A foglalkoztatásfelügyelet közzé tette a 2023. évi országos hatósági ellenőrzési tervének megvalósulásáról szóló jelentést.

Új honlap áll rendelkezésre a munkavédelem és a munkaügyi ellenőrzés területén

Fontos körülmény, hogy idén márciustól végre új honlap áll rendelkezésre a munkaügyek területén. A Nemzetgazdasági Minisztérium ugyanis a foglalkoztatásfelügyeleti, illetve munkavédelmi szakterületekre önálló honlapot (https://mvff.munka.hu) hozott létre. Az új honlap ezen felül nem csupán a tájékozódást, hanem az elektronikus ügyintézést is lehetővé teszi. Emellett számos új funkciót is megjelenít; ilyen új funkció a honlapról elérhető Munkavédelmi Szakemberek Adatbázisa. Az oldal segítségével a vállalkozások tevékenységüknek és méretüknek megfelelően, országos szinten tudnak informálódni az elérhető munkavédelmi szakemberek köréről, munkabiztonsági szaktevékenységük ellátását a számukra legalkalmasabb szakemberre tudják bízni. Márciustól tehát ezen oldalról érhetőek el a fontos információk, így a felügyeleti jelentések is.

Ezek voltak a főbb felügyeleti vizsgálatok és a jogsértések

Az első vizsgálat a szabadsággal kapcsolatos szabályok célvizsgálata volt, amelyre 2015 óta nem volt példa. Ezt követte a munkavállalók jogviszonyának rendezettsége érdekében a foglalkoztatásukra vonatkozó alapvető szabályok érvényre juttatására irányuló akcióellenőrzés. A harmadik ellenőrzés pedig a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, halászati ágazatban, valamint a feldolgozóiparon belül az élelmiszergyártási és italgyártási alágazatok területén működő munkáltatók foglalkoztatási gyakorlatának célvizsgálata volt. A célellenőrzések általános tapasztalatai szerint a vizsgált 2 526 munkáltató 73 százalékánál volt feltárható jogszabálysértés. Ezek alapján a hatóság 542 esetben szabott ki munkaügyi bírságot, ami azt is jelenti, hogy a jogsértések dominanciája ellenére nem ez volt a jellemző. Az esetek 52 százalékában a hatóság figyelmeztetést alkalmazott, további 21 százalékban pedig figyelmeztetést kötelezéssel.

Látván a jogsértések arányát, felmerül azonban a kérdés, hogy valóban ez lehet-e a helyes szankcionálási gyakorlat. Ami pedig a szektorokat illeti, egyértelműen a mezőgazdaság vezetett a jogsértések területén. Ezt követte a kereskedelem, az építőipar és a feldolgozóipar. Ezt a sorrendet persze árnyalja, hogy az egyes vizsgálatok milyen jogsértések feltárására irányultak és mely szektorokat érintettek, így ebből konkrét, az ágazatokra vonatkozó következtetés nem vonható le.

Ezek voltak a szabadság kiadásával kapcsolatos szabálytalanságok

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 134. §-a alapján a munkáltató kötelezettsége, hogy nyilvántartsa többek között a munkavállaló rendes és rendkívüli munkaidejének kezdő és befejező időpontját és tartamát, készenlétének kezdő és befejező időpontját és tartamát, illetve szabadságának tartamát. A leggyakoribb szabálysértés ehhez kapcsolódóan a nyilvántartási kötelezettségek megsértése, ami jelentheti a nyilvántartás teljes hiányát, annak hiányos vagy hamis voltát.

Amint azonban a hatóság arra a jelentésben utal, ennek bizonyítása nehézkes. Nem jellemző ugyanis, hogy a munkavállalók fennálló jogviszonynál nyilatkoznak a fenti munkáltatói gyakorlatról, az őket ért jogsérelemről. Ez a jogsértés – más jogsértésekhez hasonlóan – így leginkább akkor jelentkezik, ha a munkavállaló jogviszonya megszűnik. Amennyiben ugyanis a munkáltató nem váltja meg a ki nem adott szabadságot, a munkavállaló a munkaviszony megszűnésekor rendszerint a foglalkoztatás-felügyeleti hatósághoz fordul.

A vizsgálatok adatai alapján a munkáltatók egyebekben az alapvető követelményekkel, azaz a szabadság számításával, arányosításával, és az esedékesség évében történő kiadás kötelezettségével tisztában voltak. Bizonyos szektorokban azok működésére vagy a munkaerő-hiányra tekintettel a szabadság kiadásának szabályai sérültek. Ide tartoztak a feldolgozóipar, a kereskedelem és a vagyonvédelem területe is.

Azt is vizsgálta a hatóság, hogy a munkáltatók a 14 egybefüggő napot magában foglaló szabadságra vonatkozó szabályt is alkalmazzák-e. Az Mt. 122. § (3) bekezdése alapján ugyanis a szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. E tekintetben – a szabadságként kiadott napon túl – a heti pihenőnap (heti pihenőidő), a munkaszüneti nap és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap vehető figyelembe. Emellett a vizsgálatok a korábbi évekhez hasonlóan a munka- és pihenőidővel, illetve a munka díjazásával kapcsolatos szabályok megsértését is nagy számban feltárták.

Számottevő a be nem jelentett munka aránya

A hatóság az ellenőrzést valamennyi nemzetgazdasági ágazatban lefolytatta és ez alapján megállapította, hogy a jogsértések aránya számottevő, bár csökkenő tendenciát mutat. A munkaviszony rendezettsége körében a munkaviszonyban foglalkoztatottak bejelentésének elmulasztása volt a leggyakoribb jogsértés előfordulási forma, emellett jelentős az egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgozók bejelentésének elmulasztása is.

A feketefoglalkoztatás – mely leginkább az építőiparban volt számottevő – több mint 90 százaléka a bejelentés elmulasztásával valósult meg az akcióellenőrzés során. Sok esetben a felek itt szóban állapodnak meg egymással, a munkavállalók bejelentésére pedig csupán az ellenőrzés megkezdését követően kerül sor. Továbbra is problémás volt az alvállalkozói láncolatok sora, mely miatt az építőiparban gyakran a munkáltató személye is nehezen azonosítható be.

Habár a harmadik országbeli (elsősorban ukrán) állampolgárok jogszerű foglalkoztatása már széles körben lehetséges, ennek ellenére gyakran az ő foglalkoztatásukat sem jelentik be.

Sok esetben pedig a teljes munkaidős foglalkoztatottakat csupán részmunkaidőre jelentik be.

Tapasztalatok a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, halászati ágazatban, az élelmiszergyártási és italgyártási al-ágazatokban

A célvizsgálat ebben a körben is súlyos megállapításokkal zárult, ugyanis a vizsgált munkáltatók több mint kétharmadánál szabálytalanság került feltárásra. Habár nem jelentős, de ebben az ágazatban/alágazatban is jelen van a feketefoglalkoztatás. Ez elsősorban a kézi munkaerővel folytatott betakarítási munkákra volt jellemző. A mögöttes ok pedig elsősorban a nemtörődömség volt.

Míg a munkabérhez kapcsolódó kötelezettségek megsértése nem volt jellemző, addig a munkaidő-nyilvántartásra, munkaidő-beosztásra vonatkozó szabályok kiemelkedő számban fordultak elő. Érdemes megemlíteni, hogy ezen szabályok megsértése ugyanakkor a munka díjazásával kapcsolatos szabályok feltártnál nagyobb mértékű megsértésére is utalhat.

Forrás: Adózóna