállapodással rendelkezik.

A minősített kölcsönbeadó pedig a kormány rendeletében meghatározott minősített kölcsönbeadói nyilvántartásban szereplő foglalkoztató.

A fentiekben foglaltakon túl a vendégmunkás-tartózkodási engedély kiadásával a Magyarországon kiadott vendégmunkás-tartózkodási engedélyek és foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek száma nem haladhatja meg a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által évente meghatározott engedélyszámot.

Az engedély legfeljebb két év határozott időtartamú tartózkodásra jogosít Magyarország területén, mely legfeljebb egy évvel hosszabbítható meg azzal, hogy az engedély első kiadásától számított három évet meghaladó időtartamra nem hosszabbítható meg.

A vendégmunkás nem kaphat nemzeti tartózkodási kártyát.

Ha a vendégmunkás más foglalkoztatóval kíván foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni, a vendégmunkásnak a vendégmunkás-tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelmet kell előterjesztenie. A foglalkoztató, ha az általa foglalkoztatott vendégmunkás foglalkoztatási feltételeiben változás áll be, köteles azt a változás bekövetkezésétől számított öt napon belül az idegenrendészeti hatóságnak a következő adatok közlésével bejelenteni: a foglalkoztató adatai (név, cím, székhely, telephely, gazdálkodási forma, cégjegyzékszám), a vendégmunkás természetes személyazonosító adatai, a vendégmunkás tartózkodásra jogosító engedélyének száma, az engedélyezett és a megváltozott foglalkozás megnevezése és FEOR száma, az engedélyezett és a megváltozott magyarországi munkavégzési hely címe. A bejelentést az idegenrendészeti hatóság részére – az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen keresztül – elektronikus úton kell megtenni. A bejelentés tényét, időpontját, a bejelentés adatait az idegenrendészeti hatóság a nyilvántartásában rögzíti.

A foglalkoztató köteles gondoskodni arról, hogy a vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel rendelkező vendégmunkás a munkaviszonya megszűnése vagy megszüntetése esetén Magyarország területét a munkaviszony megszűnését követő legkésőbb hatodik napon elhagyja. Ha ezen kötelezettségének nem tesz eleget, az idegenrendészeti hatóság a foglalkoztatót ötmillió forint összegű bírsággal sújtja. A foglalkoztató mentesül a bírság megfizetése alól, ha bizonyítja, hogy a kötelezettsége teljesítése során úgy járt el, ahogyan az az adott helyzetben általában elvárható. Az idegenrendészeti hatóság és a rendőrség által előlegezett kiutasítási, kiutaztatási, valamint az idegenrendészeti őrizetben tartással keletkezett költséget köteles a foglalkoztató megtéríteni, ha (i) a kiutasított vendégmunkás nem rendelkezik a költségek fedezetével és (ii) a kiutasítást azért rendelték el, mert a vendégmunkás (iii) a törvényben meghatározott tartózkodási feltételeket nem teljesíti,  az előírt munkavállalási engedély vagy az e törvényben előírt engedély nélkül végzett munkát, vagy beutazása és tartózkodása a közegészséget sérti vagy veszélyezteti.

Forrás: adózóna