Mint arról korábbi cikkünkben már beszámoltunk, az Európai Unió szabályozásának megfelelően 2023-ban a Nemzeti Importrendszer korszerűsítése következtében bevezetésre kerül az új AIS rendszer. Ezáltal megújul a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által alkalmazott import vámkezelési rendszer, és ennek megfelelően átalakulnak a gazdálkodók által használt vállalati vámrendszerek is. Ez a változás nemcsak technikai jellegű, hanem közvetlenül kihat az import vámkezelési folyamatokra is, hiszen változnak a vámkezeléshez szükséges adatkövetelmények, valamint az eljárás során keletkező iratok és dokumentumok is.

A rendszer bevezetésének időpontja az elmúlt időszakban többször változott különféle kihívások és technikai finomítások miatt. Végül a hatóság a novemberi hónapot határozta meg a bevezetés idejeként, amely már lépcsőzetesen, több ütemben megvalósult. Ez lehetőséget biztosított az importőröknek, hogy fokozatosan, különböző időpontokban álljanak át az új rendszer használatára. Most, hogy a hónap vége felé járunk, az érintett szereplők többsége már az új rendszert alkalmazza.

A változások azokat a könyvelési, pénzügyi és adózási osztályokon dolgozó szakembereket is érintik, akik olyan vállalatoknál tevékenykednek, amelyek harmadik országos import tevékenységet folytatnak, hiszen ők napi szinten találkoznak a vámhatározatokkal és a kapcsolódó dokumentumokkal. Az alábbiakban részletesen ismertetjük a régi és az új formátumú okmányok közötti különbségeket.

Határozatok az új rendszerben

Az új rendszer bevezetése óta csak azokban az ügyekben keletkezik határozat, ahol vám- és/vagy egyéb adófizetési kötelezettség (például áfa vagy jövedéki adó) merül fel. Ha egy gazdálkodó rendelkezik önadózói engedéllyel az áfa megfizetésére, és az importált termékre nem vonatkozik vámfizetési kötelezettség (például nullaszázalékos vámtétel vagy preferenciális elbánás miatt), akkor ilyenkor nem keletkezik határozat. Ebben az esetben a vámeljárás során keletkező tájékoztató áfáról egy letölthető üzenet érkezik a hatóságtól a vámszoftverbe. Ez az üzenet tartalmazza a tájékoztató áfát, de a korábban megszokottakkal ellentétben nem tételesen, hanem a teljes szállítmányra vonatkozóan egyösszegben.

Azonosítószámok

A jövőben már nem a határozatszámok és a CDPS ID-k fogják azonosítani a vámkezeléseket, mert ezek a változással megszűnnek. Helyettük a határozatokhoz pénzügyi azonosítószámokat rendelnek majd, és minden vámkezeléshez, akár határozat készült rá, akár nem, egy külön ügyszámot fog rendelni a NAV. Ha nincs határozat, az ügyszámot a tájékoztató áfáról szóló üzenetben fogják megjeleníteni. Emellett a vámeljárások technikai azonosítására korábban használt CDPS ID-t az MRN szám váltja fel. Javasoljuk, hogy a gazdálkodók alaposan mérlegeljék, mely azonosítók fognak szolgálni az adott vámkezelések beazonosítására és a kapcsolódó nyilvántartások vezetésére belső rendszereikben.

Adattartalom

Az új rendszer szerint készült határozatok adattartalma is megváltozik. A határozaton a címzett és a képviselő továbbra is szerepelni fog, de néhány apró változással. A “címzett” helyett az “adózó” kifejezés lesz használatban, és a képviselő adatai nem lesznek olyan részletesek, mint a CDPS rendszerben készült határozatoknál. A határozatokon a jövőben összevontan jelennek meg az adott eljáráshoz kapcsolódó fizetési kötelezettségek, a dokumentumon már nem jelennek meg azok a részletes tételszintű adatok, amelyek lehetővé tennék a számítások ellenőrzését.

Emellett az alábbi az adatokat már nem fogja tartalmazni a határozat: a feladó neve és címe, eljáráskód, szállítási feltételek (paritás), fuvarozási mód, rendeltetési ország, bejelentéskód, bruttó tömeg, számlaérték, fizetési mód, könyvelés dátuma.

Egységes Vámokmány és Áruátengedési Dokumentum

Az új rendszer bevezetésével a jövőben megszűnik az Egységes Vámokmány (EV) használata. Egyes vámszoftverek képesek lesznek egy új típusú, az EV-től eltérő formátumú árunyilatkozatot nyomtatni, de a régi, megszokott EV okmányt már ne keressük! Az új formátumú árunyilatkozaton megtalálhatóak lesznek azok az adatok, amelyeket a gazdálkodó a vámeljárás során a hatóság rendelkezésére bocsátott, mint például a feladó, eladó, képviselő, importőr, eljáráskód, vámtarifaszám. Emellett egy új típusú áruátengedési dokumentum is létrejön, ami szintén tartalmazni fogja a vámárunyilatkozat fontos adatait, beleértve az exportőrt, importőrt, nyilatkozattevőt, képviselőt, szállítási feltételeket, számlaértékeket, adóterheket, valamint a szállítmány adatait (súly, csomagolás), eljáráskódot, alátámasztó okmányokat.

Összefoglalva: minden gazdálkodónak ajánlott felülvizsgálnia könyvelési és nyilvántartási folyamatait a vámkezelési dokumentumok használatának szempontjából, annak érdekében, hogy zökkenőmentesen tudjon alkalmazkodni az új rendszerhez és elkerülje az átállás során felmerülő fennakadásokat. Emellett a vámárunyilatkozatok kitöltésekor is fontos a megváltozott adatstruktúra és az új előírások alapos megértése és helyes alkalmazása.

Forrás: Adózóna