A magánszemélyek által megszerzett kamatjövedelem után a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) alapján kell adót fizetni, mégpedig elkülönült tőkejövedelemként, ha az Szja tv. másképpen nem rendelkezik.

Az Szja tv. 8. § (1) bekezdése a kamatjövedelemre az általános 15%-os adókulcs alkalmazását rendeli el, és az Szja tv. 65. § (2) bekezdés a) pontja szerint az adót a kifizető állapítja meg, vonja le és vallja be havonta egy összegben, ezáltal a magánszemélynek már nem kell feltüntetnie azt a személyijövedelemadó-bevallásában. Ez az e-Szja bevallás mellett tovább egyszerűsíti a magánszemély adózók adóbevallását, hiszen egy viszonylag gyakori jövedelemforrás adóadminisztrációs terheit spórolja meg nekik.

Az Szja tv. előírja a kifizetőknek, hogy az értékpapír-átruházást, -beváltást, -visszaváltást, valamint a kamat- vagy hozamfizetést, -jóváírást, -tőkésítést oly módon kell kialakítaniuk és működtetniük, hogy minden szükséges adat rendelkezésre álljon az Szja tv. 65. § (7) bekezdésének megfelelően.

Az adóalap meghatározásakor lényeges a kamatjövedelem megszerzésének időpontja, mely lehet a jóváírt vagy tőkésített kamat esetében a kamat jóváírásának vagy tőkésítésének időpontja, a nyereménybetét esetén a nyeremény jóváírásának időpontja a nyereménybetét-számlán, vagy ha ezek egyike sem alkalmazható, akkor az átutalás, postára adás vagy birtokba adás napja alapján, az Szja tv. 65. § (4) bekezdése szerint.

A devizában megszerzett kamatjövedelem után számított adót a jövedelem megszerzése napján az adott devizában kell megállapítani és levonni. Emellett az adót a jövedelem megszerzése napján érvényes hivatalos, Magyar Nemzeti Bank által közölt devizaárfolyamon forintra kell átszámítani és megfizetni, ahogy azt az Szja tv. 6. § (2) bekezdése előírja.

Ha nem pénzben, hanem természetben szerez a magánszemély adózó kamatjövedelmet, úgy az adó alapját a természetben juttatott vagyoni érték szokásos piaci árának 1,18-szoros értékében kell megállapítani. Tehát, ahogy a többi jövedelemforrás esetében, úgy a kamatjövedelmeknél is adókötelesek a természetben megszerzett jövedelmek.

A kamatjövedelmeket a személyi jövedelemadón túl szociális hozzájárulási adó is terheli Magyarországon 2023. július 1-jétől.  A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (Szocho tv.) tavalyi módosítása alapján az általános 13%-os adókulccsal adózik a kamatjövedelem, mely adókötelezettség alól az ingatlanalap befektetési jegyéből származó kamatjövedelem, a lakossági állampapír kamata, a lakás-takarékpénztárakról szóló törvény szerint nyújtott állami támogatás, a támogatásra, valamint a lakástakarék-betétre fizetett kamat, illetve a babakötvény képez kivételt.

A betétek, illetve megvásárolt értékpapírok kamata után csak abban az esetben kell szociális hozzájárulási adót fizetni, ha azokat 2023. július 1. után kötötték le.

Az adót az személyi jövedelemadóhoz hasonlóan a kifizető állapítja meg, vonja le, és a juttatást követő hónap 12-éig fizeti meg, illetve vallja be az adóhatóságnak, havi, kifizetői szinten összesített bevallásban. Ha ez nem lehetséges, akkor az adó megállapítása, bevallása és megfizetése a magánszemély adózót terheli.

A tavalyi módisítások alapján így már 28%-os összadómérték terheli a magánszemélyek által megszerezett kamatjövedelmeket, ám ez még változhat, hiszen a módosítást a kormány a veszélyhelyzetre hivatkozva, rendeleti úton vezette be, mely érvényét veszíti a veszélyhelyzet végével. Kérdés lesz az, hogy a veszélyhelyzet utáni időszakra a módosításokat átemelik-e törvényi szintre is.

A kamatjövedelmeket mindezek alapján kétféle adónem terheli jelenleg Magyarországon: személyi jövedelemadó és szociális hozzájárulási adó. A magánszemélyek kamatjövedelem adózásával kapcsolatos adóadminisztrációs terhe azonban nem magas, hiszen a kifizetőket terhelik ezek a kötelezettségek, melyek általában hitelintézetek.

Forrás: adózóna